Pályaorientációt fejlesztő földrajzi feladatok 2.

Szerző: Molnár Tamás Imre
földrajz–történelem szakos tanár
mti.tanar@gmail.com
Az írás bemutat 3 pályaorientációt fejlesztő drámapedagógiai módszert mint életszerű és játékos tanulási formát, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében.

Drámapedagógia módszerek

Napjaink tanítási-tanulási folyamatában egyre nagyobb szerepet kap a drámapedagógiai módszerek mint életszerű és játékos tanulási formák alkalmazása, amely során a diákok valamilyen keretrendszerben a feldolgozandó tananyag részeseivé válnak, aktívan használják a rendelkezésre álló információkat egy cél tartalmi elérése érdekében. Ezeknek a módszereknek – azon túl, hogy a tanulók roppant mód élvezik az ilyen formában történő tananyagfeldolgozást – előnye, hogy mivel aktívan használják az információkat a produktumuk előállításához, azokat kontextusba helyezik, logikai felépítményt rendeznek köréjük, ezáltal sokkal jobban megragad a fejükben az a tartalom, aminek a feldolgozásába illesztettük a feladatot. A következő feladatok ezeken a módszereken alapulnak.

1. feladat: Jogom van hozzá!

Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában, A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői

Tartalmi kulcsfogalmak: munkavállalói jogok, 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, munkáltató, munkavállaló

Fő fejlesztendő területek: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia, társadalmi részvétel és felelősségvállalás

Egyéb fejlesztendő területek: kreatív alkotás, önkifejezés

Feladat célja: leküzdeni helyzetgyakorlatokkal a munkavállalói érdekérvényesítést, a jogos igények indokolta magabiztos fellépést a munkáltató irányába.

Munkaforma: páros munka

Módszer: szerepjáték

Időkeret: 10 perc

Eszközök: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről című törvényből vett részletek

Feladatleírás

A feladatban szereplő törvényrészletek főként a munkáltatói hatalommal szembeni érdekérvényesítésre vonatkoznak, azaz védik a munkavállaló jogait. Olvassátok el a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről című törvényből vett munkavállalói jogokat bemutató paragrafusokat! Válasszatok ki egy példát a törvény részleteiből! Ezután találjatok ki egy rövid szituációt, ahol az általatok választott passzus orvosolhatja a munkavállaló jogos sérelmét, ami valamilyen munkáltatói visszaélésből ered! Társaitok próbálják kitalálni, hogy melyik törvényrészletet dolgozza fel a szituáció!

Választható törvényrészletek:

  • 44. § A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.
  • 45. § (1) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében.
  • 55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól c) a kötelező orvosi vizsgálata tartamára […]
  • 82. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kárt.
  • 51. § (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel.
  • 51. § (3) A munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. A munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást […] megfelelően módosítani.

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a diákok megértik a törvényrészlet tartalmát, és feldolgozzák az abból adódó, általuk kitalált konfliktushelyzetet egy rövid, akár szellemes szituációban, amiben kiemelik a munkavállalókra vonatkozó sérelmeket.

Értékelés: a diákok szavaznak arról, hogy melyik szituáció volt a legjobb; a tanár szóban kiemeli a helyes feladatmegoldásokat, minden szituációval kapcsolatban megbeszéli az osztállyal, hogyan és miként lehet helyesen és törvényesen eljárni az adott helyzetben.

Feladat kapcsolódása a pályaorientációhoz: a tanulók a 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről részleteiből, illetve a feldolgozott szituációkból hasznos munkaerőpiaci ismereteket szerezhetnek, bepillanthatnak a munkavállalás törvényi hátterébe, ezek által pedig felelősebb munkavállaló válhat belőlük.

2. feladat: Minden élethelyzetből van kiút!

Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában, A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői, Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján.

