Funkcióváltás vizsgálata projektmunkában 2.

Szerző: Pónya Petra
egyetemi hallgató ELTE Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI
pponya129@gmail.com
Az írás bemutatja azokat a projektfeladatokat, amelyek alapján a diákok a IX. kerület egykori ipari területének különböző részeit járják be, és a terepen figyelik meg a funkcionális változásokat.

A projektfeladatok bemutatása

Szerkesztői megjegyzés: az írás a Funkcióváltás vizsgálata projektmunkában 1. Terepi projekt Budapest IX. kerület egykori ipari területén cikk folytatása, ami elérhető itt.

  • A feladat célja: a tanulók megismerkedjenek és átfogó képet kapjanak a terület múltjáról és korábbi funkciójáról.
  • Munkaforma: csoportmunka
  • Feladatleírás: a tanulók várostörténeti cikkek, fotók és térképek alapján megismerkednek a vizsgálandó és bejárandó terület múltjával, korábbi funkciójával. 
  • Időkeret: az egész projektre a feladatlap kiadásától kezdve 4 hét áll rendelkezésre (a tanulók feladata az időbeosztás, konzultációra minden héten van lehetőség)
  • Kapcsolódó fejlesztési területek: digitális kompetencia, kommunikációs kompetencia, együttműködési készség
  • Eszközök: feladatlap, okostelefon/számítógép, internet

Utasítások

  • A kiadott feladatlapokon találtok QR-kódokat, amik várostörténeti cikkek linkjét tartalmazzák. Olvassátok el és tanulmányozzátok az általatok vizsgálandó terület múltját, majd közösen beszéljétek meg a területről gyűjtött információkat! 
  • Készítsetek vázlatot a cikkekből, ami segítség lehet majd a prezentáció elkészítéséhez! Írjátok le címszavakban a területre vonatkozó legfőbb információkat, évszámokat, adatokat!
  • Gyűjtsetek archív fotókat a területről a fortepan.hu weboldalról, és vizsgáljátok meg azokat! Hasonlítsátok össze a fotókat a terepbejáráson látottakkal, a terület jelenlegi megjelenésével!
  • Tanulmányozzátok a feladatlapon található térképeket, amelyek alapján következtethettek a terület funkciójára az adott korban! Vegyétek figyelembe a megadott szempontokat!

Példaként az A. csoport segédanyagait mutatom be.

A tanulmányozáshoz megadott szempontok:

  • Milyen szerepet, funkciót töltött be egykor a mai MÜPA, a Nemzeti Színház és a Lechner Ödön fasor területe a cikk alapján?
  • Mi állt egykor a Millenniumi Városközpont területén?
  • Mi vezetett a változásokhoz?
  • Miért volt jelentős a Déli összekötő vasúti híd megépülése?
QR-kódok a szöveges és képi információforrásokhoz (A. csoport)
Budapest, Millenniumi városközpont, 1903 (forrás: arcanum.com) 
Budapest, Millenniumi városközpont, 1930 (forrás: arcanum.com) 
  • A feladat célja: a tanulók megismerkedjenek és átfogó képet kapjanak a terület múltjáról és korábbi funkciójáról.
  • Munkaforma: csoportmunka
  • Módszer: terepbejárás, terepi megfigyelések
  • Feladat: terepbejárás megadott útvonal alapján; cégek, szolgáltatások feljegyzése, fotódokumentáció készítése, funkcionális változások megfigyelése
  • Kapcsolódó fejlesztési területek: digitális kompetencia, kommunikációs kompetencia, együttműködési készség, térbeli tájékozódás, kritikai gondolkodás 
  • Eszközök: okostelefon (fotózás), feladatlap, térkép, internet (térkép applikáció)

