Hazánk éghajlata
A feladatsorok elején néhány perces videóval foglaltam össze a tanulnivalót. Arról, hogy valójában megnézték-e a gyerekek a filmet, egy videóról készített kérdéssel igyekeztem meggyőződni.
Hazánk éghajlatát kialakító és befolyásoló tényezőket egy párosító, míg a medencejelleg előnyeit és hátrányait egy halmazba sorolós feladattal tanítottam meg. A megoldás helyességét két új szó kirakásával tudták ellenőrizni a tanulók. Majd egy hangyányi irodalmi kitekintést tettem: a hiányos szólásokba és közmondásokba kell beilleszteni időjárási és éghajlati fogalmakat. Végül négy különböző témájú éghajlati térképet elemeztetek sokoldalú kérdésekkel.
A tanítás videón (link)
Tanulói munkát irányító feladatlap (letöltés)
Az éghajlatot lezáró játékok (Éghajlat – összefoglalás)
Összefoglaló órán nem éltem a videós fellépés lehetőségével. Egy összetett ábrát kellett a gyerekeknek kiegészíteniük, majd válaszolniuk kell néhány agyafúrt kérdésre. Két tanított szakomból adódik, hogy nagyon szeretem a sport és földrajz közötti összefüggések keresését. A 3. feladat szép példája ennek. Kreatív nyelvi játékkal (szólánc) ismételtettem az éghajlati fogalmakat. Végül egy csapadéktérképen kellett törniük a fejüket a diákoknak.
Tanulói munkát irányító feladatlap (letöltés)
Felszín alatti vizek
A hazai termékek vásárlása iránti igény kiépítése és egy kis bogarászás a térképen a célom az ásványvizes feladattal. Monogramos játék ad segítséget a felszíni és felszín alatti karsztjelenségek ismétléséhez. A 3. feladatban a hazai fürdőhelyeket ismerték fel a tanulók egy rövid leírás vagy számadatok segítségével. Végül az online játék a talajvíz és az artézi víz közötti különbségeket tárta fel.
A tanítás videón (link)
Tanulói munkát irányító feladatlap (letöltés)
A folyók
Az első feladat egy komplex folyóvíz útját követi végig, és ebben kellett sorrendiséget felállítaniuk a tanulóknak. Képrejtvények megfejtésével jutottak el a gyerekek az vízrajzi alapfogalmakhoz. A folyóvíz munkája által létrehozott felszínformákat kellett szétválogatni az azokat kialakító építő vagy pusztító tevékenység szerint.
Térképen való keresgélést követelt a 4. feladat, ahol is a Tisza bal és jobb oldali mellékfolyóit kellett felsorolni. Az 5. feladatnál egy térképrészlet alapján kellett mérni, leolvasni vagy feleleveníteni a történelmi ismereteket. Végül egy vízállást mutató weboldalon kellett adatokat megtalálniuk a tanulóknak.
A tanítás videón (link)
Tanulói munkát irányító feladatlap (letöltés)
