Bevezetés
Az egyetemi földrajztanárképzés során a Tevékenységalapú földrajztanítás c. kurzus keretein belül lehetőségünk volt egy hosszabb projektet összeállítani, amely során az általános iskolai problémaalapú földrajztanulással foglalkoztunk. Ezen belül két metodikai felvetésünk volt, amelyekre próbáltunk választ találni. Az egyik irány azzal foglalkozott, hogy mennyire van jelen a módszer a köznevelésben, a másik gondolat pedig az volt, hogy a fenntarthatóságra nevelésben mennyire használják, illetve mennyire használható. Kutatásunk zárásaként feladatokat készítettünk, amelyet ezen írásban mutatunk be. Tartalmi témaválasztásunkat az indokolta, hogy napjaink talán egyik – ha nem a legfontosabb – kérdése, hogyan tudjuk megvédeni, illetve megkímélni a bolygónkat, hogy az a jövő generációi számára is élhető maradjon.
A problémaalapú tanulás
A problémaalapú tanulás (a továbbiakban angol betűszóval PBL – problem-based learning) fogalmát nem azonosíthatjuk a problémaközpontú tanulással, bár alapvetően mindkettő esetén problémák köré szerveződik a tanulási-tanítási folyamat (Hense, J. et al. 2003, Makádi M. 2015). Továbbá közös vonásuk, hogy a tanár által felvetett probléma megválaszolásán, megoldásán a tanulók együtt, az általuk választott módszerrel szabadon dolgozhatnak. A tanulási folyamat tehát a tanulói autonómiára épít, azt helyezi a középpontba, míg a tanár feladata a megfelelő tanulási környezet megteremtése, a tevékenység instrukciókkal történő segítése.
Sok múlik persze magán a problémán is, amely nem összekeverendő a feladattal. A kettő közötti lényeges különbség az, hogy a feladatnál már ismert a megoldáshoz vezető út, egy probléma esetén azonban problémamegoldó stratégiákat kell alkotni és alkalmazni, vagyis a tanulók aktuális tudásán túlmutat a probléma megoldása (Makádi M. 2015). A problémaközpontú tanulásnál fontos, hogy a tanulás valósághű problémán alapuljon, amit többféle nézőpontból lehessen vizsgálni, továbbá, hogy maga a tanulás szociális kontextusba ágyazódjon (tényleges együttműködés legyen az alapja), és alapvetően önirányításos módon, de szükség esetén instrukciók segítségével történjen (Hense, J. et al. 2003). Az imént említett jellemzők a problémaalapú tanulás esetén is jelentőséggel bírnak, azonban a PBL túlmutat a problémaközpontú tanítás céljain, abban a való életből vett információk jelennek meg hangsúlyosan, tehát a problémának az iskolai környezeten kívül is léteznie kell, s nem szolgálhatja az elméletben elsajátított tudás begyakorlását. Az ilyen valós problémák ismérvei, hogy az érdemjegy megszerzésén kívül is van értelmük, egyértelműek, megoldásukhoz a tanulók valódi (nem tankönyvi, tanártól kapott) adatokat – akár saját mérési eredményeket – használnak fel és kapcsolódnak a tanulók mindennapi életéhez, számukra motiválók, megoldásuk kihívást jelent. Megjegyzendő, hogy a probléma nem azonosítandó a kérdéssel, hiszen az felszólítás és kijelentés formájában is megfogalmazásra kerülhet (Makádi M. 2015).
Mintafeladatok tömör metodikai magyarázattal
A következő feladatokat a 2020-as Nemzeti alaptantervhez illeszkedő földrajz kerettanterv (7–8. évfolyam számára) témakörei alapján készítettük a problémaalapú tanulás módszerének általános iskolai földrajztanításban való alkalmazására, szem előtt tartva a fenntarthatóságra nevelés célkitűzésünket. A feladatokat 5 fős tanulói csoportok oldják meg, minden csoport ugyanazon a feladaton dolgozik, mégpedig azért, mert ezeknél a feladatoknál nem csak egy jó megoldás van, így érdekes, tanulságos lehet a csoportok számára azt is látni, hogy a többiek milyen logika mentén gondolkodtak.