Utasítások

  • Járjátok be a vizsgálandó területet a megadott útvonal és térkép alapján! A feladat elvégzéséhez szükségetek lesz a térképre és az útvonalra. Ajánlott térképapplikáció (Google Maps) segítségével végig követni a területet. 
  • A terepbejárás közben gyűjtsetek listába (vagy fotózzatok le) minden olyan céget, üzletet, aminek látható jelzése, cégére van! Fotózzátok le a vizsgált területet és azokat az épületeket, amiről láttatok fotót az archív weboldalon vagy a cikkekben! Figyeljétek meg a változásokat a múlthoz képest! 
  • Foglaljátok össze táblázatban a terepbejárás során gyűjtött adatokat, és keressétek ki a cégek, szolgáltatások funkcióját! Határozzátok meg, hogy milyen funkciót tölt be ma a terület! Hasonlítsátok össze a múltbéli funkciójával az előzetesen tanulmányozott cikkek alapján!
  • Segítő kérdések:
    • A. csoport:
      • Milyen épületek, cégek, szolgáltatások találhatók a vizsgált területen?
      • Mennyire mutat egységes képet a városnak ez a része?
      • Meglátásotok szerint milyen funkciót tölt be ma a IX. kerületnek ez a területe? (ipari, szolgáltató, lakóövezet, munkaövezet stb.)
    • B. csoport:
      • Milyen képet mutat most a terület?
      • Milyen funkciót töltenek be ma az egykori malmok épületei?
      • Mely malmok épülete nem áll már?
      • Milyen épületek, cégek, szolgáltatások találhatók a vizsgált területen?
      • Mennyire mutat egységes képet a városnak ez a része?
      • Meglátásotok szerint milyen funkciót tölt be ma a IX. kerületnek ez a területe? (ipari, szolgáltató, lakóövezet, munkaövezet stb.)
    • C–E. csoport:
      • Milyen képet mutat most a terület?
      • Milyen épületek, cégek, szolgáltatások találhatók a vizsgált területen?
      • Mennyire egységes ennek a városrésznek a képe?
      • Meglátásotok szerint milyen funkciót tölt be ma a IX. kerületnek ez a része? (ipari, szolgáltató, lakóövezet, munkaövezet stb.)
      • Mi van most az Elevátorház helyén?

A terepbejárás javasolt útvonala

  1. csoport: Boráros tér – Lechner Ödön fasor – Haller János kapu 4. – Somlai Artúr sétány – Nemzeti Színház – MÜPA – Komor Marcell utca 1.
  2. csoport: Tinódi utca – Soroksári út páros oldala végig a Vágóhíd utca kereszteződéséig
  3. csoport: Fővám tér Corvinus Egyetem épülete – Bálna épülete – Nehru park a Boráros térig
  4. csoport: Mester utca – Vágóhíd utca kereszteződése – Soroksári útig – Soroksári úton át – Máriássy utcán át – Mester utcáig
  5. csoport: Induljatok el a MÜPA épületétől délre a stadion felé! Kiépített gyalogos úton végig tudtok haladni a stadionig és körbe is tudjátok sétálni. A térképen jelölve van az útvonal (Google Maps-en még nem frissült a stadion elhelyezkedése, a felülnézeti fotó segít a tájékozódásban, szépen ki van építve, így nem okoz gondot a bejárása)  
A C. csoport terepbejárási útvonala (alaptérkép forrása: Google Earth) 
Légifelvétel a stadion területéről (forrás: magyarepito.hu) 
  • A feladat célja: a terepi megfigyelés és a cikkek alapján a megfigyeltek összegzése, prezentáció készítése és az eredmények bemutatása 
  • Munkaforma: csoportmunka
  • Időkeret: az egész projektre a feladatlap kiadásától kezdve 4 hét áll rendelkezésre (a tanulók feladata az idő beosztása, konzultációra minden héten van lehetőség). A prezentáció bemutatásának időkerete: maximum 10-15 perc
  • Kapcsolódó fejlesztési területek: digitális kompetencia, kommunikációs kompetencia, együttműködés fejlesztése
  • Eszközök: projektor, számítógép/laptop, prezentáció

Utasítások

Vessétek össze a terület múltját és jelenét prezentációban! 

  • Mutassátok be prezentációban a terület múltját és egykori funkcióját a cikkek alapján! Használjátok fel a cikkekből gyűjtött adatokat, évszámokat, információkat!
  • A prezentáció második felében mutassátok be az általatok körbejárt területet (milyen a mai képe, mi a mai funkciója, mit tapasztaltatok a bejárás során)! Szemléltessétek térképekkel és fotókkal a szembetűnő változásokat! 
  • Legyen minél szemléletesebb és lényegre törő a bemutató, ami maximum 20 diát tartalmazzon! 10-15 percetek lesz bemutatni az eredményeket. A prezentációban térjetek ki a közös munka tapasztalataira is, ki milyen feladatot vállalt, hogy sikerült a megvalósítás!

