Példamodellek dizájnalapú földrajztanuláshoz

Bevezetés

A tanárképzésben a Tevékenységalapú földrajztanítás című kurzusunk keretében csoportunk a dizájnalapú oktatás földrajzórán való létjogosultságával és a megvalósíthatóság lehetőségeivel foglalkozott. Hosszas kutakodás és számos szakirodalom átolvasása után arra a megállapításra jutottunk, hogy hazánkban még nem igazán terjedt el ennek a tanulási technikának az alkalmazása. Még annak ellenére sem, hogy remekül illeszkedik a Nemzeti alaptanterv által elvárt kompetenciafejlesztési követelményekhez. A földrajz kerettantervek támogatják a dizájnalapú oktatást, és kompetenciaként említik az innovációt. A személyes és a társas kapcsolati kompetenciák is több szálon összefüggenek a dizájnalapú oktatással, amelynek fejlesztése szintén kiemelt helyet kapott a 2020-as NAT-ban.

A dizájnalapú tanulás olyan tanulási megközelítés, amelyben a tipikus felállás szerint a diákok egy tervezési kihívással kerülnek szembe, amire egyénileg vagy kiscsoportokban próbálnak megoldást találni, kizárólag előzetes tudásuk felhasználásával. A dizájnalapú oktatás a projektalapú oktatáshoz hasonló tanítási stratégia (Tsai, C-Y. et al. 2022). Amennyiben a projektalapú tanulás tanulási eredményei az alkotásokra, a rendszerekre és a megoldások megtervezésére összpontosítanak, akkor ez a fajta tanulás inkább dizájnalapú tanulás. Mind a projektalapú, mind a dizájnalapú tanulás lehetővé teszi az együttműködést, középpontjukban az áll, hogy a tanulók kutatásalapú tanulási környezetben interdiszciplináris ismereteket felhasználva oldhassanak meg különböző problémákat (Tsai, C-Y. et al. 2022). A kooperatív munka, amelyre lehetőséget ad, segíti a magasabb rendű gondolkodási készségek (kreatív és kritikai gondolkodás) fejlesztését, pozitív hatással van az önértékelésre, a csoportközi kapcsolatokra és az empátiára (Davidson, N. – Major, C. H. 2014). A dizájnalapú oktatás következtében – amellett, hogy nő az önbizalmuk – a tanulók elnézőbbek lesznek a hibákkal szemben is (Zhang, F. et al. 2022). Ebben az oktatási formában a tanár facilitátor szerepet tölt be, mivel a dizájnalapú oktatás konstruktivista elveken alapszik, és alapgondolata, hogy a tanulóközpontú tanulási környezet magasabbszintű gondolkodási készségek kialakulásához vezet (Rosa, R. 2016).

A következőkben néhány általunk készített modellt mutatunk be, ezzel is segítve a dizájnalapú oktatást alkalmazó pedagógusok munkáját. A modellekhez az NKP honlapján a 2021-22. tanévben található 7. osztályos földrajztankönyvet használtuk, amely alapján a  Kőzetbolygó titkai című 3. fejezet néhány témáját dolgoztuk fel. Ezek a tananyagtartalmak a 2020-as tantervi változások után kimaradtak a 7. osztály tananyagából, így a használt tankönyv a honlapon jelenleg már nem elérhető. Viszont az annak alapját képező digitalizált 7. osztályos tankönyv a tankönyvkatalogus.hu oldalon még megtalálható.

Modellek általános iskolások számára (7. osztály)

Ásványok és kőzetek

Feldolgozandó tananyag: A kőszénképződés (7. osztályos tankönyv 3. fejezet 3. lecke 64–67. o.).