1. feladat. Csökkenő zöldterületeink
Feladatleírás
- A QR-kódok leolvasásával egy adott területről különböző időpontokban készült légifotókat és műholdfelvételt láthattok. Fogalmazzátok meg, hogy mi jellemezte ezt a területet régen, és milyen ma!
- Miért került sor a terület megváltoztatására? Vajon tényleg szükség volt-e beavatkozásokra?
- Gyűjtsétek össze, hogy milyen problémák merülnek fel az észlelt beavatkozásokkal kapcsolatban!
Módszertani indoklás
Ez a feladat a 7. évfolyam Tájékozódás a földrajzi térben című témaköréhez kapcsolódik, és még csupán előkészíti a problémaalapú tanulás módszerének az alkalmazását. Mivel – első témakör lévén – ekkor még nem ismerjük az osztályt, illetve nincs információnk arról, milyen módszerekkel tanultak korábban, indokoltnak tartjuk, hogy első esetben sok kapaszkodót kapjanak a tanulók a probléma felismeréséhez. Ezért adtunk meg több segítő, rávezető kérdést a feladat leírásában, amelyek elvezetik a tanulókat a probléma megfogalmazásáig, ami jelen esetben a városi zöldterületek beépítése. Ez a probléma kapcsolódik a fenntarthatósághoz, az információforrásként és problémafelvetésként kapott légifotók, műholdfelvétel pedig az adott földrajzórai témakörhöz. A feladat célja, hogy a tanulók a képek alapján megállapítsák, alig 50 év alatt szinte teljesen beépült az adott terület, és közösen gondolják végig, vajon melyik területhasználati módban van több lehetőség, egyáltalán mi indokolta a terület beépítését, és hogy ez a változás milyen következményekkel jár főként a környezetre nézve. Az eredményeket közös megbeszélés keretében dolgozzák fel, ily módon kerül „kibontásra” a probléma. Ennek során olyan szempontokat gyűjtenek közösen, amelyek a probléma részproblémákra bontását segítik elő, pl. milyen hatással van a zöldfelületek csökkenése a biodiverzitásra, a város mikroklímájára, vagy akár az emberek hangulatára, a másik oldalon pedig megjelenhet szempontként a város fejlődésének szükségessége, a beruházások gazdasági jelentősége. A cél tehát, hogy a tanulók megismerkedjenek azzal, hogy milyen módon fogalmazható meg és járható körül az adott probléma.
2. feladat. Mivel közlekedjek?
Feladatleírás
A képen többféle közlekedési lehetőség is látható. Válasszatok ki legalább 3 féle közlekedési módot! Készítsetek ezekhez mérlegelő táblázatot, amiben számba veszitek, hogy mi szól mellettük és mi szól ellenük! A táblázatok elkészítése után vonjatok le következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy mivel érdemes közlekedni! Válaszotokat indokoljátok!
Módszertani indoklás
Ezt problémát a Közvetlen lakókörnyezetünk földrajza témakörben dolgozzák fel a tanulók. A fenntarthatóság kérdésköréhez ugyanis hozzátartozik a közlekedés károsanyag-kibocsátása, ezek közül is problematikus az üvegházgázok légköri koncentrációjának növekedése, ami tovább erősítheti Földünk átlaghőmérsékletének növekedését. Fontos tehát ráébreszteni a tanulókat, hogy a mindennapi közlekedési módjukkal hatással vannak a Föld jövőjére. Ezért célszerű, ha a tanulók maguk gondolják végig, hogy az egyes alternatívák mekkora környezeti terhelést jelentenek, mi szól mellettük és mi szól ellenük. Véleményünk szerint így sokkal közelebb érzik magukhoz a problémát, mintha a tanár mutatná be „készen” a pro-kontra érveket.
