Himbák

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Egy félnomád életmódot folytató namíbiai törzs falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek a himbák a 21. században megőrizve a természeti adottságokhoz igazodó hagyományaikat.

Látogatás egy félnomád törzsnél – Namíbia

Elhelyezkedés

A képek készítésének helyei (Google Maps)

Földrajzi leírás

Namíbiában több törzs is él félnomád körülmények között. A himba törzs egyik falujába látogatunk el, hogy megnézzük, hogyan élnek… A törzs eredetileg nomád életet élt, vándorolt az állataival jó legelőt keresve a csordájának, nyájának. Azonban a szabadon bebarangolható területek egyre fogytak a farmok helyfoglalása, az utak, települések megépítése, a nemzeti parkok kialakítása miatt. Egyre nagyobb nehézséget jelentett a himbák számára az évről-évre fokozódó szárazság is. Sok csoport ezért letelepedett, és ma félnomád életet folytat. 

Az egyik meglátogatott törzs tagjai 2016-ban telepedtek le, szerencséjük volt, mert egy helyi farmer biztosított nekik földet a falu kialakításához. Mopanefából készült keretre építették vörös színű, trágyával kevert agyaggal bevont kör alakú, csúcsos házaikat. A férfiak dolga a házépítés, a nőké a tisztán tartása.

Himba falu (Omapaha) kör alakú kunyhói (letöltés)

A törzs tagjai a letelepedési lehetőségért cserébe részt vesznek a farmon folyó növénytermesztésben, többek között guavát, kukoricát, dinnyét, spenótot, paradicsomot nevelnek. A termés egy részét elfogyasztják, de sokat értékesítenek is, aminek a jövedelméből tudnak gyógyszerekhez jutni, vagy éppen a gyerekeiket taníttatni a városban lévő iskolában. 

A himbák fő étele a kukoricakása, amit nagy kondérban főznek a kunyhójuk előtt. Kecsketejet használnak az ételek készítéséhez.

Készül a kukoricakása (letöltés)

A férfiak még mindig legeltetéssel foglalkoznak, szarvasmarháik, szamaruk, birkáik, kecskéik nagy kincsnek számítanak ma is. A marhákkal a férfiak legelőről-legelőre vándorolnak. A birkákra és a kecskékre a nagyobbacska fiúk vigyáznak, és estére a falu közepén lévő kör alakú karámba hajtják őket, hogy a tüskés ágak megvédjék az állatokat a sakáloktól, a hiénáktól, vagy éppen az elkószálástól. A kunyhók ajtajai is a karámra néznek, hogy szemmel tarthassák az állatokat.

Árnyas karám a falu közepén (letöltés)

A himba faluba érkezve először a törzsfőnököt illik felkeresni, aki „engedélyt” ad a falulátogatásra. A vezetőnek 3 felesége és 23 gyereke van. A poligámia elterjedt, mivel kevés a férfi a faluban. A törzsfőnök idejének egy részét fafaragással tölti. Látogatásunkkor modern sapka volt a fején. A felnőtt férfiak csak temetéskor veszik le a fejfedőjüket. 

A falu főnöke (letöltés)

Annál különbözőbb a nők hajviselete. Sok nő egy szarvra emlékeztető báránybőrből készített díszt visel a fején, ami a nővé válás, a termékenység szimbóluma. A hajukat fahamuval tisztítják. Frizurájukat nagyon speciálisan készítik, a hajfonatokat vörös színű agyaggal vonják be, és az aljára oryx farkának szőrét fűzik. Azonban mivel a törvény szerint ma már nem vadászhat a törzs, így az oryxszőr helyett a boltokban kapható kínai műhajat használnak erre a célra. 

A nők jellegzetes hajviselete napjainkban (letöltés)
A himba nők még a hagyományos ruhákat hordják. (letöltés)

A nők lábán lévő marhabőrből készült csík gyerekeik számát jelzi. A lábukon viselt fémkarikák díszek ugyan, de egyben védelmet is adnak a kígyók ellen. 

