Gazdasági válságproblémák a világban – IKT alapú kooperatív-kollaboratív földrajzóra

A módszer bemutatása

A világ válságproblémáinak tanítása 10. évfolyamon, annak is a végén kapott helyet a kerettantervben és a tankönyvekben. Fontossága ellenére a tananyagban való csúszás miatt előfordulhat, hogy ez a téma kimarad a tanítási-tanulási folyamatból. Pedig elengedhetetlen, hogy a globális problémákra felhívjuk a tanulók figyelmét és értelmezzük azokat szaktudományi szempontból. Ezt számításba véve dolgoztam ki a tananyag mozaikmódszeres feldolgozását, aminek megvalósítását a témakört záró órán javaslom összefoglalásként, rögzítésként. Szintetizáló jellegén túl új tudásra is szert tesznek a tanulók, ez a módszer egyik lényegi eleme. Az egyes részfeladatok közös feldolgozása és ezekhez IKT alapú produktumok (gondolattérkép, fotómontázs, tematikus térkép, infografika stb.) kooperatív készítése is ezt segíti elő. A tananyag egymásnak való „megtanítása” a téma újraértelmezését és magasabb szintű megértését szolgálja, miközben fejlődik a tanulók szociális kompetenciája. Elméleti alapja Vigotszkij „legközelebbi fejlődési zóna” elmélete, amely szerint a gyermek biztonságot élvezve magasabb szinten tud teljesíteni annál, mint amire egyedül képes lenne. A komfortzónát a tanárral szemben (mellett) osztálytársai jelentik, akik új aspektusban képesek megértetni vele a tananyagot, mivel mind korban, mind tudásban, mind kognitív képességekben közelebb állnak egymáshoz.

A Föld gazdasági válságproblémáit négy témacsoportra bontottam, és minden téma kapott egy színkódot: népesedési problémák (piros), élelmiszerválság (kék), urbanizációs problémák (sárga), fenntarthatóság (zöld). Minden témacsoporthoz három fejezet tartozik, ezeket római számokkal jelöltem. Minden fejezethez 3-3 tanuló tartozik, őket arab számokkal különböztetem meg (1., 2. ábra). Így a teljes osztály, azaz 36 tanuló lefedhető egyéni azonosítójával (például: zöld, II/1.). Feltételezzük, hogy az elmúlt években már végeztek a diákok mozaikmódszeres témafeldolgozást, így a módszer nem ismeretlen számukra, a csoportalakítás gördülékenyen lesz.

A fejezetek feldolgozásához minden csoport kap egy rövid ismertetőt, ami részben a korábbi tanítási órákon már megtanultakat, részben új információkat tartalmaz. Ez alapján kell közösen készíteniük egy IKT alapú produktumot, amire 15-20 perc áll rendelkezésükre. Amikor ezzel elkészültek, a csoportok felcserélődnek: a fejezetek egyes csoporttagjai a három másik témaegység újraalakított egységeibe kerülnek, ezáltal négy kilenc fős csoport jön létre: A, B, C és D csoport. Az óra második felében a diákok feladata, hogy újonnan alakított csoportjaikban megtanítsák egymásnak az általuk kidolgozott produktum tartalmát a tanár által kiadott segédanyag nélkül, csupán az elkészített produktum alapján. Erre újabb 15-20 perc áll rendelkezésükre, diákonként 2-2 perces időkerettel számolva. Az óra a világ válságproblémáiról megtanultak ellenőrzésével zárul, amit egy online teszttel valósítunk meg 5 percben. A teszt kérdései a kiadott segédanyagokra irányulnak, ezért is fontos, hogy a diákok ne ez alapján, hanem ez elkészített produktum alapján tanítsák meg ezt egymásnak. Az órai érdemjegy két részből tevődik össze: egyik felét az elkészített produktum minősége, másik felét a teszt eredménye adja.