Feladatlapok

  1. csoport – link
  2. csoport – link
  3. csoport – link
  4. csoport – link
  5. csoport – link

Az A. csoport feladataihoz készítettem el a tanulóktól elvárt teljesítményt. A csoporttagok a Millenium Városközpont (MÜPA és Nemzeti Színház) – Lechner Ödön fasor területét járják be és vizsgálják a funkcionális változását. 

1. feladat: Várostörténeti cikkek és korabeli fotók tanulmányozása 

Elvárt teljesítmény: A tanulók megismerkednek és átfogó képet kapjanak a terület múltjáról és korábbi funkciójáról. Ehhez a csapatok a feladatlapon szereplő QR-kódok beolvasása után tanulmányozzák a cikkeket és az archív fotókat, valamint gyűjtsenek minél több információt a terület múltjáról. A csapattagok készítsenek vázlatot és válaszolják meg a segítő kérdéseket. A csapattagok a megadott cikkek mellett gyűjtsenek az internetről még több információt és fotót. 

Várostörténeti cikkekből készített jegyzet

Cikk 1: Egykor teherpályaudvar volt, ma Millenniumi Városközpont (https://pestbuda.hu/cikk/20201117_egykor_teherpalyaudvar_volt_ma_millenniumi_varoskozpont)

Cikk 2: Expo helyett Duna-parti városrész: új élet a Soroksári úton (https://epiteszforum.hu/expo-helyett-duna-parti-varosresz-uj-elet-a-soroksari-uton)

  • A mai Boráros tér és a Rákóczi híd között, egyik oldalról a Duna, a másik oldalról a Soroksári út határolt 
  • Vegyes képet mutatott az 1880-as évekig 
  • 1879-től üzembe helyezték a Dunapart teherpályaudvart, számos raktárépülettel 
  • Jelentősége az 1960-as évektől csökkenni kezdett, a rendszerváltozás után teljesen feleslegessé vált 
  • 1985-ben az osztrák és a magyar kormány megállapodott, hogy megpályázzák az 1995-ös világkiállítást, aminek egy részét erre a területre tervezték megépíteni.
  • Bécs visszalépett, Budapest egyedül kezdte meg a szervezést, kiürítették a területet, viszont később Magyarország is visszalépett 
  • 1996-ban kezdődött meg a terület újrahasznosítása
  • 2002-ben megépült a Nemzeti Színház, 2005-ben a Művészetek Palotája
  • Szoborpark, sétány, játszótér, valamint több modern lakó- és irodaépület épült a területre
  • A Millenniumi Városközpont területe a mai napig formálódik

Cikk 3: Pest és Buda között 145 éve kelhetnek át a vonatok (https://pestbuda.hu/cikk/20221024_pest_es_buda_kozott_145_eve_kelhetnek_at_a_vonatok_a_dunan)

  • A legfontosabb magyar vasúti hidat 1877. október 23-án adták át
  • Létrejött a vasúti kapcsolat az ország nyugati és keleti része között
  • 1869-ben a kormányzat a déli nyomvonal mellett döntött, hiszen ekkor már működött a MÁV és fontos volt, hogy ne magán-vasútitársaságok kezelésében legyen
  • Építése nem zajlott zökkenőmentesen, számos probléma nehezítette a beruházást
  • A híd megépülése segítette az áruszállítást és nyugat és kelet között
  • Reményt adott arra, hogy Budapest jobban bekapcsolódik a nemzetközi kereskedelembe
  • A vasútvonal és a híd mai is az ország egyik legfontosabb kötöttpályás összeköttetése, a hatodik híd, ami 2022-ben újjáépült

Milyen szerepet, funkciót töltött be egykor a MÜPA, a Nemzeti Színház és a Lechner Ödön fasor mai területe a cikk alapján? Jelentős ipari funkciót ellátó terület volt, raktárakkal, áruszállítással ellátta a környező vágóhidakat, malmokat.

Mi állt egykor ezeknek az épületeknek a helyén? 1879-től Dunaparti teherpályaudvar működött, később MÁV teherpályaudvar. Sok sínpár és raktárépület volt a területen. A pályaudvar megszűnése után az itt hagyott vasúti kocsik borították a területet. 