A lábon lévő dísz a kígyómarástól is védi a viselőjét. (letöltés)

A nők bőre vörös, ami az okkertartalmú agyagnak köszönhető, amit összetörnek, és marha zsírral keverve visznek fel az egész testükre. Ez a réteg gátolja a szőrnövekedést, megvéd a nap káros sugaraitól, a vérszívó rovaroktól, puhán tartja a bőrt. 

Himba szépség a gyermekével (letöltés)

A törzs elég száraz területen élt, nagy kincs volt a víz. Talán épp ezért a nőknél nem alakult ki a vízzel való mosakodás, a füst tölti be a víz szerepét. A „mosakodás” során egyedül tartózkodnak a kunyhóban, tüzet raknak illatos növényekből, és amikor füstöl, fölé rakják a testrészeiket. 

Himba asszony a tűz felett füsttel tisztítja a hónalját (letöltés)

A himba mosógép is a mosakodáshoz hasonló elven működik: egy faágakból készült keretre rakják kimosandó ruhákat, és a füst átjárja azokat. A férfiak a vándorlás során tudnak az esőben mosakodni a nedves évszakban.

Himba mosógép működés közben (letöltés)

A himbák 13 éves kortól kezdik el a négy alsó metszőfog eltávolítását úgy, hogy mopanefa ágából faragott botot egy kővel ütögetik a fogakhoz. Ha kilazultak a fogak, akkor ünnepélyes keretek között húzzák ki azokat. Ez a művelet nagy fájdalommal jár, de a hagyomány úgy tartja, hogy az elhunyt lelke ezen a résen tud eltávozni, illetve a beteg, legyengült embert így könnyebb etetni, itatni.

A négy alsó metszőfogától már megszabadított serdülő gyermek (letöltés)
A kisgyerekek copfjának állása jelzi viselője nemét. Ha copf előre néz, akkor kislány viseli. (letöltés)

A falu mellett egy kis óvoda-iskola is működik, ahová 7 éves korig járnak a gyerekek matematikát és írást tanulni. Egyszerű iskola, de a falon rengeteg gyerekrajz, tanulást segítő dekoráció van. Műanyag széken ülnek a nebulók, és hogy ne legyen melegük, az iskola falát vízzel belocsolják. Hetente öt napon öt-öt órát töltenek tanulással a gyerekek, a legjobbaknak pedig esélye van a városban folytatni a tanulmányait. 

Az iskola bejárata (letöltés)
Osztályterem az iskolában (letöltés)

Feladat

A cikk szövege alapján válaszolj az állításokra: igazak vagy hamisak!

  1. A himbák főleg vadászattal foglalkoznak.
  2. A kecskéket nem hajtják ki a legelőre, rendszeresen fejik őket.
  3. A gyerekeknek nincs lehetőségük ahhoz, hogy akár orvosok legyenek.
  4. A vadászat szükséges volt a hagyományos hajviselet elkészítéséhez.
  5. Az okkeres bőr véd a malária ellen is.
  6. A nők csak akkor viselhetnek agancshoz hasonló fejdíszt, ha házasok.
  7. A lábukon lévő fémkarikák védenek a kígyók ellen.
  8. Fő ételük a cirokkása, amit a kunyhójuk előtti tűzön főznek kondérban.
  9. 13 éves kortól lazítják meg és húzzák ki a felső négy metszőfogukat.
  10. Füstöt használnak a víz helyett a mosakodásra.

A feladat leírása letöltés

A feladat megoldása link

Források:

A fotók Mari László felvételei.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Mopane- és tegezfa

Az írás a namíbiai szavannák jellegzetes fáit, a mopane- és a tegezfát mutatja be elsősorban abból a szempontból, hogy hogyan alkalmazkodtak a sivár élőhely adottságaihoz és hogyan hasznosítja azokat az ember.

Taníts érdekesen érdekeset!

Sztúpák és vadzsrák

A buddhizmushoz számos szimbólum kötődik. Az ebben a részben bemutatott szimbólumok sem kevésbé jelentősek mint az előzőben látottak. A 7. osztályos Ázsia és a 10. osztályos Délnyugat-Ázsia földrajza téma feldolgozását színesíthetik.

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.