A témacsoportok egyes fejezetei az elvárt produktum megnevezésével:

Népesedési problémák

1. Család a jóléti államokban és az elmaradott térségekben – fotómontázs
2. A népességszám növekedéséből adódó problémák – sztorivonal
3. Betegségek – gondolattérkép

Élelmiszerválság

1. Malthus elmélete – gondolattérkép
2. Pazarlás a fejlett világban – sztorivonal
3. Génmódosított élelmiszerek – infografika

Urbanizációs problémák

1. Hősziget a városban – grafikon
2. Légszennyezés – tematikus térkép
3. Nagyvárosi zsúfoltság – fotómontázs

A fenntarthatóság kérdései

1. Ökolábnyom – online kérdőív
2. Bevásárlólista – tematikus térkép
3. Megújuló energiaforrások – gondolattérkép

Konkrét feladatok leírása

 1. feladat: Család a jóléti államokban és az elmaradott térségekben

• Olvassátok el az alábbi szövegrészleteket!
• Vessétek össze az olvasottak tartalmát a képekével! Milyen következtetéseket tudtok levonni ezekből?
• Gyűjtsetek hasonló családi fényképeket a Föld különböző országaiból, és készítsetek azokból fotómontázst! Ügyeljetek arra, hogy minden fénykép esetében nevezzétek meg az országokat!

2. feladat: A népességnövekedés problémái

 Olvassátok el az alábbi, a Greenpeace weboldaláról származó szöveget!

• Vessétek össze a tartalmát az USA Statisztikai Hivatalának (census.gov) a világ népességére vonatkozó adataival (5. ábra)! Nézzétek meg, hogy mekkora a világ népességszáma a mai napon!
• Gondolataitokat rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com weblapon találhaó alkalmazással! Összefoglalótok tartalmazzon képeket és rövid szöveges részeket is, természetesen forrásmegjelöléssel!

3. feladat: Betegségek

• Az alábbi térkép a Föld egyes országainak vezető halálokait ábrázolja. Milyen térbeli összefüggés mutatható ki közöttük?
• Melyek a világ legsúlyosabb járványai? Kutassatok az interneten, és munkátokat rendszerezzétek gondolattérképben a mindmup.com alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!

Az utóbbi két évtized legsúlyosabb egészségügyi problémáinak egyike az AIDS terjedése. A betegség elsősorban nemi érintkezés útján terjed, de fertőzést okozhatnak a nem ellenőrzött vérkészítmények és a nem steril orvosi eszközök (pl. a többször felhasznált injekciós tű) is. (Forrás: Arady I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. p. 236.)

4. feladat: Malthus elmélete

 Olvassátok el az alábbi szöveget, és tanulmányozzátok az ábrát!

• Milyen megfigyeléseket tett Malthus a népesedés kapcsán? Megvalósult az elmélete? Milyen hatása volt tanulmányának a későbbiekben?
• Kutassatok az interneten, és munkátok eredményeit rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com weboldalon találhaó alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!

Thomas Robert Malthus 1798-ban írott, Tanulmány a népesedés törvényéről című munkájában Benjamin Franklin amerikai polihisztor megfigyeléseire hivatkozva megállapította, hogy amíg az élelmiszertermelés legfeljebb számtani sor szerint tud növekedni (tehát például 1, 2, 3, 4, 5, …), addig a népesség mértani sor szerint nő (1, 2, 4, 8, 16, …). Ennek megfelelően egységnyi élelmiszerre egyre több és több ember jut. Ahelyett tehát, hogy a gazdasági növekedés következtében a jólét kiterjedne a társadalom valamennyi csoportjára, ahogy azt korának jelentős gondolkodói hitték, Malthus szerint a nyomor ölt majd egyre nagyobb és nagyobb méreteket. De, hogy ez a tendencia ne váljon végzetessé, arról maga a természet gondoskodik a háborúk, a betegségek és a bűn segítségével. Malthus többféle módját is felsorolta a népességnövekedés féken tartásának: későn kötött házasság, szexuális tartózkodás, fogamzásgátlás, abortusz. (Az utóbbi kettőt erkölcsileg nem tartotta elfogadhatónak.) Ellenezte a szegényeknek juttatott szociális támogatásokat is, mondván, hogy azok közvetve a népesség gyorsabb növekedését eredményezik, fenntartva a szegénységet. Helyette a kiemelést a szegénységből, az erkölcsi nevelést, és az oktatást ajánlotta. A segélyekről szóló érvelését a 19. század során gyakran visszhangozták a segélyezés ellenfelei. Az elmélet pesszimista képét még komorabbá tette azzal, hogy valószínűsítette: a népességkorlátozó eszközök csak időben kitolják, de nem akadályozzák meg a jövőbeli katasztrófát. (Forrás: Wikipédia)