Tartalmi kulcsfogalmak: munkanélküliség, sztrájk, pályakezdő munkavállaló, nyugdíjkorhatár, bér, megélhetés, Nyugat-Magyarország, Budapest, Észak-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Komló, Nyíregyháza, Sopron

Fő fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia

Egyéb fejlesztendő területek: szociális (társas) kompetencia, hatékony nyelvi kommunikáció

Feladat célja: a diákok egy-egy munkavállalói élethelyzetbe beleképzelve magukat erősítsék empatikus készségüket, meglátva és megtapasztalva, hogy a nehéz élethelyzetekből is lehet kiutat találni.

Munkaforma: csoportmunka (4 csoport)

Módszer: empátiagyakorlat

Időkeret: 20-25 perc

Eszközök: szerepkártyák, füzet, papír, íróeszköz

Feladatleírás

Egy megadott élethelyzet nehézségei között lévő ember szerepével ismerkedhettek meg. A szerepkártya elolvasását követően próbáljatok belehelyezkedni a szereplő bőrébe, átélni a nehézségeit és aktuális érzelmeit! Találjatok ki a szereplő számára egy lehetséges utat, amivel leküzdheti az akadályt!

Szerepkártyák

  • Dezső: 57 éves komlói lakos, bányászként dolgozott egészen 18 éves korától a helyi szénbányában, annak 2000-ben történő bezárásáig. Építőipari szakmunkás bizonyítványa van, főként ebben a szakmában, de inkább csak alkalmi munkákból tudta fenntartani magát a bánya bezárása óta. Évről-évre egyre nehezebbé vált a megélhetése, és már két éve munkanélküli. A szociális juttatásokból tudja szerényen eltartani magát, egyedül él egy kis szoba-konyhás panellakásban.
  • Edina: 25 éves, fél éve diplomázott, pályakezdő színésznő, aki ezidáig nem tudott leszerződni teljes állásban egyetlen színháznál sem, csak alkalmi szerepeket kapott. Kezd kétségbe esni, ugyanis nagyon nehezen tudja fenntartani magát a fővárosban, ezek a főként beugró színházi munkák nem teszik lehetővé, hogy hosszútávra tudja tervezni a megélhetését, lassan kifogy a megtakarításaiból, amiket még az egyetem alatt diákmunkákból tudott félretenni (főleg pultosként dolgozott, de ügyesen beletanult más munkakörökbe is). Erősen gondolkodik, mihez is kezdhetne ebben a helyzetben.
  • Miklós: 35 éves, két pici gyermekével és feleségével Sopronban él, és egy közeli gyárban dolgozik. Nagyon szereti a munkáját, már 12 éve ezen a munkahelyen van. Régen elég jól keresett az átlagbérhez viszonyítva, azonban 5-6 éve azt veszi észre, hogy stagnál a fizetése, közben pedig megszülettek a gyerekek, és lakáshitel terhe is nyomja a családi kasszát, felesége pedig még egy évig biztosan otthon lesz a kicsikkel. A kollégákkal beszélgetve tőlük is hasonló helyzetről hall, és már sokan elégedetlenek a munkatársai közül is. Valamit tennie kell Miklósnak, ebben a helyzetben.
  • János: 64 éves kertész egy nyíregyházi gyümölcskertészetben. Két éve van a nyugdíjig, elvált, gyermekei az Amerikai Egyesült Államokban keresik a boldogulásukat, ő pedig egy külvárosi kertes házban éldegél egyedül. Nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy hamarosan vége az aktív éveknek és ezáltal a munkának is, ami keretet adott az életének. Akárhányszor belegondol a közelgő élethelyzetbe, elfogja a pánik, és emiatt nem tud szembenézni a problémájával. A napok pedig egyre csak telnek.

Feladat

Minden csoport olvassa el a szerepkártyáját! Majd pár percre helyezkedjetek bele a karakter bőrébe, érezze át mindenki az adott élethelyzetet! Számoljatok be egymásnak a csoporton belül az így kialakult érzelmekről, gondolatokról!

A csoportokon belül találjatok ki egy alternatívát a megismert karakter számára, amivel kiléphet a nehéz élethelyzetéből! (Amennyiben valamilyen részlet nem tisztázott a szerepkártya által, egészítsétek ki a történetet szabadon, legyetek kreatívak!)

