Városközpont a lovaspólópályán – Iszfahán, Irán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Iszfahán a hegyekkel körülvett Iráni-medencében elhelyezkedő oázisváros. A fővárostól, Teherántól mintegy 300 km-t kell utaznunk, hogy elérjük. Igen száraz területen alapították a várost, így nem csodálkozunk, hogy a Zajande Rud folyó mellé telepedtek le a városalapítók.
A folyóra a 17. században egy 33 boltívvel bíró hidat (Si-o-se-pol) emeltek. A gyalogosok az erős napsütés ellen kialakított fedett árkádsoron keresztül közlekedhettek. A 330 méter hosszú híd kőalapokra épült, hogy a hirtelen lefolyó heves sodrású áradás ne tegyen kárt benne. A dolog érdekessége az, hogy a mederben igen ritkán jelenik meg víz, mivel a folyó vizét elöntözik. Folyásirányban 1500 méterre a hídtól egy hídgát (Khadzsu híd) is épült az 1650-es években, amely lezárásával lehetett szabályozni a vízállást, innen vezették el a vizet a város számos medencéjéhez, szökőkútjához.
A város a fénykorát I. Abbasz perzsa sah (1588–1629) uralkodása alatt élte, amikor az uralkodó ide helyezte a székhelyét, és nagy építkezésbe kezdett. A munkálatokhoz sok örmény, itáliai, kínai, indiai építőmestert, kézművest hívott be. Számos mecset, palota, úthálózat épült abban az időben.
A Selyemút egyik fontos állomása volt Iszfahán. Nagyon sok kereskedő kerekedett fel a portékájával, utazó szánta rá magát, hogy láthassa a sah csodálatos udvarát.
A legszebb része a városnak ma is a Nags-e-Dzsahán tér, amelynek méretei is lenyűgözőek, 512×163 méter. Eredetileg lovaspóló pályának szánták. A sah is kiváló játékos volt, ekkor kiürítették a játékhoz a teret. A lovaspóló eredetileg a lovasság gyakorlatozását szolgálta. A játék során haznált kapuk ma is állnak a tér két oldalán.
A téren gyülekeztek a távoli vidékről érkező karavánok, itt tartották a nyilvános kivégzéseket, katonai parádékat, állatvásárokat, de a pihenést is szolgálta.
A tér körül árkádos bazársor épült, ahol kávé- és teaházak nyíltak. A kis boltokban a világ messzi tájairól érkezett kereskedők árulták portékáikat, a fűszereket, a bőrárukat, a selymet, a szerszámokat és a különleges ételeket. Ma ezek az egykori kis üzleteket helyi kézművesek foglalták el, akik jórészt saját készítésű, jó minőségű áruikat turistáknak szeretnék eladni. Szőnyegek, ötvösmunkák, porcelánok, bőráruk várnak vevőikre.
Napjainkban a tér közepén medencék, szökőkutak, ültetett fák között sétálnak a fiatalok, idősek, családosok…, szinte egész nap zsúfolt a tér. A turistacsoportok is sűrűn érkeznek, hiszen a teret csodálatos, régi épületek keretezik, mint az Ali Qapu palota, aminek erkélyéről követte Abbasz sah a téren folyó lovaspóló játékot.
A teret keretező épületek közül az egyik legpompásabb a Sah mecset, amely I. Abbasz sah uralkodása idején készült a 17. században. Mivel a sah pártolta a művészetet, nem csoda, hogy a mecset magán hordozza a perzsa építészet és kézművesek tudásának minden jellemzőit. Egy 28 méteres kapun juthatunk be, amely kupolaszerű részében sztalaktitdíszítésben gyönyörködhetünk. A vakítóan ragyogó udvart a mecsetekben megszokott árnyékot adó árkádsor veszi körbe.
Az udvaron a rituális mosakodáshoz szükséges kút található. A mecsetek nagyon fontos részét képező udvart a négy égtáj felől négy ivan (boltozatos fülke) keretezi. Az egyiken lépünk be a mecset hűs csarnokába, ahol a hívők imádkozhatnak, pihenhetnek, meditálhatnak, olvashatják a Koránt. A mihráb márványból készült, és mint minden mecsetben, Mekka irányát jelzi.
A mecset kupoláját türkiz és egyéb színes csempék borítják. A kupola perzsa találmány, de gyorsan terjedt Közép-Ázsiában is az iszlám vallás térhódításával. A falakat díszítő csempék készítését a perzsa mesterek a kínai fazekasoktól tanulták meg. A minaretek sem hiányozhatnak a mecset mellől, amelyek feladata az imára hívás.
A tér másik nagy mecsete Lotfollah sejk nevét viseli, aki a sah szent életű apósa volt. A mecset a sah családi imahelye volt. A díszítés itt is igazodik az iszlám szabályaihoz, vagyis növényi és mértani mintákat használnak. A perzsa mecsetekben díszítésként feliratokat is láthatunk, amelyek célja, hogy a szúrákból vett idézeteket tudják olvasni az emberek, vagy csak jelképeket hordoznak, Mohammed, Allah, vagy Ali nevét jelenítik meg. Mázas cserepek borítják be a falakat, rengeteg színben a Paradicsomot felidézve a hívők, és ma már a turisták számára is!
Az Iráni-medence és az azt határoló hegységkeret határán húzódó szerkezeti vonalak mentén napjainkban is rengeteg földrengés pattan ki, amelyek a lemezmozgások aktivitásáról tanúskodnak. Iszfahánban már I. Abbasz idejében is gondoltak a földrengések elleni védekezésre, a mecsetek és paloták építésénél több érdekes megoldást alkalmaztak, pl. az oszlopoknál a nagyobb kőtömbök közé ólom réteget raktak, amely földrengés esetén kinyomódik és elvezeti a rengés energiáját. Több helyen a falakra tett csempék és mozaik darabkák közé kis tükör vagy üveglapokat építettek be, amelyek elpattanása figyelmeztethette a hívőket a földrengés közeledtére.
Feladat
A földrengés erősségének jelzésére a Richter- és a Mercalli-skálát használják. Oldd meg a feladatot!
- Mercalli-skála
- Richter-skála
- Mindkettő
- 12 fokozatú skála
- tapasztalati tényezőkön alapul
- nincs felső határa, felfelé nyitott skála
- műszeres méréseken alapszik
- az eddigi legerősebb földrengés e skálán 9,5 volt
- a skála minden egyes egész számú fokozata harmincszor nagyobb energiát jelent az előzőnél
- lakott területek földrengéseinek minősítésére használható skála
- ezen a skálán nincs szoros összefüggés a földrengés nagysága és a pusztítás között
- védekezés történhet az altalaj és az építőanyag gondos megválasztásával
- alkalmas a különböző területeken kipattanó földrengés erősségének összehasonlítására
- a skálát a pusztítás szintjeinek összehasonlítására alkalmazzák két terület összehasonlítása esetén
- ezt a skálát dolgozták ki később
- „ az épületek jellegzetes hajómozgást végeznek, az alvók felébrednek” …melyik skálára jellemző a leírás
- az EMS-skála melyik skálán alapszik
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
