Advent 1. vasárnapja
A keresztény kultúrkörben a Szent András ünnepéhez (november 30.) legközelebb eső vasárnaptól Jézus Krisztus születésének napjáig (december 25.) tartó advent a karácsonyi előkészület, az eljövetelre való várakozás ideje. Ezalatt testileg (böjtöléssel) és lelkileg (elcsendesüléssel, imádkozással) az Úr eljövetelére készülődnek, az ünnepi időszak elnevezése is innen származik (latin: adventus domini).
Az adventi négy vasárnap az Úr négy eljövetelét szimbolizálja először a megtestesülésben, másodszor a kegyelemben, harmadszor a halálunkban, negyedszer az ítéletkor, amelyre lélekben készülni kell. Advent 1. vasárnapja az egyházi év kezdete.
Az advent igazi hangulatát a hajnali vagy angyali mise, a roráté adja meg, ami a középkori liturgia maradványaként maradt fent. A hívek a hajnali sötétben úgy várják a napfényt (a Messiást), mint hajdan a próféták.
A hagyományok szerint az első adventi vasárnap színe a lila, a templomi terítő, a szertartáson a pap miseruhája vagy stólája, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila. A lila szín az emberiség bűnöktől való megtisztulásának és a megtérésnek a szimbóluma. Az első lila gyertya lángja a hit fényét jelenti, a katolikus jelképrendszerben Ádámot és Évát szimbolizálja.
