Afrika Mekkája

A murdizmus és a szabadkereskedelmi övezet – Touba, Szenegál

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

Touba városa igazán különleges hely Szenegálban. Beérve a városba ez nem derül ki azonnal, az utcákon nagy autóforgalom, árusok, turisták és helyiek kavalkádja fogad, akár bármelyik nagyobb városban. Viszont feltűnik, hogy az árusok pultjain kínai gyártású szuvenírek, vagy éppen művészi helyi kézműves termékek helyett csupa valláshoz köthető dolgot árulnak. Az utcákon nincs szemét, nem turkálnak a kukákban a kutyák, a madarak, nem görgeti a szél az eldobott műanyag zacskókat sem. A várost egy hatalmas mecset uralja, amely Nyugat-Afrika legnagyobb vallási imahelye. Az egyik minaretje 96 méterre nyúlik az ég felé, a müezzin hangja, bár ma már mikrofonon keresztül, 5 km távolságra is szólítja a hívőket a napi imára.

Touba egy szent város, a muridizmus, az iszlám vallás egyik irányzatának központja. A szenegáli embereknek egy igen fontos zarándokhelye, évente több millió hívő látogatja, hogy barakát, vagyis áldást kérjenek. Még külföldről is érkeznek hívők, főként a Grand Magal, a nagy zarándoklat idején.

A város egy kis jelentéktelen falu volt addig, amíg is a későbbi városalapító, Amadou Bamba (1850–1927) egy baobabfa alatt nem látott kozmikus fényeket. Ezt jelnek tekintette, a szent ember letelepedett, és lassan zarándokhellyé vált a település, és egyre többen telepedtek ide. A tuub (wolof nyelven) megtérnit, a tuba (arab) szent fát jelent. Bamba életének utolsó éveiben kezdték el a hatalmas mecset építését, amely végül 1963-ban készült el. Sajnos ezt már a szent ember nem élhette meg, de talán kis vigasz, hogy a legbefolyásosabb tanítványaival és az egyik fiával, valamint sok kalifával együtt itt van eltemetve. A mecset körzetében lévő 24 karátos arannyal bevont sírjához tömegek érkeznek, hogy egész évre szóló sikert, szerencsét, a betegségeikből gyógyulást vagy éppen egészséget kérjenek. Ha a szent ember nyughelye előtt mondják el kérésüket, úgy tartják, hogy nagy valószínűséggel meghallgatásra talál. Külön-külön helyen imádkozhatnak a férfiak és a nők a sírja mellett. Ez a zarándoklat a murid vallásúaknak éppen annyira fontos, mint felkeresni Mekkát.

A városnak különleges státusza van az országban, az államtól független vezetés irányítja. Gazdaságilag is szabadkereskedelmi övezetnek minősül. A kb. 1,5 milliós városban különleges szabályok is érvényesülnek: nem lehet alkoholt venni és inni, nem lehet dohányozni, és nem lehet csapatsportokat (pl. foci) űzni, nincsenek bárok, éjszakai mulatók sem.

A Nagy mecset a város centrumában található, a mindennapok részét képezi. Ugyan pénteken, a fő ima napján keresik fel a legtöbben, de sokan térnek be egy rövid imára, vagy éppen pihenni az épület hűs falai közé.

Turisták is látogathatják, de csak megfelelő öltözetben, a nőknek kendőt tekernek a derekuk köré, és a fejet is kendővel kell takarni. Szinte kötelező az „idegenvezető” fogadása, akitől egyrészt megtudhatjuk a mecset építésének történetét, a muridizmus lényegét, másrészt „vigyáznak” is a külföldiekre, nehogy illetlen dolgot (pl. szelfizés) csináljanak e szent helyen, vagy bemenjenek az idegenektől elzárt területre (pl. a mecset főcsarnoka). 

A mecsetnek hét minaretje van, amelyekből két 40 méteres minaret víztoronyként is szolgál. A legmagasabb (96 m) minaret a Lamp Fall, nevét Bamba leghűségesebb és legkedvesebb követőjéről Baye Fallról kapta. Az imahelyek fontos tartozéka a mosdókút, ahol az ima előtti „megtisztulást” végzik a nők és férfiak egyaránt, de szigorúan elkülönítve egymástól.

A hívők számára főznek is itt, az árva gyerekek is kapnak ételt, de ruhát, gyógyszert is, és Korán-iskolába is járhatnak. Mivel igen sok hívő keresi fel a helyet, ezért kis „kórházat” is létrehoztak néhány ággyal külön a férfiak és a nők számára. A felszereltsége nem nagy, így csak elsősegélynyújtásra vállalkoznak. 

Bamba, a murid vallás alapítója a szorgos munkát tartotta fontosnak és követendőnek a hívei számára: „azt aratod, amit elvetsz”. A francia gyarmati időkben békés ellenállást hirdetett a gyarmatosítókkal szemben. Ezért több ízben száműzetésbe kényszerítették más országba. A legendák szerint csodák történtek ezalatt, amiért a hívők száma egyre gyarapodott. Széttépésére küldött éhes oroszlánokat szelídített meg, kiszabadult egy mély kútból, ahová bedobták, vagy éppen a tenger felett imádkozott, amikor a hajón nem engedték meg számára az ima elmondását. Ezek a „csodák” még inkább megerősítették a hívőkben a csodálatot a kemény munkát és a vallást egyaránt fontosnak tartó vezető iránt. Nem csoda, hogy a mai napig még a szenegáli államfők, miniszterek is felkeresik e szent zarándokhelyet.

Feladat 

Állításokat olvashatsz az iszlám vallással, életmóddal kapcsolatban. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az egyes állítások!

1. A hívők nem ehetnek marhahúst, mert a szarvasmarha tisztátlan állat.
2. A mohamedánoknak napi ötször kell imádkozniuk.
3. A hívőknek az ima előtt csak a kezüket és a lábukat kell lemosniuk.
4. A mecset területére, udvarára sem lehet cipővel bemenni.
5. Az ima iránya minden esetben keletre, Mekka felé van.
6. A minaretből a müezzin hívja imára a hívőket még ma is.
7. Az étkezésnél csak bal kézzel szabad az ételt megfogni, mivel a hétköznapokon főleg azt használjuk mindenre.
8. Csak vízzel lehet elvégezni a rituális mosdást.
9. Böjt alól a betegek, utazók, kismamák, gyerekek, idősek is felmentést kapnak.
10. A fő imaidő szombatonként van, amikor a bazár is bezár.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)