Mivel ez a feladat még a földrajztanulás kezdeti szakaszában kerül feldolgozásra, ezért a PBL módszerével földrajztanulás keretében még nem dolgoztak a tanulók. Ezért ez kezdetnek egy viszonylag egyszerűbb problémafelvetés, amely egyszerűsége ellenére sok szempontból vizsgálható és több jó megoldása is van, továbbá kapcsolódik a mindennapokhoz. A feladathoz mellékelt kollázs segítheti a diákok elindulását, a táblázat pedig végigkíséri, segíti, strukturálja a megoldási folyamatot.
3. feladat. Korfák
Feladatleírás
Magyarország népességszámának változása csökkenő tendenciát mutat, míg a Föld egészét túlnépesedés fenyegeti. Jó vagy rossz, hogy csökken hazánk népességének száma? Töltsd ki az értékelő táblázatot a korfák elemzése alapján!
Módszertani indoklás
A feladat feldolgozható a Magyarország földrajza témakör keretében. A feladat célja, hogy a tanulók több szempontból körüljárják a hazai népesedés problémáját. Például nemcsak a számszerű fogyást kell észrevenni, hanem azt is, hogy milyen módon változott és változik a népesség korösszetétele. Ezek alapján következtetni lehet jövőbeni gazdasági problémákra, például a nyugdíjrendszer „életképességének” kérdése is felmerülhet. A fenntarthatósághoz ez annyiban kapcsolódik, hogy globálisan nézve a népesség további növekedése komoly problémát jelent, azonban az ország szintjén pont a népességfogyás megfékezésére és megfordítására irányulnak törekvések.
Mivel még csak egyszer dolgoztak a tanulók földrajzórán a PBL módszerrel, így ehhez a feladathoz mellékeltük a táblázatot, amely „vezeti” a folyamatot, valamint itt még segítségként megadtunk néhány adatot (korfák + link a Föld népességének változását bemutató diagramhoz), ami alapján elindulhatnak, illetve vizuálisan is megjelenjen előttük a probléma.
4. feladat. Magyarország megújuló vízkészletei
Feladatleírás
Magyarország megújuló vízkészletének döntő többsége országhatárainkon túlról származik. Fogalmazzatok meg legalább egy ebből következő problémát, majd a táblázatot követve bontsátok le azt kisebb részproblémákra! Töltsétek ki a problématáblázatot!
Módszertani indoklás
A feladat A Kárpát-medence térsége témakörben kerül feldolgozásra. A cél az, hogy ráébredjenek a tanulók, mennyire ki van szolgáltatva az ország a környező országok vízgazdálkodásának, gondoljunk csak például a 2000-es tiszai ciánszennyezésre vagy a Kárpátokban zajló – részben illegális – erdőirtásokra, amelyek gyorsítják és kiszámíthatatlanná teszik az árvizek levonulását. Ezáltal világossá válik a tanulók számára a Kárpát-medence országai együttműködésének szükségessége, továbbá az is, hogy az országon belül hogyan kellene gazdálkodni a vízzel, hogy az a többi ország számára is használható állapotban adjuk tovább. Gondolunk itt az ipar és a lakosság fenntartható, takarékos vízfelhasználására és arra, hogy Magyarországon se szennyezzük a vizeket. A problémafelvetés első ránézésre talán nem is tűnik problémának, mégis sokat rejt magában, ha kicsit elgondolkodnak rajta a tanulók, ami a feladat célja. A megoldást a táblázattal segítjük, viszont itt egyéb „kapaszkodót” már nem kapnak, ösztönözve ezzel a csoportok önálló problémamegoldását.
5. feladat. Megújuló energiaforrások Európában
Feladatleírás
Hová lenne érdemes Európában újabb víz-, nap- és szélerőműveket létesíteni? Alkossatok csoportokat! Minden csoport válasszon ki Európában belül egy országot! A feladat során térjetek ki az alábbi kérdésekre!
- Miért választottátok az adott országot?
- Milyen tényezőket, szempontokat kell figyelembe venni erőművek építésekor a választott országban?
- Készítsetek tematikus térképet, ahol ábrázoljátok a javasolt erőmű típus lehetséges területét!(Segítségetekre lehet, ha megnézitek, hol vannak már esetleg ilyen erőművek telepítve.) Minden esetben indokoljátok a válaszotokat!