Feladat

• Mutassátok be általatok készített, kiállítható tárgyon keresztül a feketekőszén keletkezésének folyamatát! 
• Tervezzétek meg, hogy miféle tárgyat fogtok készíteni!
• Gondoljátok át a kőszénképződés folyamatát, és nézzetek utána a modellhez szükséges fogalmaknak! 
• Osszátok fel magatok között a részfeladatokat, és a hatékony csoportmunka érdekében állapodjatok meg a feladat végrehajtásához szükséges időpontokban!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak a munka folyamatát, a kihívásokat és az elkészült tárgyat!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez csoportonként 3-4 fő az ideális létszám.

Költség: a modell egy átlagos háztartásban megtalálható eszközökkel és anyagokkal is megoldható, ezért az elkészítés nem igényelt plusz anyagi kiadásokat.

Elkészítési idő: tervezéssel együtt kb. 2-3 óra. 

Hozzávalók: befőttesüvegek, kőzetdarabok, kavics, homok, virágföld, gallyak, levelek.

Inspiráció: tankönyvi ábra

Lehetséges megoldás:

A feketekőszén kialakulásának négy fázisát ábrázoltuk négy befőttesüvegben. A befőttesüvegek külső falára ragasztott nyilakkal és azok színével a nyomást és a hőmérsékletet (mint fontos körülményeket) igyekeztünk szemléltetni.

Előnyök:

• A kivitelezési szakasz nem igényel különösebb kézügyességet, valamint túl sok időt sem.
• A szükséges anyagok a kertből vagy a lakóhely közvetlen környezetéből is beszerezhetők. Új anyag vásárlása valószínűleg nem szükséges, így gyakorlatilag nincs költsége a feladatnak.
• Az alkotás tárolása egyszerű és nem igényel sok helyet. Amikor már nincs szükség a modellekre, azok könnyűszerrel eltávolíthatók a befőttesüvegekből; az anyagok környezetbarátok; a befőttesüvegek pedig kimoshatók.
• Az elkészítéséhez nem szükséges veszélyes eszköz és anyag használata.
• Több témához is kapcsolható a feladat, és jól rávilágít az összefüggésekre. 

Hibaforrások és megoldásuk:

• Az ábrán megjelenő sárga rétegeket egységesen “homoknak” azonosíthatják a diákok, ezért érdemes lehet felhívni a figyelmüket a rétegek különbözőségére.
• Fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy az utolsó fázisban a szénréteg vékonyabb legyen, mint előtte, mivel a nyomás összepréselte azt.

Földünk története

Feldolgozandó tananyag: A kontinensek helyzetének változása a földtörténet során (7. osztályos tankönyv 3. fejezet 5-6. lecke

Feladat

Mutassátok be a kontinensek elhelyezkedését és vándorlását az egyes földtörténeti koroknak megfelelően!

• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Nézzetek utána a modellhez szükséges folyamatnak és a kapcsolódó fogalmaknak! 
• Osszátok fel magatok között a részfeladatokat, és a hatékony csoportmunka érdekében állapodjatok meg a feladat végrehajtásához szükséges határidőkben!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak az elkészült tárgyat! Beszéljetek a készítési folyamat kihívásairól is!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez az ideális létszám egy csoportban 3-5 fő.

Költség: papírból, újrahasznosított anyagokból készített modell esetén nincs plusz költség.

Elkészítési idő: tervezéssel együtt kb. 2–5 óra.

Hozzávalók: használt ruha/kartonpapír, földrészsablonok, lepedő, textilfilc / textilfesték, olló, tépőzár, tű, cérna, ragasztó.

Lehetséges megoldás: A diákok régi ruhákból vagy valamilyen más textíliából kivágják a földrészeket, és a kivágott darabokat kitömik, majd összevarrják. A különböző földrészek tépőzárral rögzíthetők a lepedőre rajzolt földgömb(ök)re. Ugyanez a feladat kivitelezhető kartonpapírból is.

Előnyök:

• A textíliából készült modell környezetbarát és többször felhasználható.
• A modell elkészítése segíti a kézügyesség fejlődését. 
• Az elkészítéséhez nem szükséges veszélyes eszköz és anyag használata.
• Az alkotás tárolása viszonylag egyszerű és nem igényel sok helyet.

