A WWF szimbólumállata – Kína
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Ki ne nézné kíváncsian az óriáspandákat, amint majszolják a bambuszrügyet, vagy a kicsik játszanak egymással?
Erre többek között Csengtu városában van lehetőség, ha valaki ellátogat az Óriáspanda Kutató- és Tenyésztőbázisra. Ez a központ fontos feladatának tartja az óriáspandák életének megismerését, védelmüket. Oktatást is szerveznek, tudományos munka is folyik a veszélyeztetett faj védelmében, és persze nem utolsó sorban turistákat, látogatókat is fogadnak igen nagy számban.
Az óriáspandák eredeti lakhelye a szubtrópusi bambuszerdők, akár 2600-3500 méter magasan is, ahol az évi átlaghőmérséklet 20 °C körüli.
A pandák 90%-ban bambuszt fogyasztanak, a rügyét, a levelét és a szárát. A rügynek van a legnagyobb tápanyagtartalma, amiből naponta akár 20 kg-ot is megesznek. Mivel a bambusz-lakoma főként szénhidrátot tartalmaz, ezért a természetben mézet, rovarokat, gyökereket, gombát is fogyasztanak, a kutatóbázison gyümölcsöt, nyomelemeket, vitaminokat és kukoricából, szójababból, búzából, rizsből készült ún. pandakenyeret kapnak.
Az óriáspandák kb. 2,5 millió éve lettek főként növényevők. Mancsaikon álhüvelykujj alakult ki, hogy segítse őket a bambusz megragadásában. Nagy busa fejük oka az erős állkapocs, amibe a bambusz elrágására alkalmas nagy őrlőfogak mélyednek. Az állkapocs a rágáshoz szükséges izmok tapadására is szolgál. A tápcsatornájukon hamar áthalad az emészthetetlen anyag, naponta akár negyvenszer is ürítenek.
Sajnos az erdőket kivágják, ültetvényeket létesítenek a helyükön, így egyre zsugorodik a pandák élettere is. Ezért is fontos védelmi zónákat kialakítani az állatoknak. A pandák főleg szürkületben (reggel, este) aktívak, a felnőtt egyedek a nap java részét evéssel és pihenéssel töltik. A nőstények territóriumot alakítanak ki, amelyet szagokkal jeleznek. A sziklákra kent illatanyagok megmutatják az állatok szexuális állapotát, életkorát, dominánsságát. A szagállomásokkal kijelölt terület segíti a pandák közötti verseny elkerülését.
A pandák szaporodása elég érdekes. A párzási idő tavasszal van. Évente egyszer termékenyek. A vemhességi idő 95-160 nap, attól függően, hogy milyenek a természeti feltételek. A pandamama sokszor ikreket ellik, de csak az egyiket, az erősebbnek ítélt kölykét tartja meg és neveli fel. A pandaközpontban egy Mei Mei névre keresztelt pandamama felnevelte mindkét bocsát. 1990-ben egy Qing Qing nevű anya 2 bocsot ellett, és a csegtui pandaközpontban sikerült mesterséges táplálással életben tartani a bocsokat először a világon.
A pandamama teje kevés, de elég zsíros. A kicsik súlya 90-130 gramm, a legkisebb az összes nagytestű emlős között. Az utód rózsaszín bundaszínnel születik, majd szürke színű lesz, később pedig megjelennek a fekete foltok is. A foltok apró eltérései alapján ismerik fel egymást. Az óriáspandák igen intelligens állatok, hamar tanulnak, kiismerik a gondozóik testbeszédét.
Sokáig vadászták az óriáspandákat, mert azt hitték, hogy a pandabőrön alvás segíti a nők termékenységét. Régen a kínai kormány sok pandát adott diplomáciai ajándékba. 1984-től azonban nem ajándékoznak állatot, állatkerteknek is csak kölcsönzik az egyedeket, Kína tulajdonában maradnak. A kölcsönzésért kapott évi kb. 1 millió dollárt pandakutatásokra fordítják.
Az óriáspanda a WWF szimbóluma, nem véletlenül. A települések létrehozása, betegségek (kutyáktól főleg), éghajlat változás, orvvadászat veszélyezteti a bumfordi állatokat. Ha a pandák védelem alá kerülnek a bambuszerdőkben, akkor az erdő lakói (pl. hópárduc) is nyugodtan élhetik mindennapi életüket.
Feladat
Válaszd ki a megfelelő válaszkombinációt!
- Az a., a b. és a c. állítás igaz
- Az a. és a c. állítás igaz
- A b. és a d. állítás igaz
- Csak a d. állítás igaz
- Miért nagy a pandák feje?
- a. rágáshoz szükséges izmok tapadása miatt
- b. a nagy szemek miatt
- c. a nagy őrlőfogak miatt
- d. pofazacskójuk miatt
- Mit eszik a panda a természetes környezetében?
- a. eukaliptuszlevelet
- b. mézet
- c. kukoricát
- d. bambuszlevelet
- Mikor láthatunk rajta fekete foltokat?
- a. születéstől kezdve
- b. kéthetesen
- c. egyhetesen
- d. 1 évesen
- Melyik állítás igaz?
- a. a felnőtt pandának nincs farka
- b. kicsi intelligenciájú állatok
- c. főleg délelőtt aktívak
- d. szagokkal és hangokkal kommunikálnak
- Mely alapízt /ízeket nem érzékelnek?
- a. a sóst
- b. az édeset
- c. a keserűt
- d. az umamit
- Melyik állítás igaz?
- a. az apa nem neveli a bocsot
- b. az ikerbocsokat mindig felneveli az anyaállat
- c. évente kétszer fogamzóképes
- d. a vemhességi idő változó, mivel nem azonnal kezd fejlődni az embrió
- Mi veszélyezteti a pandák természetes állományát?
- a. a települések növekedése
- b. egyes betegségek terjedése
- c. orvvadászat
- d. természetes ellenségük az erdőben
- Miért nehéz fogságban tartani az egyedeket?
- a. nehéz beszerezni a bambuszt
- b. nehezen alkalmazkodnak a gondozójukhoz
- c. nehezen bírják a hideget
- d. nehezen vehetők rá a szaporodásra
- Miért veszélyes a bambusz fogyasztása, bár pandák alkalmazkodtak hozzá.
- a. nehéz elrágni a bambuszt
- b. nehezen tudják a mancsukban tartani rágás közben
- c. élesek a bambusz levelek
- d. ciánt tartalmaz a bambusz
- Mi igaz a pandákra?
- a. a 6 hónapos kölykök már rágcsálják a bambuszt
- b. rózsaszín bőrrel születnek
- c. a nőstény területet alakít ki, amit jelöl és véd
- d. nem vedlenek
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