Módszertani indoklás
Ez a feladat az Európa földrajza témakörhöz kapcsolódva azt a célt szolgálja, hogy a tanulók gondolják végig, milyen telepítő tényezői vannak az egyes erőműtípusoknak, valamint hogy milyen egyéb szempontokat lenne szükséges figyelembe venni építésükkor. A fenntarthatósághoz tartalmilag annyiban kapcsolódik, hogy a megújuló energia hasznosításának kiaknázatlan lehetőségeire hívja fel a figyelmet. A feladat megoldása során a tanulóknak lehetőségük nyílik jobban, a hagyományostól eltérő szempontok szerint megismerni Európa domborzatát, megvizsgálni az uralkodó szélirányokat, valamint a napfényes órák számát pl. tematikus térképeken és/vagy internetes kutatás által. Az így megszerzett információkat kell a „gyakorlatban” alkalmazniuk a tervezés során. A feladat elkészítése után a diákok bemutatót tartanak az elkészült tematikus térkép segítségével osztálytársaiknak.
6. feladat. Mi rejlik a fast fashion mögött, amit még mi magunk se tudunk?!
Feladatleírás
A fast fashion vállalatok az üzleteikben kínált ruháik árát úgy tudják alacsonyan tartani, hogy a szegényebb országokban dolgozók sokszor rossz munkakörülmények között, alacsony bérért kénytelenek munkát végezni. Ezekben az országokban általában nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások, így a ruhák gyártása gyakran kifejezetten környezetszennyező, ráadásul szállításuk további környezeti terheléssel jár. Ennek ellenére a fast fashion márkák a legtöbb országban – így hazánkban is – töretlen népszerűségnek örvendenek. Vajon miért? Fogalmazzatok meg a fast fashion mellett és ellen szóló érveket az egyéni és a globális szemszöget is figyelembe véve! Töltsétek ki a táblázatot!
Módszertani indoklás
Ezt a feladatot az Európán kívüli kontinensek földrajza témakör feldolgozása során javasolt megoldani, azon belül is egyelőre főként Ázsiához kapcsolódik, de a jövőben valószínűleg Afrikához is szorosabban fog. Ez tényleg olyan mindennapi dilemma, ami a felnőtteknek is fejtörést okoz, hiszen alig lehet olyan ruhát találni, ami bizonyíthatóan fenntartható(bb) módon bánik az erőforrásokkal és etikailag sem megkérdőjelezhető a gyártási folyamat. Tovább bonyolítja a választást, hogy az ily módon gyártott ruhák többnyire értelemszerűen jóval drágábbak is, hiszen kiesnek azok a tényezők, amelyeken a fast fashion cégek spórolni tudnak.
A tanulók számára is érdekes lehet beleásni magukat ebbe a sokrétű problémába, hiszen ennél az öltözködés mint önkifejezési forma konfliktusba kerülhet a fenntarthatósággal. Fontos megláttatni azt, hogy a fogyasztói döntéseik hatással vannak a környezetre, és hogy ez az ő mindennapjaikat is érinti. Ezáltal a feladat hozzájárulhat a tudatos fogyasztóvá neveléshez. Ehhez a fenti gondolatébresztő szövegen kívül már semmilyen segítséget nem kapnak a tanulók, hiszen ekkorra már ismert számukra a PBL módszer és az, hogy mit kíván a feladat, amit már teljesen önállóan is el tudnak végezni.
7. feladat. Párbeszéd a jövőben
Feladatleírás
A párbeszéd elolvasása után készítsetek egy minél részletesebb gondolattérképet arról, hogy mely tényezők, folyamatok járulhattak hozzá ahhoz, hogy eltűntek a gleccserek az Alpokból, és hogy ezeket hogyan tudtuk volna megállítani, milyen lépéseket tehettünk volna a megelőzés érdekében! Gondolkodjatok globális és lokális szinten is!
- – Te hallottad, hogy állítólag az Alpokban voltak gleccserek?
- – Igen, olvastam is róla, hogy a felmelegedés miatt tűntek el.
- – Kár, pedig gyönyörűek lehettek. Szerinted vajon megakadályozhattuk volna az eltűnésüket?