Hibaforrások és megoldásuk:

• A tanulók összekeverhetik a földtörténeti korokat, vagy túl sok időegységet akarnak megjeleníteni, ezért érdemes segíteni őket a fejlődés szempontjából legjelentősebb korok kiválogatásában és időrendbe állításában.
• Egyszerre több földtörténeti kort akarnak megjeleníteni ugyanazon a földgömbön. Ajánlott a lepedőn egymás mellé több földgömböt rajzolni.

A Föld gömbhéjas szerkezete

Feldolgozandó tananyag: A Föld belső szerkezete – 7. osztályos tankönyv 3. fejezet 1. lecke, visszautalva a természetismeretből/természettudományból tanultakra.

Feladat

• Mutassátok be a Föld gömbhéjas szerkezetét valamilyen kézzel fogható modell segítségével!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Elevenítsétek fel a gömbhéjas szerkezettel kapcsolatos fogalmakat!
• Osszátok fel magatok között a részfeladatokat, és állapodjatok meg a feladat végrehajtásához szükséges határidőkben!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak az alkotómunka folyamatát, kihívásait és az elkészült tárgyat!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez a csoport ideális létszáma 2-3 fő.

Költség: maximum 1000 Ft

Elkészítési idő: 30-60 perc.

Hozzávalók: bármilyen gömb alakú, réteges sütemény receptje és maga az elkészített édesség, kés.

Inspiráció: Mozart-golyó (recept-link)

Lehetséges megoldás: A diákok Mozart-golyót vagy bármilyen gömb alakú réteges édességet készítenek a Föld-modell alapján, amelyet félbevágva/feldarabolva remekül szemléltethetik a bolygó gömbhéjas szerkezetét. 

Előnyök:

• Környezetbarát modell.
• A szemléltetés után a diákok elfogyaszthatják az egészben maradt édességeket!
• Nem igényel különösebb kézügyességet.
• Az alkotás során szükséges alaposan megfigyelni a különböző rétegeket, azok vastagságát, anyagi minőségét egy ábrán, majd annak megvalósítása során tartósan rögzülhetnek a tények a tanulók memóriájában.

Hibaforrások és megoldásuk:

• A diákok nem szemléltetik az összes réteget. Javasolt előre egyeztetni, hogy mely rétegeket szeretnék megjeleníteni.
• A tanulók nem méretarányosan ábrázolják az egyes gömbhéjakat. A modellkészítés előtt érdemes ábrán megfigyeltetni, leméretni az egyes gömbhéjak vastagságát, és megbeszélni azok egymáshoz viszonyított arányait.

A vulkánok működése

Feldolgozandó tananyag: A lávaömlés – 7. osztályos tankönyv 3. fejezet 1. lecke, visszautalva a természetismeretből/természettudományból tanultakra.

Feladat

• Készítsetek vulkánmakettet! Jelenítsétek meg azon valamilyen módon a vulkán kitörését és a lávaömlést!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Elevenítsétek fel a modellhez szükséges fogalmakat és folyamatokat!
• Osszátok fel magatok között az egyes részfeladatokat, és a hatékony munka érdekében állapodjatok meg a feladat végrehajtásához szükséges határidőkben, időpontokban!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak a munkafolyamatot és az elkészült modellt!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez a csoport ideális létszáma 3-5 fő.

Költség: maximum 8000 Ft.

Elkészítési idő: tervezéssel és a makett száradási idejével együtt kb. 10-18 óra.

Hozzávalók: agyag/papírmasé/fa/sógyurma, ecet, szódabikarbóna, kanál, kémcső/műanyag flakon, piros ételfesték, tálca.