Minden csoport szószólója ismerteti az osztállyal a karakter problémáját, a csoportból kiváltott érzelmeket és hangulatokat, illetve a közösen megbeszélt megoldási tervezetet is.

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a feladat megoldásában szerepelnie kell a nehéz élethelyzetben lévő szereplők felé irányuló empátia érzésének. A szerepkártyán lévő információkat és a diákok által kitalált körülményeket felhasználva összeraknak egy megoldási stratégiát, ami életszerű elemekből táplálkozik.

Értékelés: a diákok elmondják, melyik megoldási javaslat tetszett nekik a legjobban az egyes élethelyzetekre (ugyanazt a szerepkártyát több csoport is megkaphatja létszámtól függően). A tanár kiemeli az empátia megjelenését a beszámolókban, megerősíti, hogy előfordulhatnak az életünk folyamán akadályok a munkahelyünkön és a családunkon belül, mégis általában van megoldás a gondokra, kiemeli, hogy mindenkinek törekednie kell a problémamegoldó attitűd kifejlesztésére.

Feladat kapcsolata a pályaorientációhoz: a tanulók négy különböző élethelyzetben és életkorban lévő személy problémáival ismerkedhetnek meg a feladat során; a karakterekben közös, hogy valamilyen aspektusában a munkavállalással kapcsolatos a problémájuk. A pályaorientáció életút szemléletű megközelítése kihangsúlyozható a feladat által: minden élethelyzetben és életkorban szükség lehet pályaorientációs ismeretekre, amelyek segíthetnek szembenézni és megoldani a problémáinkat.

3. feladat: Szabad munkaerőáramlás – disputa

Feladat helye a tananyagrendszerben: 10. évfolyam, A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában, Az Európai Unió, A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése

Tartalmi kulcsfogalmak: gazdasági unió, schengeni egyezmény, területi fejlettségkülönbség, munkanélküliség, ingázás, migráció

Fő fejlesztendő területek: hatékony nyelvi kommunikáció, információhasználati képesség

Egyéb fejlesztendő terület: munkavállalói, innovációs és vállalkozási kompetencia

Feladat célja: a tanulók ismerjék és lássák át az Európai Unió szabad munkavállalásra vonatkozó politikáját, tudjanak felsorakoztatni hatásos érveket mellette és ellene, amelyek hiteles forrásokból származnak.

Munkaforma: csoportmunka

Módszer: disputa (3 fő/csoport)

Időkeret: 45 perc

Eszközök: vitának megfelelő módon berendezett osztályterem

Feladatleírás

A disputa tételmondata: Az Európai Unión belül hasznos a szabad munkaerő-áramlása. Ezt a témát járja körül a pro és a kontra csoport két szemszögből, meghatározott koreográfiájú vita keretei között.

A disputát megelőző tevékenységek (a vitát megelőzően minimum egy héttel érdemes sort keríteni rá): 

  • A terem átrendezése.
  • A tételmondat kihirdetése.
  • Szerepek kiosztása: lehetőség szerint olyanokat válasszunk, akik szeretnének csatlakozni valamelyik oldalhoz belső motiváltság alapján, így a feladat folyamán jobban fenntartható az érdeklődésük. Amennyiben ez nem sikerül, sorsolással dől el, hogy melyik tanuló melyik csoporthoz csatlakozik. Pro csapat: 3 fő, kontra csapat: 3 fő, bírák: 5 fő (ez utóbbinál fontos a páratlan szám, mert így elkerülhető a döntetlen helyzet).
  • A disputa formátumának, menetének, felépítésének ismertetése.
  • Források kiosztása: mindkét fél kap pro és kontra tartalmakat egyaránt, hogy az érvekre és az ellenérvekre is fel tudjanak készülni mindkét oldalon (melléklet).
A disputa helyszínének berendezése, a szereplők elhelyezkedése (forrás: Szládik A. 2015. alapján készítette: Molnár T. I.)

Disputa menete

A disputa menete (forrás: Koczó B. 2016. alapján készítette: Molnár T. I.)

A vita egy tanítási óra időtartamát öleli fel. Ehhez mérten kell kalkulálni a vita időbeosztását is.