Módszertani indoklás
Ez a gondolatébresztő fiktív párbeszéd szolgál problémafelvetésként. A kapcsolódó kerettantervi téma alapvetően A földrajzi övezetesség rendszere, azon belül is a függőleges övezetesség kerül előtérbe, de – mivel az éghajlatváltozásról van szó – nyilván globális léptékű is egyben. A feladat célja az, hogy a tanulók végig gondolják, milyen következményekkel járnak majd a jelen döntései. Továbbá szükséges elgondolkodniuk azon, hogy mely pontokon tudnánk még most változtatni a fent vázolt probléma elkerülése érdekében. Tehát alapvetően az éghajlatváltozás problémakörének vizsgálatát helyezi fókuszba a feladat, de a mostani helyzet elemzése mellett prognosztizáló szemléletet is kíván, illetve ezt szeretné a tanulóknál elősegíteni.
8. feladat. Melyiket (v)egyem meg? A külföldit, a hazait, a legkedvezőbb árut?
Feladatleírás
A képeken különböző termékeket láthattok, amelyek közül többet esetleg a mindennapok során is szoktatok fogyasztani. Válassz ki otthon legalább 3 terméket (nem muszáj csak a képeken láthatóakból), amit rendszeresen fogyasztasz, és nézz utána a következő dolgoknak velük kapcsolatban:
- Honnan származik? Ez hány kilométerre van a lakóhelyedtől?
- Hogyan juthatott el a származási helyétől arra a helyre, ahol végül meg lehetett vásárolni?
- Mennyibe került?
- Keress minden egyes terméknek egy alternatívát is, és válaszold meg ugyan ezeket a kérdéseket azzal kapcsolatban is!
- Mit látsz ezekből az eredményekből? Melyik éri meg jobban és miért? Próbáld meg nem csak a te nézőpontodból megközelíteni, hanem például a környezet vagy az importáló/exportáló országokéból!
Módszertani indoklás
A feladat beilleszthető az Életünk és a gazdaság: a pénz és a munka világa témába, hiszen az élelmiszervásárlásnak értelemszerűen anyagi vonzata is van, sőt, sok esetben ez a döntő szempont. A probléma ugyan tényleg nagyon köznapi, de véleményünk szerint fontos vele földrajzórai keretek között is foglalkozni, hiszen a fogyasztói döntések meghozatalának nem csupán gazdasági szempontok figyelembevételével kellene történnie, hanem a környezeti szempontokat is szem előtt kellene tartani. Fontos, hogy a tanulókban tudatosuljon, a vásárlások során meghozott döntéseiknek van környezeti vonzata: például a banán, ananász szállítása messziről történik, terhet róva ezzel a környezetre. Végiggondolandó az is, hogy néhány forintnyi árkülönbségért tényleg megéri-e a kínai fokhagymát választani a hazai termékkel szemben.
A feladat célja, hogy a tanulók az iskolából kilépve képesek legyenek tudatos fogyasztói döntések meghozására a mindennapokban azáltal, hogy végiggondolják, mely szempontokat szoktak figyelembe venni a bevásárlások során és mely szempontokat lenne még érdemes bevonni a döntésbe, valamint, hogy ezen döntéseiknek milyen hatásai vannak a környezetre, valamint az ország gazdaságára. A kép itt már csupán illusztráció.
Összegzés
Írásunkat egy rövid fogalmi áttekintéssel kezdtük, majd ezt követően mutattunk néhány példafeladatot a kerettantervben meghatározott témakörökből a 7-8. évfolyamosok számára. A feladatok egymásra épülésének logikáját kívántuk érzékeltetni, amelynek szempontja a módszer fokozatos elsajátíttatása a tanulókkal egyre kisebb mértékű tanári segítségadással. Feladataink és metodikai értelmezéseink csupán ötletadóként szolgálnak. A körülöttünk lévő világban számos olyan témával találkozhatunk, amelyek bevihetők a földrajzórákra, illetve alkalmasak arra, hogy a problémaalapú tanuláshoz feladatot készítsünk belőlük.