Lehetséges megoldás: Valamilyen tartós anyagból elkészítjük egy hegy (vulkáni kúp) kicsinyített mását. A hegy közepén hagyjunk helyet egy kémcsőnek vagy egy 0,5 literes PET-palacknak! A feladat második része a láva elkészítése. A szódabikarbónát és az ételfestéket a kürtőbe töltjük, majd ráöntjük az ecetet, ezzel prezentálva egy vulkán kitörését. A lávát csak a bemutató során készítsük el, hiszen az ecet és a szódabikarbóna reakciója nagy rövid idő alatt, de látványosan megy végbe!

Előnyök:

• Amennyiben tartós anyagból készítjük el a vulkánt, úgy nagyon sok alkalommal fogjuk tudni használni.
• Látványos és motiváló.
• Fejleszti a kreativitást és a kézügyességet.
• Viszonylag gyorsan lehet vele szemléltetni a vulkánkitörés lávaömlési fázisát.
• A modell több tantárgyhoz is felhasználható.

Hibaforrások és megoldásuk:

• Nem szárad meg eléggé a vulkán, ezért használhatatlan lesz. Figyeljünk oda, hogy a diákok időben kezdjék elkészíteni a modellt!
• Túl kevés vagy túl sok ecet, szódabikarbóna használata. A szemléltetéskor segíthetjük a tanulókat azzal, hogy előre kimérjük nekik a megfelelő mennyiségű ecetet és szódabikarbónát. (Ezt akár otthon a szülők is megtehetik, így a diák csak annyit visz magával az iskolába ezekből az anyagokból, amennyi szükséges a bemutatáshoz. Esetleg biztosíthatjuk a hozzávalókat az iskola kémiaszertárából is.)

A gyűrődés 

Feldolgozandó tananyag: A gyűrődés folyamata – 7. osztályos tankönyv 3. fejezet 1. lecke, visszautalva a természetismeretből/természettudományból tanultakra.

Feladat

• Szemléltessétek egyszerű eszközzel a gyűrődés folyamatát!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Elevenítsétek fel a modellhez kapcsolódó fogalmakat és a folyamat lényegét! 
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak a munka folyamatát és az elkészült tárgyat!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez a csoport ideális létszáma 2-3 fő. 

Költség: papírból/ újrahasznosított anyagokból készített modell esetén nincs plusz költség.

Elkészítési idő: 0,5–1,5 óra.

Hozzávalók: papír vagy régi ruhadarabok, olló, ragasztó.

Lehetséges megoldás: A különböző színű anyagdarabokat azonos méretűre vágjuk, majd egymásra ragasztjuk azokat. Szemléltetéskor az anyag két oldalát egymás felé toljuk, így különböző magasságú gyűrődések keletkeznek az anyagon. Az anyag gyűrésének sebessége és mértéke változtatható, ezzel elérhetjük a kialakuló redők magasságának változását.

Előnyök:

• Kis költségű.
• Nem igényel túl nagy kreativitást.
• Kisebb vagy kisebb kézügyességű gyerekekkel is elkészíthető.
• Újrahasznosított anyagokból készül.

Hibaforrások és megoldásuk: a különböző színű „kőzetrétegek” nem különülnek el megfelelően. Segíthetünk a diákoknak abban, hogy előre átbeszéljük, hogy milyen színeket lenne praktikus használni.

Modellek középiskolások számára (9. osztály) 

A modellekhez használt tankönyv: az NKP honlapján található  9. osztályos földrajztankönyv. A tankönyvből a 3., „Védőernyőnk, a légkör” című fejezet néhány témakörét dolgoztuk fel.

A légkör alkotói és szerkezete

Feldolgozandó tananyag: A légkör függőleges szerkezeti tagolódása – NKP 9. osztályos tankönyv 1. lecke.

Feladat

• Készítsetek egy modellt, amely bemutatja a Föld légkörének függőleges szerkezetét!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Nézzetek utána a modellhez szükséges fogalmak jelentésének! 
• Osszátok fel magatok között az egyes részfeladatokat!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak az elkészült tárgyat! Hívjátok fel a figyelmet az egyes légrétegek fizikai jellemzőinek különbségeire és jelenségeire!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez 3-4 fő az ideális létszám.

