Tanárszakos hallgatókként sokat hallunk a tantárgyak összekapcsolásáról, a tantárgyközi oktatás előnyeiről, fontosságáról. Én magam azonban a gimnáziumi éveim alatt nem találkoztam ennek a gyakorlati megvalósításával. Utolsó gimnazista éveim során fedeztem fel azt, hogy a különböző tantárgyak összefüggenek és az egyik tárgy keretében elsajátított tudás hozzájárulhat egy másik tantárgy megértéséhez. Ez a ráeszmélés azonban sokkal inkább volt egy személyes belső konstrukció, mint a tanáraim által irányított felismerés. Egyetemi éveim alatt már azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehetne az általam választott két tantárgyat (a földrajzot és a történelmet) közelebb vinni egymáshoz. A választ egy mindennapi anyaggal való ismerkedésem során találtam meg. Ez az anyag pedig nem más, mint a minden család asztalán megtalálható só.
Hamar rájöttem arra is, hogy a só témáját a fenti két tantárgyon kívül több más tárgyhoz is kapcsolni tudom. Azon kezdtem dolgozni tehát, hogy a kősó segítségével megmutassam azt, hogy egy köznapi anyaggal történő ismerkedés során tanárként mennyire sok és szerteágazó témát (műveltségi területet, tantárgyat stb.) tudunk érinteni. Ezért a kősó mint egy mindenki által ismert és napi szinten használt ásvány, illetve kőzet – a kősó kifejezés mindkettőre vonatkozhat – témája köré feladatgyűjteményt építettem.
A feladatgyűjtemény elkészítése során több alapvető szempontot tartottam szem előtt.
- A feladatok egymásra épüljenek, kerek, egész projektet alkossanak, de szerepeljenek a gyűjteményben olyan feladatok is, amelyek önmagukban, akár egy 45 perces szaktárgyi óra keretében is felhasználhatók.
- A feladatok legyenek továbbfejleszthetők (kis átalakítással osztálykirándulások, erdei iskolák stb. során is felhasználhatók legyenek), ennek érdekében a feladatokat kulcsszavakkal láttam el, a felhasznált irodalmak mellett további képi és szöveges forrásokat jelöltem meg.
- A feladatok legyenek egyszerűen (kis költségvetéssel, köznapi eszközök használatával) megvalósíthatók, ezért a feladatokhoz segédleteket is készítettem, és ahol szükségét éreztem, gyakorlati tanácsokat is adtam (például a foglalkozásokon használt kősó beszerzésével kapcsolatban).
- A feladatok legyenek bárki számára szabadon hozzáférhetők, ezért a feladatgyűjtemény segédleteit az interneten is elérhetővé tettem: http://mineralogy.elte.hu/oldal/tantargykozi-oktatocsomag/.
- A feladatok célcsoportjai az általános iskola 7. és 8. osztályaiban, valamint a gimnáziumok 9. és 10. osztályaiban tanulók.
A feladatgyűjtemény az alábbi táblázatban látható struktúra szerint épül fel:
- a cél megfogalmazása;
- a javasolt helyszínnel és a megvalósítás terével kapcsolatos tanácsok;
- a feladat részleteinek ismertetése;
- az egyes részek megfelelő sorrendje;
- a szükséges eszközök, feladatlapok, praktikus információk;
- a lehetséges kapcsolódási pontok a Nemzeti alaptanterv vonatkozó részeihez: a földrajz esetében a 7–10. osztályra, történelemnél pedig a 9–12. osztályra vonatkozóan;
- a felhasználásra ajánlott alap- és kiegészítő szakirodalmak;
- a letölthető dokumentumok neve és formátuma;
- a kiterjesztést segítendő kulcsszavak.
A következőkben a fenti feladatok közül az 1., a 2. és az 5. feladatot mutatom be oly módon, hogy a felsorolt feladatok lényegi és hasznos elemeit emelem ki, annak reményében, hogy ezzel kedvet szerzek az olvasó számára a részletes feladatleírás tanulmányozásához is.
1. Múzeumlátogatás
A feladat célja, előkészítése
A projekthét főszereplőjének, a kősónak egyszerű fizikai tulajdonságaival megismerkedjenek a diákok. Összehasonlításképp a kősón kívül egyéb – könnyen hozzáférhető – bányakincseket és kőzeteket is a diákok kezébe adunk (pl. mészkő, gránit, homokkő). A felfedező, tevékenykedtető feladat lényege, hogy a diákok egyszerű szempontok alapján megvizsgálják a kőzeteket és saját tapasztalatot szereznek.
