Amerika Holt-tengere – Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Nagyon sok tó létezik a világban, amely tájképi környezete, keletkezése, a víz színe vagy éppen a benne élő élőlények miatt érdekes. A Mono-tó minden szempont szerint egy igen különleges helynek számít. Kalifornia Holt-tengere, ahogyan Mark Twain nevezte. A tó egy hatalmas medencében fekszik vulkáni hegyekkel körülvéve.
Egy nagyobb, kb. 1-3 millió éve keletkezett tónak a maradványa, a Mono-tó 760 ezer éves lehet. Területe igen erősen változik a jelentős vízszintingadozásnak köszönhetően, ami elérheti az 1,8 métert is. Ennek oka egyrészről az, hogy sivatagos környezetben fekszik, a száraz évszakban jelentős mennyiségű vizet veszít a párolgással. A másik ok pedig az, hogy 1941-től Los Angeles vízellátását próbálják megoldani a tóba érkező folyók vizének megosztásával, elvezetésével. A tónak nincs kifolyása, így vize csak a beleömlő folyókból és a felszín alóli hozzáfolyásokból táplálkozhat.
A tó vize rendkívül sós, kétszer sósabb, mint az óceán (átlagos sótartalom 80 g/l). Főként klorid-, szulfát-, karbonát-vegyületekben gazdag és erősen lúgos kémhatású (pH = 10). Ezek a rendkívüli tulajdonságai adják egyben a tó különlegességét is. A tómedence aljáról feltörő kalciumban gazdag források kalcium-karbonát, édesvízi mészkő kiválását eredményezik, gyönyörű, sokszor kéményszerű formákat kialakítva a víz alatt. Amikor a tó vízszintje jelentősen lecsökkent, ezek a változatos és különleges alakzatok a felszínre kerültek igen bizarr, mesebeli tájképet kialakítva.
A kis szigetek kiváló fészkelőhelyet adnak a madaraknak, ahol védetten nevelhetik a fiókáikat. Persze kérdezhetnénk, hogy hol találhatnak táplálékot a madarak, avagy ilyen rendkívüli környezetben van-e élet a tóban. Akármilyen furcsán hangzik, de a Nagy-sóstó után itt a legnagyobb a kaliforniai sirályok populációja, több, mint 80 madárfaj él vagy időszakosan megfordul a tó körül. Azonban a tó sem „lakatlan”. Elég nagy a produktivitása, hiszen elég sok alga, sókedvelő garnélarák és alkáli sólégy (Ephydra hians) él a tóban. Az utóbbi életének kétharmad részét a vízben tölti, ott fejlődik és bábozódik be. A légy potrohán lévő apró kitinszőrszálak vékony levegőréteget tartanak meg, ami lehetővé teszi, hogy a légy „búvárkodjon”. A lárvák és a bábok burka sokkal több zsírt és fehérjét tartalmaznak, mint a rákok. Emiatt lettek fontos táplálékai a madaraknak. Ezek a tápláló rovarok adnak energiát az akár 4000 kilométeres nonstop repüléshez is egyes madaraknak.
A legyek és a rákok nagy számát az magyarázza, hogy a víz összetétele miatt halak nem élnek a tóban, így nincs ragadozó. A finom szőrborítás és a viaszbevonat miatt képződő buborék pedig szinte szárazon tartja a testüket, megvédi a lúgos víztől. A madarak igen különleges módon jutnak ezekhez a legyekhez. Az egyik vadászati stratégia, hogy a tópart szélét tömegekben beborító legyek között nyitott csőrrel futnak a madarak, így csak nyelniük kell a táplálékot. A másik módszer pedig az, hogy a csőrükkel örvényt keltenek a sekély vízben, így a tó alján lévő lárvák, bábok feljönnek a víz felszínére. Az itt élő Kutzadika’a (légyevők) indiánok is rájöttek arra, hogy a bábok és a lárvák pörkölve vagy szárítva is finom csemegék, de eltarthatók a téli ínségesebb napokra is. Ezért szezonálisan, az augusztusi időszakban letelepednek a Mono-tó környékén.
Sajnos a tó élete igencsak veszélybe került, amikor az őt tápláló vízfolyások vizét elvezették Los Angeles ivóvízhiányát enyhíteni. A mésztufaszigetek sorra félszigetekké váltak, így a madárfiókák a hüllők és az emlősök könnyű prédái lettek. A sótartalom drasztikus megnövekedése pedig veszélybe sodorta a tóban lévő élőlényeket. Sok önkéntes állt ki a tónak és igen különleges ökoszisztémájának megmentéséért, sajnos a mozgalom elindítóját, David Gainest ezért meg is ölték… Azonban 1978-tól elérték, hogy csak megfelelő vízszint esetén lehet csökkenteni a tóba jutó vízutánpótlást.
Feladat
Az indián törzsek vigyáznak környezetük egyensúlyára, hiszen az ő megélhetésük is a viselkedésüktől függ. Ezzel kapcsolatban sok mondás született, ami a természet és az emberek értékeire hívja fel a figyelmet. Keresd meg a mondások első részéhez tartozó második részt!
A mondások első fele
- 1. Csak azt vedd el, amire szükséged van, ….
- 2. A jó főnök nem elvesz, …
- 3. Az embernek nem hatalma van, …
- 4. Ha eltávolodsz a természettől, …
- 5. Óvatosan járj tavasszal, …
- 6. Első tanárunk …
- 7. A rövid dal is elég, …
- 8. Ha a szem sosem könnyezne, …
A mondások második fele
- a. … hanem ad.
- b. … földanya terhes.
- c. … hanem felelőssége.
- d. … saját szívünk.
- e. … a lélek nem látna szivárványt.
- f. … megkeményedik a szíved.
- g. … és hagyd úgy a földet, ahogy találtad.
- h. … ha sok mindent megértesz.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (letöltés)