Költség: maximum 500 forint.

Elkészítési idő: kb. 3 óra.

Hozzávalók: kartonpapír vagy egy nagyobb doboz, színes ceruzák, filctollak, festékek, cérna, ragasztó.

Inspiráció: tankönyvi ábra.

Lehetséges megoldás: A modell alapja egy kartondoboz, amire nyomtatólapokat ragasztunk, hogy látható legyen rajta az írás és a rajz. A középső rész előterében fogpiszkálóval rögzített cérnaszálakról lógnak a különböző tárgyak és légköri jelenségek, amiket nyomtatópapírral borított kartonpapírból vághatunk ki. A középső részen a fekete pontok a légkör sűrűségét jelölik. A bal szárnyon megjelenik a hőmérséklet, színkóddal jelölve a hőmérséklet-változás irányát és a nyíl vastagságával érzékeltetve annak nagyságát. Emellett megjelölhetjük az egyes magasságokhoz tartozó légnyomás értékeket és azt, hogy az adott magasságig a légkör tömegének hány százalékát találhatjuk meg.

Előnyök:

• Pozitív hatást gyakorol az ábraelemző készség fejlődésére.
• A modell elkészítése segíti a kézügyesség fejlődését. 
• Az elkészítéshez nem szükséges veszélyes eszköz és anyag.

Hibaforrások és megoldásuk: a diákok összezavarodhatnak, ha többféle határmegjelöléssel találkoztak. A modell megtervezése előtt beszéljük meg a diákokkal, hogy melyik a tudomány jelenlegi állásának megfelelő határmegjelölés, melyik határmegjelölést tartjuk a legrelevánsabbnak.

A légnyomás és a szél

Feldolgozandó tananyag: A légnyomás és mérése – NKP 9. osztályos tankönyv, 3. lecke

Feladat

• Állítsatok össze egy szerkezetet, amivel megmérhető a légnyomás!
•  Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
•  Szerezzétek be a szükséges anyagokat, alkatrészeket!
•  Készítsétek el a modellt!
•  Mutassátok be az osztálynak az elkészült eszközt és annak a működését!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez a csoport ideális létszáma 3-4 fő.

Költség: max. 500 forint, az alkatrészek többsége otthon is megtalálható.

Elkészítési idő: kb. fél óra.

Hozzávalók: egy nagy befőttes üveg vagy műanyagpalack,  olló, ragasztószalag, felfújható műanyag ballon, szívószál, erősebb haj-, befőttes- vagy postagumi, kartonpapír, filctoll.

Lehetséges megoldás: A lufi szájának a végét levágjuk és óvatosan ráhúzzuk az üres üvegre. Gumival rögzítjük, hogy ne legyen kapcsolat az üvegben rekedt és a kinti levegő között. A ballon közepére ráragasztjuk a szívószál egyik végét, a másikat pedig szabadon hagyjuk (ez lesz a mutatója a barométernek). A légnyomás változásával a barométer mutatója is kileng, napos idő / magas légnyomás esetén emelkedik, esős idő / alacsony légnyomás esetén pedig süllyed. Érdemes készíteni hozzá egy táblát, amin jelölni tudjuk, hogy egy adott időben mit mutat a barométer. Ehhez hasznos lehet egy számsoros barométer, hogy értékeket is feltüntethessünk rajta. 

Előnyök:

• Tartós anyagokból elkészítve hosszútávon használható a modell.
• Fejleszti a kreativitást és a kézügyességet.
• Egyszerűen lehet vele szemléltetni.

Hibaforrások és megoldásuk:

• Mivel a pillanatnyi légnyomást nem lehet érzékelni, ezért érdemes hosszabb távon használni a szerkezetet, például időjárási frontátvonulások alkalmával.
• A szerkezet önmagában nem mondja meg, hogy mekkora a légnyomás a mérés időpontjában, csak a változást értékelteti, ezért ajánlott egy valódi barométert is használni.