Mi vezetett a változásokhoz? A változást a Világkiállítás terve hozta meg, ami sajnos nem valósult meg, viszont megkezdődött a területrendezés és ezáltal a terület rehabilitációja. Befektetők nagy előnyt láttak a terület újrahasznosításában, ennek köszönhetően épült meg a Millenniumi Kulturális negyed.

Miért volt jelentős a Déli összekötő vasúti híd megépülése? Lehetővé tette a vasúti áruszállítást az ország nyugati és keleti fele között. A közelben található gyárak, malmok vágóhidak ellátását könnyebbé tette. Segítette Magyarország bekapcsolódását a nemzetközi kereskedelembe. 

2. feladat: Séta és megfigyelés a városban (terepbejárás)

Elvárt teljesítmény: Terepbejárás során a tanulók feljegyeznek minden céget, üzletet, aminek látható jele van, és fotókkal dokumentálják a felmérést. A bejárás után egy táblázatban összeírják az általuk feljegyzett cégek és szolgáltatások nevét, valamint az internet segítségével megkeresik azok tevékenységét. Ezután a cikkek és korabeli fotók segítségével összehasonlítást végeznek a terület múltbéli és jelenlegi funkciójáról és közösen konklúzióra jutnak a terület funkcióváltásáról. 

Példa az Excel táblázatban összegyűjtött cégek, üzletek listájáról (saját gyűjtés)

Konklúzió: A terepbejárás során gyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy mára semmi jele az egykori ipari területnek, amely a mai Millenniumi Kulturális központ területén helyezkedett el. Ahol vasúti teherpályaudvar húzódott és biztosította Budapest számára az alapanyagok szállítását és rakodását, mára egy új, modern az egykori ipari területtől teljesen eltérő funkciójú területté vált. A terület képe épületállományát tekintve egységesnek mondható. A várostörténeti folyóiratok alapján kijelenthetjük, hogy a IX. kerületi Soroksári út szomszédságában történt barnamezős terület rehabilitációja megvalósult. A terület egyrészt kulturális funkciókat lát el, másrészt hatalmas irodaházak adnak otthont nemzetközi nagyvállalatoknak, emellett számos luxusszolgáltatás szolgálja ki a Duna-parti lakásokban élők igényeit.

3. feladat: Prezentáció készítése a vizsgált területről

Elvárt teljesítmény: A csoporttagok prezentációt készítenek (lehet pl. PowerPoint vagy Prezi), és a megadott tanórán prezentálják a vizsgálatuk eredményét. Bemutatják az általuk vizsgált terület múltját és jelenét a kigyűjtött adatok, fotók és térképek segítségével. Felhasználják a cikkekben szereplő fotókat és adatokat bemutatják a terület múltbéli funkcióját és saját fotóikkal szemléltetik a változásokat. A tanulók ismertetik a terület jelenlegi funkcióját az ott megfigyelt szolgáltatások, cégek, üzletek alapján.

A Dunaparti teherpályaudvart bemutató dia (1.) (saját szerkesztés)
A Dunaparti teherpályaudvart bemutató dia (2.) (saját szerkesztés)
A Dunaparti teherpályaudvart bemutató dia (3.) (saját szerkesztés)
A Millenniumi Városközpontot bemutató dia (4.) (saját szerkesztés)
Térképen a terület múltja és jelene (saját szerkesztés)

Források:

Kiemelt kép: A Duna-parti Elevátorház, mögötte a ferencvárosi malmok, mellette saját kazánháza és annak 65 méter magas kéménye (forrás: FSZEK, Bp-gyűjtemény)

Kiemelt írások

Módszertani műhely

Módszertani megújulás civil együttműködések révén

A 21. századi iskolának korábban nem látott kihívásokkal kell megküzdenie. A folyamatosan gyorsuló ütemű globalizáció olyan kérdéseket vet fel, amelyek megoldása a jövő nemzedékekre is hárul, ezekre tehát fel kell készíteni a most iskolába járókat.

Módszertani műhely

Az „Energiakövetek 2017” program bemutatása

„Szuperhősöket a magyar oktatásba!” jelmondattal várt kreatív és szemléletformáló pályázatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az Energiakövetek programban, amelyek alapján élményszerű órákat tarthatnak a pályázók az iskolásoknak.