A feladat kivitelezéséhez ideális egy környékbeli múzeumot választani (azokkal előzetesen egyeztetni), hiszen ott sokkal több példányt vehetnek kezükbe a diákok. Ugyanakkor a feladatot egyszerű tantermi keretek között is elvégezhetjük, néhány könnyen beszerezhető példánnyal (tájtól függően: mészkő, gránit, homokkő, andezit, bazalt, agyag vagy homok). Kősót legkönnyebben az erdészet által is használt nyalósóként szerezhetünk be.
A feladathoz segítségként itt található a Magyarországon működő, földtudományi gyűjteményi anyaggal rendelkező múzeumok, kiállítóhelyek és a földtudományokhoz kapcsolódó képzéseket nyújtó felsőoktatási intézmények listája. A felsorolt intézmények bármelyikéhez bátran fordulhatunk segítségért.
A feladat ismertetése
Kiosztjuk az előkészített vizsgálandó anyagokat és arra kérjük a tanulókat, hogy vegyék kézbe és vizsgálják meg az anyagokat. Az az ideális, ha minden diák számára jut egy-egy példány. A következő anyagok közül javaslok hármat választani attól függően, hogy az iskola közelében mely anyagokhoz lehet legkönnyebben hozzájutni: kősó (mint kőzet); mészkő vagy gránit vagy homokkő vagy andezit vagy bazalt; agyag vagy homok.
Kiosztjuk a vizsgálati adatlapot, vizsgált mintánként egyet-egyet. Arra kérjük a tanulókat, hogy az ott szereplő szempontok alapján figyeljék meg a példányokat és tapasztalataikat jegyezzék le. Ezután a diákok megkapják a szükséges eszközöket, tűt és nagyítót, felhívva a figyelmet a fokozott óvatosságra a tű használatával kapcsolatban. Tanítsuk meg a lupé helyes használatát, mutassuk be a diákoknak, hogyan dolgozzanak vele: a lupét a szemünkhöz közel tartva a vizsgált anyagot mozgassuk közelebb és távolabb, míg élesen nem látjuk a felszínét. Kezdésként érdemes a bőrünk és a ruhánk felszínét vizsgálni, csak utána kézbe venni a kőzetpéldányokat.
2. Tengervíz
A feladat célja, előkészítése
A tengervízzel mint sóoldattal ismerkedünk a következőkben: a világtengerek sókoncentrációbeli különbségeivel és ennek okaival foglalkozunk, sóoldatot készítünk. A feladat elvégzéséhez olyan teremre van szükség (vagy a termet olyanná kell alakítanunk), ahol a diákok kisebb 4-5 fős csoportokban tudnak dolgozni. A csoportoknak legyen asztaluk, ahol a feladat során a szükséges számításokat, méréseket el tudják végezni és a sóoldatot is elő tudják állítani. A feladat a térképről leolvasható különböző koncentrációkat teszi kézzelfoghatóvá azáltal, hogy a diákok előállíthatják az oldatokat.
A feladat ismertetése
A tanulók egy része bizonyára kedves és élénk tapasztalatokkal rendelkezik a tengerről. Ezen tapasztalatokat alapul véve jó kiindulóponthoz jutunk, ami az az egyszerű állítás, hogy a tengervíz sós. Az általam készített diasor a világtengerek sókoncentráció-különbségeit mutató ábráját felhasználva a csapatok választanak maguknak egy óceánt, tengert és előállítanak egy az adott tenger koncentrációjának megfelelő koncentrációjú sóoldatot. Ehhez matematikai, kémiai ismereteikre is szükségük lesz. Az elkészült oldatokat ezután egy kinyomtatott térképen (térben) elhelyezik. Az így kapott térkép színes, izgalmas, de ami a legfontosabb eleme, hogy a diákok készítették.
3. Sóbányászok mindennapjai
A feladat célja, előkészítése
A foglalkozás során a sóbányászok mindennapjaival, társadalmi helyzetükkel foglalkozunk egy drámajátékba öltöztetett vita segítségével. A vitához egy megtörtént esemény adja az alapot. Fontos, hogy a termet úgy alakítsuk ki, hogy a vitázó felek egymással szemben le tudjanak ülni és maradjon hely a közönségnek is. Szükséges a feladat lebonyolításához, hogy a diákok ismerjék a bányászok kötelességeit, fizetését és egyéb lehetőségeit ezért összeállítottam a Magyar Néprajzi Lexikon alapján munkaszerződéseket, amelyek alapján tájékozódhatnak.