5. feladat: Pazarlás a fejlett világban

• Olvassátok el az alábbi szöveget, és értelmezzétek a hozzá kapcsolódó két ábrát (9., 10. ábra)!
• Mi a különbség a fejlett és a fejlődő országok élelmiszertermelésének hatékonysága között? Hol dobják a legtöbb, és hol a legkevesebb élelmiszert a szemétbe?
• Kutassatok az interneten, és munkátokat rendszerezzétek sztorivonalban a sutori.com oldalon található alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a Föld élelmiszertermelése gyorsabban nőtt, mint a népesség száma. Csakhogy az élelmiszertermelésben és az előállított élelmiszerek mennyiségében hatalmas területi különbségek vannak. Ráadásul nem ott állítják elő a legtöbb élelmiszert, ahol erre a legnagyobb az igény. A fejlett országok korszerű mezőgazdasága hatalmas mennyiségű élelmiszert termel, az élelmiszer túltermelés, a felesleg értékesítése okoz problémát. A világon termelt élelmiszerek fele veszendőbe megy! A lakosság szinte dúskál a különböző kiváló minőségű élelmiszerekben. A fogyasztás sokszor pazarló, a népesség jelentős részére a túlfogyasztás jellemző. Kényelmes, mozgásszegény életmód mellett sok fölösleges szénhidrátot, zsírt és fehérjét fogyasztanak. (Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. pp. 238–239.)

6. feladat: Génmódosított élelmiszerek

• Olvassátok el az alábbi szövegeket!
• Mit tudtok a GMO-ról? Mik a technológia előnyei és hátrányai? Kutassatok az interneten, és munkátokról készítsetek infografikát a pictochart.com weboldalon található alkalmazás segítségével! Csak szakmailag hiteles weboldalakról gyűjtsetek adatokat, és ne feledkezzetek meg a forrásmegjelölésről!

A nagyobb terméshozam, a biztonságosabb növénytermesztés, a betegségekkel szembeni ellenállóképesség növelése céljából a rohamosan fejlődő géntechnológia tudományos eredményeit hívták segítségül. Az élőlények genetikai örökítő anyagát (DNS-t) mesterségesen átalakították és létrehozták a genetikailag módosított szervezeteket (röviden: GMO). A géntechnológia gyors fejlődése során nem volt elég idő a veszélyek és a hosszú távú hatások kivizsgálására. Alig ismerjük a genetikailag módosított szervezetek környezeti, egészségügyi, társadalmi hatásait. Az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatásai vizsgálatát biotechnológiai óriáscégek végzik vagy finanszírozzák. Független hatásvizsgálati eredmények sajnos alig állnak rendelkezésünkre. A tudomány és a társadalom véleménye erősen megosztott a GMO-k biztonságáról. A legnagyobb veszély, hogy a környezetbe jutott módosított gének már soha többé nem vonhatók ki onnan. (Forrás: Arday I. – Kőszegi M. – Sáriné – Ütőné: Földrajz 10. Kísérleti tankönyv. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2016. p. 240.)

7. feladat: Hősziget a városban

 A grafikon egy átlagos város hőszigetének szerkezét és annak kapcsolatát ábrázolja a városszerkezettel. A térkép Budapest 2017. március 31. 21 órai hőtérképét mutatja.

Készítsétek el Budapest hőszigetének grafikonját a példák alapján a mai napra vonatkozó hőmérsékleti adatok alapján! Hőmérsékleti adatokat a https://www.idokep.hu/hoterkep/budapest oldalról szerezhettek. A grafikon a főváros tetszőlegesen választott keresztmetszetén készülhet, amin tüntessétek fel az érintett városrészek nevét! A grafikon rajzolásához tetszőleges szerkesztőprogram választható.

8. feladat: Légszennyezés

• Kína nagyvárosaiban hatalmas problémát okoz a levegő szennyezettsége. De valóban csak Kína problémája ez?
• Olvassátok ez a kis szemelvényeket, és kutassatok az interneten! Derítsétek ki, melyek a Föld különböző régióinak legszennyezettebb levegőjű városai! Kontinensenként legalább két várost gyűjtsetek!
• Munkátokat ábrázoljátok tematikus térképen!