A nagy földi légkörzés modellje

Feldolgozandó tananyag: A nagy földi légkörzés rendszere – NKP 9. osztályos tankönyv,  5. lecke

Feladat:

• Mutassátok be egy általatok készített, kiállítható tárgyi modellben a földi légkörzés rendszerét!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Nézzetek utána a modellhez szükséges fogalmaknak, folyamatoknak! 
• Osszátok fel magatok között a részfeladatokat, és állapodjatok meg a feladat végrehajtásához szükséges határidőkben, időpontokban!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak a munka folyamatát és az elkészült tárgyat!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez az ideális létszám 3-4 fő.

Költség: maximum 1000 forint.

Elkészítési idő: nagyjából 4 óra.

Hozzávalók: 1 db A3-as papír (nyomtatáshoz), 4 db A4-es papír (rajzoláshoz), kartonlap, ragasztó, olló, színes ceruzák vagy filctollak.

Inspiráció: tankönyvi ábra.

Lehetséges megoldás: A Föld fotóját vagy földgömb ábráját kinyomtatjuk A3-as méretben. Egy kartonlapra ragasztjuk, majd körbevágjuk úgy, hogy csak a Föld gömb maradjon. Vágjunk ki nyilakat egy A4-es papírból, és színezzük azokat pirosra, illetve kékre! Ezek után egy másik papírra írjuk fel a fontosabb szélességi körök számát (é. sz. 30⁰, é. sz. 60⁰, 0⁰, d. sz. 30⁰, d. sz. 60⁰), valamint 6 db „M” betűt (magas légnyomást szimbolizálja) és 3 db „A” betűt (alacsony légnyomást szimbolizálva), majd ezeket is vágjuk ki! A készülő ábrához rajzolhatunk esőfelhőket és szélcellákat is. A hőmérsékleti egyenlítőt vastag piros vonallal, a Rák- és a Baktérítőt pedig fekete vonallal jelöljük!

A nagy földi légkörzési rendszer térképi modellje a felszíni légáramlás és a függőleges légkörzés területi különbségeinek érzékeltetésével 

Előnyök:

• Bár a feladat elvégzéséhez szükséges némi kézügyesség, a diákok egy kis segítséggel minden akadályt áthidalhatnak.
• Az elkészült modell nem foglal sok helyet, bármikor újra felhasználható.
• A tanulók a feladat elvégzése közben jobban átlátják a légkörzési rendszer lényegét és alapfolyamatait, mintha csak elméletben gondolnák át. 

Hibaforrások és megoldásuk:

• Az alaptérkép kiválasztásakor ajánlott konzultálni a tanárral annak érdekében, hogy az ideális vetületű térképet válasszák ki.
• Az A3-as lapot ajánlott kinyomtatni, mivel a kézzel rajzolt ábra gyengébb minőségű és pontatlan, emiatt összezavarhatja a tanulókat.
• A Föld térképe és a ráillesztendő ábrák között meg kell találni az ideális arányokat, hogy ne legyen se túl kicsi és ne takarjanak ki túl sokat a térképből.

Ciklonok, anticiklonok, trópusi ciklonok

Feldolgozandó tananyag: A ciklonok, az anticiklonok és a trópusi ciklonok szerkezetének összehasonlítása – NKP 9. osztályos tankönyv, 6. lecke

Feladat:

• Mutassátok be általatok készített, kiállítható tárgyon keresztül a ciklonok, az anticiklonok és a trópusi ciklonok felépítését!
•  Tervezzétek meg mit és hogyan fogtok készíteni!
•  Nézzetek utána a modellhez szükséges fogalmaknak! 
•  Osszátok fel a részfeladatokat egymás között!
•  Készítsétek el a modellt!
•  Mutassátok be az osztálynak az elkészült tárgyat, és mutassátok be annak értékeit (hogyan segítik a keletkezésük feltételeinek megértését)!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez az ideális létszám 2-3 fő.