A feladat ismertetése
A feladatot egy életképpel érdemes kezdeni, ami képet ad arról, hogy a bányászok milyen érzésekkel mentek le a föld alá dolgozni. Igaz és ezt ki kell emelnünk, hogy ez a forrás jóval később keletkezett, mint a drámajáték képzelt ideje, de úgy gondolom egy fiatal bányász első benyomásai a 16. és 19. (sőt még ma is) hasonlóak lehetnek. Ezután a letöltött bányászszerződéseket osszuk szét elektronikusan vagy papír alapon a diákok között. Majd tisztázzuk a vita szabályait és időtartamát. Ezután hagyjunk időt a felkészülésre. Az érvelések meghallgatása és a reagálások után, a közönség szavaz, hogy melyik állásponttal ért egyet a hallottak közül. Miután a feladatnak vége, foglaljuk röviden össze az elhangzottakat és az eredményeket, illetve ismertessük a valóban megtörtént eseményt és a múltbéli döntéseket is.
A feladatok közül több esetben is felhasználtam a mai kor nyújtotta modern technikai lehetőségeket. Ilyen például a szófelhő, mely színes képes formában jelenítheti meg egy témával kapcsolatban előzetesen elsajátított és újonnan szerzett ismereteket. Elkészíttethetjük a projekt kezdetén és végén is, és az elkészült csoportmunkákat egymás mellé helyezve jól szemléltethetjük (akár darabszámra is), mennyi új ismerettel bővült a tanulók tudása.
Az infokommunikációs technikák alkalmazásának másik lehetősége a Google Earth Pro program használata, amellyel a diákok, szakirodalmi források, fotók (például Fortepan) felhasználásával, saját térképeket készíthetnek a só szállítási útvonalairól, megvizsgálhatják hogyan egészítették ki egymást a szárazföldi és vízi útvonalak és milyen sószállítási hálózat alakult ki a Kárpát-medencében.
A gyűjtemény feladatainak megvalósítása során tanultak szintetizáláshoz egy népszerű társasjátékot, a Monopolyt választottam, amely alapján saját társasjátékot készítettem. Azért ezt a játékot használtam kiindulásul, mert egyrészt sok diáknak lehet előzetes (pozitív) tapasztalata vele, másrészt mert természetföldrajzi ismeretekre alapozva gazdaságföldrajzi ismereteket is át tudok adni a segítségével. A játék célja sólelőhelyeket vásárolni, eladni, bérelni, azzal a végső céllal, hogy valamelyik játékos monopóliumhoz jusson. A tábla különböző mezőire érve a játékosoknak lehetőségük van ingatlanokat, ingóságokat vásárolni, ingatlanokat bérbe venni, adót is kell olykor fizetniük. A táblán való haladásukat, bizonyos mezőkre érve kvízkártyák megválaszolásával is befolyásolhatják. A kvízkártyák kérdéseit legjobb, ha a hét során a diákok maguk írják meg minden feladatlezárásaként egyfajta ismétlésként, gyakorlásként.
A játékban megvásárolható sólelőhelyeket a harmadik feladatban elvégzett megfigyelések alapján tapasztalják meg a diákok. A különböző eljárásokat egyszerű módon, tantermi keretek között modellezve végezheti el a tanár, de még hasznosabb, ha a diákok maguk vehetik kézbe az irányítást. A négy különböző kinyerési formát bemutató vizsgálatokat itt tekinthetik meg.
Dolgozatomban olyan feladatkészletet, projekttervet állítottam össze, amelynek megvalósítása során egy a mindennapokból jól ismert ásványkincs – a kősó – segítségével különböző tudományterületeken gyűjthetünk információkat. Jól látszik, hogy a tárgy sokszínűsége még sok lehetőséget ad a továbbfejlesztésre. A tantárgyi skála kiszélesítésének érdekében keresem azokat a vállalkozó szellemű tanárokat, tanárjelölteket, akik saját tantárgyaikkal szívesen kapcsolódnának a feladatgyűjteményhez és segítenének annak minél szélesebb kiterjesztésében.
