A Kalon minaret – Buhara, Üzbegisztán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A Nagy minaret (üzbégül Minorai Kalon) 47 méteres magasságával kitűnő tájékozódási pont Buharában, Üzbegisztán egyik városában. Évszázadokon keresztül a Selyemút karavánjai már akár 40 km-ről is láthatták a tornyot, amely számukra a pihenőt és a vásárt, az üzletet jelenthette.
Az építmény kilenc méter átmérőjű aljából szép egyenletesen, ötletes és egyedi mintákat is képezve rakták körbe az égetett téglákat, mire felértek a torony tetejére, ahol egy körbefutó erkély található. Ide szaladtak fel évszázadokon keresztül a müezzinek 104 lépcsőfokot megtéve, hogy naponta ötször imára szólítsák fel a hívőket. A magasságot kihasználva a torony megfigyelőhelyként is jó szolgálatot tett a városnak az ellenség megfigyelésére.
A buharai emír építtette, mivel át akart látni Hívába. Építése közben egy kissé megdőlt a torony, de az építtető haragját az ügyes építész megúszta, és befejezhette a művét. Ekkor 1127-et írtak.
Haláltoronyként is emlegették, mivel a bűnözőket, halálraítélteket az erkélyéről dobták ki. Elvileg a zuhanást senki sem élhette volna túl, de két esetet mégis feljegyeztek. Az egyik esetben egy nő volt a túlélő, aki utolsó kívánságaként kérte, hagy vegye fel a kedvenc ruháit. A ruhák az eséskor ejtőernyőszerűen szétnyíltak, és a leérkezésnél is megóvták a testét. A másik egy rabbi volt, aki egy kilencgyermekes asszony helyett vállalta a büntetést. A leesést ugyan túlélte, de minden csontja összetört.
A minaret mai épségét egy anekdota meséli el, miszerint Dzsingisz kán, a világhódító is a városba érkezett, amit földig rombolt. Amikor a torony tövéből feltekintett a fölé magasodó építményre, leesett a fejéről a fejfedője, így azt mondta, hogy aki eléri nála, hogy „megemelje a kalapját”, azt megkíméli.
A minaretek mindenütt ugyanazt a vallási, társadalmi célt szolgálják, ahogy a zsúfolt piacok és sikátorok fölé magasodnak és szervesen kapcsolódnak a mecsetekhez is. Mohamed próféta életében még nem volt minaret, csak később alakult ki azért, hogy a hívők imára szólítása minél messzebbre hallatszódjon. Az első müezzin állítólag egy felszabadított rabszolga volt, akinek erős, gyönyörű hangja volt, és “Mohamed istállójának” tetejéről hívta imádkozni a hívőket. Ma már kihangosítják a müezzin hangját, ezt jelzik a nagy hangszórók a minaretek tetején.
Feladat – Párosítás
Melyik magyarországi minaretre vonatkoznak az alábbi állítások? Kapcsold össze az állításokat az építményekkel!
Építmények
- A. Egri minaret
- B. Pécsi minaret
- C. Érdi minaret
- D. Esztergomi minaret
- E. Budapest minaretje
Állítások
- Az Oszmán Birodalom legészakibb minaretje.
- A 17. században épült egykori dzsámi „tornya”.
- Csak 6 méteres magasságig restaurálták, de legalább 20 méteres volt.
- 40 méteres magasságával a legmagasabb hazánkban.
- Ez a minaret az állatkert területén található, de a török diplomácia kérésére egy időben le volt bontva, mert nem tartották méltónak ezt a vallási szimbólumot az állatkertben felépíteni.
- Eredetileg a keleti oldalán lévő dzsámihoz épült, amely a török hódítás után katolikus templomként majd kórházként működött.
- 23 méter magas, felmehetünk 53 lépcsőfokon a tetejére, és lenézhetünk a Magyar Földrajzi Múzeumra.
- A dzsámi, amihez a minaret kapcsolódik, a víziváros középkori várfalára épült rá, és magtárként használták a 18. századtól.
- Jakovali Hasszán pasa dzsámija mellett áll a 30 m magas minaret.
- Ez a minaret nem vallási célból épült, csak kilátó funkciója van.
- Ez az egyetlen minaret hazánkban, amelynek dzsámija is épségben megmaradt.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