A terem berendezése: előnyös, ha a két fél az osztályteremben egymással szemben tud elhelyezkedni, így szemkontaktust is fel tudnak venni, ezáltal személyesebb jellege lehet a vitának. A moderátor a központi részen helyezkedjen el, így tud leginkább érvényesülni az irányító funkciója.

A vita folyamán meghatározott időkeret áll rendelkezésre az egyes körökben, melyekben fogalomértelmezések, érvek, kérdések és azokra adott válaszok kapnak helyet, kulturált és sportszerű keretek között.

A bírák a vita alatt folyamatosan értékelőtáblázatban vezetik a hallottakat egyénenként, hogy a végén össze tudják hasonlítani az egyes érveket, illetve a séma az egymás közötti döntésüket is segítheti. 

Értékelőtáblázat (forrás: Makádi M. 2015 alapján készítette: Molnár T. I.)

Az osztály többi része, akik a disputában nem vesznek aktívan részt, ugyancsak egy táblázatba vezetik az érveket, a megadott szempontok szerint.

Érvgyűjtő táblázat (forrás: Makádi M. 2015 alapján készítette: Molnár T. I.)

Elvárandó teljesítmény, megoldás: a tanulók az ismereteik és a források felhasználásával érveket fogalmazzanak meg a tételmondat mellett, illetve ellene. Ezeket az érveket példákkal tudják alátámasztani, és tudják megvédeni azokat a kérdésekkel szemben, emellett tegyenek fel az ellentétes oldal számára is kérdéseket. Az egész vita során elvárt a kulturált, indulatoktól és személyeskedésektől mentes légkör. 

Értékelés: a vita lezárultával a bírák kihirdetik a győztes csoportot, és – amennyiben az idő engedi – a moderátor (tanár) is tarthat reflexiót, kiemelve az érvek és az ellenérvek közül a helyesen felépített gondolatmeneteket, illetve a releváns földrajzi vonatkozásokat. 

Feladat kapcsolódása a pályaorientációhoz: a feladat során a diákok közelebb kerülhetnek az európai uniós munkavállalás témájához, beleláthatnak annak gazdaságon belüli szerepébe, a tagországok témához való hozzáállásába, megvizsgálhatják a tevékenység kritériumait is, ezáltal munkaerőpiaci ismeretekre tehetnek szert.

Források:

Irodalom

  • Koczó B. (2016): Drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban, Disputa. – http://geogo.elte.hu/images/Koczo_Blanka_-_Disputa.pdf
  • (utolsó letöltés: 2020.05.03.)
  • Makádi M. (2015): Tevékenykedtető módszerek a földrajztanításban. – Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK FFI. Budapest, pp. 62–63. (letöltés)
  • Makádi M. (2019): Kompetenciafejlesztő feladattár a földrajz tanítás-tanuláshoz. – ELTE TTK FFI – EKE OFI. Budapest, pp. 15–16. (letöltés)
  • Molnár T. I. (2020): A pályaorientáció és a földrajz tantárgy kapcsolata. Szakdolgozat. – ELTE TTK FFI. Budapest, pp. 35–49.
  • Szládik A. (2015): Drámapedagógiai módszerek a földrajztanításban, Disputa – http://geogo.elte.hu/images/Disputa__Munkanelkuliseg.pdf (utolsó letöltés: 2020.05.03.)

 

Kiemelt kép: Disputa (forrás)

Kiemelt írások

Módszertani műhely

Módszertani megújulás civil együttműködések révén

A 21. századi iskolának korábban nem látott kihívásokkal kell megküzdenie. A folyamatosan gyorsuló ütemű globalizáció olyan kérdéseket vet fel, amelyek megoldása a jövő nemzedékekre is hárul, ezekre tehát fel kell készíteni a most iskolába járókat.

Módszertani műhely

Az „Energiakövetek 2017” program bemutatása

„Szuperhősöket a magyar oktatásba!” jelmondattal várt kreatív és szemléletformáló pályázatokat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az Energiakövetek programban, amelyek alapján élményszerű órákat tarthatnak a pályázók az iskolásoknak.