Kaucsuk

A kaucsukfa fehér kincse – Thaiföld

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

A Föld bármelyik természetes erdejében sétálva elgondolkodtunk-e már azon, hogy mennyi mindennel járultak hozzá életünkhöz ezek az erdők? Van egy fafaj, aminek a latin neve (Hevea brasiliensis) utal az élőhelyére, az amazonasi esőerdőkre, ez pedig a kaucsukfa.

A kaucsukfából nyert tejnedvet már az indiánok is ismerték, ők adták neki a ca-huchu nevet, ami azt jelenti: könnyezőfa. Azonban e fának a kicsurgó tejnedve felforgatta az egész világ iparát és kereskedelmét a 19. században. Amikor 1839-ben Charles Goodyear kidolgozta a vulkanizálás technikáját, őrült rohanás indult meg a természetes kaucsuknedv begyűjtéséért. Ennek célpontja a kaucsukfa őshazája, Amazónia volt, ahová tódultak a kisemberek, kereskedők, iparosok a meggazdagodás reményében. Új városok épültek, mint Manaus, hihetetlen luxussal épített villákkal, az Eiffel által tervezett piaccal, operaházzal, amelynek szinte minden építőanyagát Európából hozatták. Az újságcikkek szerint még az is előfordult, hogy az Amazonasz hordalékkal teli vizét nem találták elég tisztának a dúsgazdagok, ezért Európába küldték mosatni a szennyesüket. Még vasutat is építettek 1910-ben az esőerdőbe a Rio Madeira mentén, mivel a folyó túl veszélyesnek bizonyult a kaucsukbálák szállításához, volt, hogy a rakomány 40%-a is odaveszett a gyors sodrású áradatban.

Azonban a vasútépítés (366 km távolságon) rengeteg ember halálával járt a kígyómarás, a malária, a sárgaláz és a rossz körülmények miatt, de a kaucsuk ára olyan magas volt, hogy még ilyen áron is megérte a vasútvonal kiépítése. A puha arany – ahogy akkoriban a kaucsukot nevezték – csak ideiglenesen hozott tetemes hasznot Brazíliának. Az angolok is megjelentek a színen, igaz lepkegyűjtőnek, kutatónak álcázva érkeztek meg hajón, hogy ellopják a kaucsukmagokat (szám szerint 70 000 magot), hogy azok által megteremtsék a maguk ültetvényét a jó haszon reményében. Mivel az angliai óceáni éghajlat nem kedvező a kaucsuk nevelésére, ezért egy olyan helyet kellett keresni, ahol legalább 20 °C feletti az évi középhőmérséklet, magas a páratartalom, és legalább 1000 mm eső esik évente. Így létesültek Délkelet-Ázsiában a kaucsukültetvények, és árasztották el a világpiacot a gumialapanyaggal, és néptelenítették el az addig kaucsukon meggazdagodott amazóniai városokat.

Látogassunk el egy thaiföldi kaucsukültetvényre!

A thaiföldi szellemházakról itt olvashat.

Családi földeken, kisvállalkozásokban nevelik a fákat. A növényeket elég távol ültetik egymástól, hogy jól megnőhessenek és a szél is tudjon járni közöttük. A fákat az esős évszak kivételével mindig lehet csapolni úgy, hogy a kérgén ejtenek egy ferde vágást, majd egy egyenes vágást, ami egy kis csurgatóban végződik. Az idáig lefolyt tejnedv innen egy kis edénybe kerül. Régen erre fél kókuszt használtak. A szárazabb periódusok kivételével elég gyorsan telnek az edények, naponta akár többször is kell üríteni. Van, ahol minden nap, van, hogy pár naponta friss vágást ejtenek a kérgen.

Egy akár 70 fából álló ültetvényen egész nap folyik a munka, főleg, ha családi vállalkozásban gyűjtik be a nedvet. Az ültetvényen azonban több más feladat is van: gyomirtás, ültetés, talajvédelem. Az egész nap összegyűjtött tejnedvet vödrökbe öntik, majd kicsapatják belőle a szárazanyagot. A maradék masszát azután préseléssel víztelenítik, majd a lepedőszerű rétegeket csinálnak belőle, és felakasztva szárítják.

Ezután kerül további feldolgozásra. Válhat belőle gumiabroncs, papucs, óvszer, szigetelőanyagok, orvosi műszerek tömítése, latex ruházat stb. Egy fa kb. 30 évig ad kaucsuknedvet, aztán kivágják tüzelőnek. A kaucsuktermelés 70%-át Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Srí Lanka adja.

Feladat

Egészítsd ki a szöveg hiányzó részeit a megadott válaszlehetőségek alapján!

A Manausi Operaház története

Sok helyen épült operaház, de az …1… szívében még soha. Manaus városát, amelyet egy …2…-ról neveztek el, ad helyet a neoreneszánsz épületnek. Az operát a kaucsukdollárokból 1884-ben kezdték építeni. Szinte mindent ide kellett szállítani …3… az építkezéshez. Közel …4… km utat kellett megtenni, az előző mondatban szereplő szállítási módon az operába szánt tárgyaknak, például a csillároknak is. A színpad függönyére a festő két folyó, a Solimoes és a …5… találkozását festette, tulajdonképpen az összefolyás után nevezzük a folyót hivatalosan Amazonasnak. Az acél szerkezetet az ipari forradalom hazájából, …6… hozták, a lépcsők, a szobrok, az oszlopok …7…-ból származó carrarai …8…-ból/ből készültek, a csillárokat pedig a …9… melletti település, Murano üvegfúvói készítették. A fa berendezéseket …10… szolgáltatták. A színház körüli utcaköveket kaucsuk alapba helyezték, hogy ne lehessen hallani az emberek lépteit, így előadások idején a nagy …11… miatt kitárhatták a színházi ajtókat. Azonban a jólétet hamarosan a szegénység váltotta fel, a kaucsukbirodalom fénykora leáldozott. Az opera termei az enyészeté lettek, raktárakká váltak. Szerencsére az …12… fellendülést hozott a városnak, az operaházat felújították, és mai napig tartanak benne előadásokat.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)