Óriás játszótere 

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.

Szerte heverő doleritdájkok – Namíbia

Elhelyezkedés

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

Nem véletlenül neveznek egy tájat az Óriás játszóterének, elnevezőjét valószínűleg a területen elszórva lévő furcsa sziklaalakzatok inspirálták a névválasztásra. A játékos kedvében lévő óriás a dolerittömböket, mint építőkockákat rakosgatta egymásra… 

A tömbök a nagy mélységben a magma hűlése során kialakult repedések mentén tágulnak a mállás során. (letöltés)
A hatalmas dolerittömbökből álló sziklalabirintus (letöltés)

A sziklák anyaga dolerit, amely a mélységi magmás kőzetek típusába tartozik. Hasonlóan a gránithoz a földkéreg repedéseibe nyomuló magmából alakul ki. A magma a szilárd kőzettest repedéseibe, töréseibe nyomul be, ahol teléreket, dájkokat hoz létre. Az izzó magma lassú kihűlése során a hűlési felülettel párhuzamosan és arra merőlegesen repedések alakultak ki a megszilárduló kőzettestben. A magma benyomulása és a dájkok kialakulása kb. 180 millió éve történt, amikor a Gondwana is elkezdett feldarabolódni. 

További évmilliók során a dájkok fölötti kőzetrétegek lepusztultak, így a dolerit kőzettömbök a felszín közelébe kerültek. Emiatt a felszínhez közel lévő kőzetek repedéseibe beszivárgó csapadékvíz elkezdte mállasztani a kőzetet, és ún. gyapjúzsákhoz hasonló alakzatok jöttek létre. Idővel ezek a blokkok a felszínre kerültek, a víz és a szél elhordta a körülöttük kialakult málladékot, így formálódott különleges alakjuk. 

A mállás továbbra is folytatódik, és az aprózódás is jelentősen formálja a sziklákat. Nappal ugyanis a kőzetek jelentősen felmelegednek, este viszont jól lehűlnek. Így a dolerit ásványai (sok földpát, kvarc, kevés szilícium) hol kitágulnak, hol összehúzódnak, ami további repedések kialakulásával jár együtt.

A kopár sziklák világából néhol tegezfák emelkednek ki. (letöltés)

A hosszú idő során jelentősen változott a sziklák alakja és mérete. Az is feltűnő, hogy a kőzetek feketék, amit a sivatagi máz okoz. A sziklafelszínekre lecsapódó nedvesség este beszivárog a repedésekbe, majd feloldja annak mangán- és vastartalmú összetevőit. Nappal viszont az oldat a párolgás hatására a kőzetek felszínére vándorol, és a víz elpárolgása után kiválik a felszínre fekete bevonatot képezve. Ez a sivatagi máz némileg védi a kőzetet a külső erők további pusztításától. 

Sivatagi máz a doleritszikla felszínén. A sötétebb mázas felszínek között a kőzet eredeti színe figyelhető meg ott, ahol lepattogzott a máz. (letöltés)

E különleges alakzatú sziklák között kiépített sétautak vezetnek. A furcsa alakzatok arra késztetik a látogatókat, hogy neveket adjanak a formáknak, hasonlóságot találjanak állatokkal, mesebeli lényekkel…

A különleges alakzatok helyenként állatokra emlékeztetnek. (letöltés)

A szirtiborzok is szívesen tartózkodnak a sziklák árnyékában. A sziklák oldalát beborító fehér bevonat – ami  a szirtiborzok ürüléke – árulja el kedvenc tartózkodási helyüket. 

A sziklatömbök ideális lakhelyek a szirtiborzok számára. (letöltés)
A szirtiborzok fehér színű ürüléke a sziklákon (letöltés)

Feladat

Csoportosítsd a keletkezési idejük szerint a magyarországi kőzeteket és energiahordozókat!

a Bükkalja lignitje, a Mecsek uránérce, a Badacsony bazaltja, a Bakony mészköve, a Velencei-hegység gránitja, az algyői kőolaj, a Börzsöny andezitje, a budai Várhegy édesvízi mészköve, a Mecsek feketekőszene, a Villányi-hegység mészköve, a budai Gellért-hegy dolomitja, a Mezőföld lösze, tatabányai barnakőszén 

  • Óidő: …
  • Középidő: …
  • Újidő harmadidőszaka: …
  • Újidő negyedidőszaka: …

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Damara életképek 

Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.

Taníts érdekesen érdekeset!

Szanok között

Az írás életképeket villant fel a Kalahári-sivatagban élő szanok (közismertebb nevükön busmanok) hagyományos vadászó-gyűjtögető életmódjából.

Taníts érdekesen érdekeset!

Himbák

Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.