Költség: maximum 500 forint.

Elkészítési idő: 30-60 perc.

Hozzávalók: 3 db kartonlap (emellé A4-es lapok, ha arra jobb rajzolni), festék, zsírkréta vagy színes ceruza, ragasztó.

Inspiráció: tankönyvi ábrák.

Levegőáramlás a trópusi ciklonban (balra), és a mérsékelt övezeti ciklonban és anticiklonban (jobbra) (forrás: link)

Lehetséges megoldás: Az első kartonlapra a ciklont és az anticiklont fogjuk ráfesteni, felülnézetből. Ehhez segítséget nyújt a tankönyv ábrája. A második kartonlapon ugyanez fog szerepelni, csak oldalnézetben, itt is segít az előbb említett tankönyvi ábra. A harmadik kartonlapra a tankönyv képét fogjuk lemásolni, amellyel a levegő áramlását ábrázoljuk a trópusi ciklonban. Ezután a három kartonlapot úgy állítjuk össze, hogy azzal egy háromdimenziós modellt kapjunk.

Előnyök:

• A bemutatás után is felhasználható, időtálló.
• A térhatás miatt a diákok könnyebben el tudják képzelni.

Hibaforrások és megoldásuk:

• A különböző nézetű elemek készítésénél ügyelni kell a helyes arányokra.
• Festés előtt érdemes ceruzával megrajzolni az alapvonalakat.
• A kartonlapok nem biztos, hogy stabilan megállnak egymás mellett, ezért a modell alapja lehet egy kartondoboz egyben kivágott 3 oldala, amelyekre utólag ragasztjuk rá az ábrákat.

A csapadékképződés

Feldolgozandó tananyag: A víz körforgásának modellezése – NKP 9. osztályos tankönyv,  4. lecke

Feladat

• Mutassátok be a csapadékképződést egy kézzel fogható modellen, amely a folyamatot a víz körforgásának részeként értelmezi!
• Tervezzétek meg, hogy mit fogtok készíteni!
• Elevenítsétek fel a modellhez szükséges fogalmakat és folyamatokat!
• Osszátok fel a részfeladatokat magatok között!
• Készítsétek el a modellt!
• Mutassátok be az osztálynak az elkészült tárgyat! Értelmezzétek a segítségével a csapadékképződés folyamatát mint a víz körforgásának részfolyamatát!

Munkaforma: csoportmunka, amelyhez az ideális létszám 2-3 fő.

Költség: maximum 1000 forint, anyagbeszerzéstől függően.

Elkészítési idő: kb. 4 óra.

Hozzávalók: cipősdoboz, A4-es papírok, ragasztó, színes ceruzák, filctollak, festék, vatta (például drogériában kapható), színes cérnák, modellezés szempontjából újra felhasználható tárgyak (pl. gyufásdoboz, joghurtos pohár, kupakok).

Lehetséges megoldás: Cipősdobozban fogjuk modellezni a víz körforgását és a csapadékképződést. A felhők vattából, az esőcseppeket kék színű cérnából, a domborzati formák és tereptárgyak pedig papírból és más, háztartásban fellelhető tárgyakból készülnek. A kiegészítő elemeket, mint például a nyilakat a víz körforgása alapján helyezzük el a maketten. 

Előnyök:

• Jó szemléltető eszköz.
• A makett kinézetének csak a diákok kreativitása szab határt.
• A makett a bemutatás után többször felhasználható.
• A makettépítést össze lehet kötni a környezetvédelemmel a modelltárgyak ismételt felhasználásával.

Hibaforrások és megoldásuk:

• A makettet nem érdemes szétszedni, majd újra és újra összerakni, mert sérülhetnek az elemei.
• A makett építése előtt érdemes megállapodni egy hozzávetőleges méretarányban.