Napközben a levegőminőségi index sok helyütt 600 és 900 között mozgott. Az egy köbméter levegőben mért apró porszemcsék (pm 2,5) koncentrációját kifejező mutatók szerint Peking több pontján az Egészségügyi Világszervezet ajánlásában szereplő egészségügyi határértéknek még a 35-szörösét is kimutatták. (Forrás: Origo, 2015)

A Hszinmin magazin adatai szerint a dél-kínai Kuangcsouban szabad levegőn töltött nap 25, Pekingben 21, míg a kelet-kínai Sanghajban vagy Nankingban 9 szál magas kátránytartalmú cigaretta elszívásával egyenlő hatással van az emberi szervezetre. (Forrás: Ecolounge, 2013)

A Nanjing egyetem kutatói 74 kínai nagyváros halálozási adatait, összesen 3 millió elhunyt statisztikáját elemezték ki, és arra jutottak, hogy a halálesetek 31%-ában szerepet játszik a levegő szennyezettsége. (Forrás: Index 2016)

9. feladat: Nagyvárosi zsúfoltság

• Hétköznap reggelenként a munkába és iskolába tartó utazók sokasága miatt zsúfoltság alakul ki a közlekedésben. Amit mi tapasztalunk az valóban nagyvárosi zsúfoltág?
• Kutassatok az interneten, és térképezzétek fel, melyek bolygónk legzsúfoltabb városai! Keresésetek során törekedjetek minél sokszínűbb képek gyűjtésére, amelyek a köznapi élet minél több részét lefedik!
• Munkátokat összegezzétek fotómontázsban a képeken ábrázolt városok nevének feltűntetésével!

10. feladat: Ökolábnyom

• Kinek mekkora az ökológiai lábnyoma? Számítsátok ki csoporttagonként az ökológiai lábnyomotokat a http://www.labnyom.wwf.hu/hu/index weboldal segítségével!
• Mennyi a csoport átlaga?
• Mi okozza az eltérést az egyes eredményekben?
• Hogyan lehet csökkenteni az ökológiai lábnyomotok méretét? A kérdőív kitöltésének eredményeit összegezzétek adattáblázatban!

11. feladat: Bevásárlólista

• Honnan származnak az élelmiszerek, amiket megvásárolunk? Nézzetek körül nagyáruházak online bevásárló oldalain, és készítsetek bevásárlólistát különféle termékekből, amelyek a Föld különböző országaiból származnak!
• Készítsetek tematikus térképet az árucikkek származási országainak bejelölésével!
• Van-e olyan élelmiszer ezek között, melyeket hazai termelők is készítenek?
• Milyen hátrányai vannak annak, hogy távoli országokból importálunk olyan termékeket, amelyeket itthon is előállítanak?

Csomagolás, szállítás, környezetszennyezés

Minél távolabbról érkezik egy termék, annál több járulékos költség rakódik rá, és míg eljut rendeltetési helyére, nagymértékű környezetterhelést is okoz. Kamionok ezrei szelik világszerte az utakat, szennyezve ezzel a levegőt, millió literszám emésztve fel az üzemanyagot. A többszáz vagy többezer kilométerről érkező áru egyedi, speciális csomagolást és termékkezelést igényel, élelmiszer-ipari termékeknél gondoskodni kell a minőség-megőrzésről, egyes áruféleségeknél a hűtőlánc fenntartásáról. Ez mind-mind jelentős költségnövelő és környezetterhelő tétel. A szállítás során az áru elkerülhetetlenül törődik, sérül, minősége romlik, s mire célhoz ér, bizonyos veszteséggel mindig kalkulálni kell. Ez természetesen mind-mind beépül a fogyasztói árba, hiszen sem a gyártó-előállító, sem a szállítmányozó, sem a kereskedő nem dolgozik ráfizetéssel.

Ezzel szemben, ha hazai, ezen belül is helyi terméket vásárolunk, azt nem feltétlen szükséges ellátni csomagolással, és jó esetben szállítási költségtől mentesen szerezhetjük be. A termék általában tartósítószer- és adalékanyagmentes, és például a fejlődő országokból származó zöldséggel-gyümölccsel ellentétben, a hazai – bízzunk benne – szermaradványt vagy tiltott növényvédőszert sem tartalmaz.

Forrás: Fogyasztói és Betegjogi Érdekvédelmi Szövetség 

12. feladat: Megújuló energiaforrások

• Készítsetek gondolattérképet, amin bemutatjátok a megújuló energiaforrások különböző felhasználási módját, használatuk előnyeit és hátrányait, valamint a hazai és európai energiagazdaságban betöltött szerepüket!

„Azt is le kell szögeznünk, hogy az, hogy egy energiaforrást megújulónak tekintünk, önmagában még nem jelenti azt, hogy ennek alkalmazása minden körülmények között fenntarthatónak tekinthető. Egyfelől probléma lehet a pazarló, hatékonytalan megoldások alkalmazása, másfelől gondot okozhat a felelőtlen, környezeti szempontokat nélkülöző alkalmazás.” (Forrás: Munkácsy B.: Erre van előre 2.0.)