A Pálma-sziget – Egyesült Arab Emirátusok
Elhelyezkedése
Földrajzi leírás
Az emberi építkezés egyik legnagyobb kihívása volt Dubajban, a Perzsa-öböl területén egy pálmafát formázó mesterséges sziget, a Palm Jumeirah megépítése, amelyen egy új városrészt terveztek kialakítani hotelekkel, luxus kivitelű villákkal és lakásokkal.
A legnagyobb problémát a természeti elemek legyőzése állította a tervezők elé. Mit kellett számba venniük a csupán homokból és kövekből épülő sziget esetében? A téli hónapokban fújó igen erős és hatalmas hullámokat korbácsoló szeleket, az apály és a dagály szintkülönbségét, a tenger hullámzását, sőt még a globális felmelegedés miatti lehetséges tengerszint emelkedést is.
Az építési projekthez főként holland mérnököket hívtak, akiknek már volt tapasztalatuk a polderesítés terén. 1200 mérnök dolgozott a megvalósításon. A sziget „pálmaleveleinek” megépítése előtt a 11,5 km hosszú hullámtörőt kellett megépíteni, amelynek legalább 3 méterrel kell a vízszint fölé emelkednie. Ehhez 5,5 millió m3 Dubaj kőbányáiban fejtett követ használtak fel. Az építkezésen 10 úszódaru dolgozott. A homokpadra először kőtörmeléket, majd erre hatalmas, egyenként 6 tonna súlyú hatalmas kődarabokat tettek, amelyek súlya tartja stabilan a hullámtörőt. Építéskor a búvárok időről-időre lemerültek, hogy ellenőrizzék a „szerkezet” stabilitását.
Ahogy növekedett a töltés, úgy indulhatott a pálmalevelek kialakítása homokból. Ehhez csak a tengeri aljzatról felszedett homokot használhattak, mivel a sivatagban lévő aprószemű, szél által szállított homok jól lekerekített szemcséi nem tudnak megfelelően egymáshoz tapadni és tömörödni. A homokpad kialakításakor gépekkel tömörítették a homokot azért, hogy lehessen rá építkezni. Több mint 94 millió m3 homokot használtak fel, ebből közel 2,5 m magas falat lehetne felhúzni a Föld körül. A tömörítésre azért is nagy szükség volt, mivel Dubaj is egy földrengéses zónában fekszik, és a rengésekkor nem eshet szét a homokpad.
Nagyon nehéz feladatnak bizonyult a megtervezett szigetforma pontos kivitelezése. Ehhez a modern technikát használták fel: GPS segítségével irányították a munkálatokat, az IKONOS műhold segítségével ellenőrizték a tervek megvalósítását.
A sziget megépítése után szinte napok alatt eladták a lakásokat (akár 1,2 millió dollárért is). Azonban a szakemberek hamarosan észrevették, hogy a víz nem öblíti körbe az összes szigetet dagály idején, bizonyos helyeken pangani kezdett a tengervíz, ami elalgásodáshoz vezetett. Ezért két helyen megnyitották a hullámtörőt (lásd a Google Earth felvételeket), aminek következtében megoldódott a környezeti probléma.
A mesterséges sziget miatt megváltoztak a tenger áramlási viszonyai is, így Dubaj strandjai veszélybe kerültek, egyes helyeken homokfelhalmozódás kezdődött, más helyeken pedig a tenger jelentős mértékben pusztította a partot. Ma is állandóan szükséges a part kiegyenlítése. Az elkészült szigeten a városrész kialakításán közel 40 000 főleg ázsiai munkás dolgozott, építette ki az infrastruktúrát, a luxusházakat, a hoteleket, a bevásárló központokat.
A városrész lakosságát 120 000 főre tervezték. A terv megszületésének oka az volt, hogy Dubaj vezetőinek gondolni kellett arra is, hogy a kőolajbevételek egy idő után csökkenni fognak, és azokra időkre a turizmusban látják a megoldást. Dubajnak 72 km hosszú természetes partvonala volt, amit jelentősen, 56 km-rel növeltek meg a sziget létrehozásával. Gondoltak a tenger ökológiai védelmére is (szennyvíztisztítás), és a hullámtörő gát és a sziget új élőhelyet teremtett sok tengeri élőlény számára.
Feladat
Rendeld a tenger vizének mozgásfajtáit az állításokhoz!
- hullámtörés
- tengeráramlás
- tengerjárás (árapályjelenség)
- hullámmorajlás
- hullámzás
1. A sekély vizű partokra kifutó hullámok a tenger aljzatába ütközve összeomlanak.
2. A tengervíz tartós, egyirányba történő mozgása.
3. A tenger vizének ez a fajta mozgása okozhatja a szárazföldek partján lévő sivatagok kialakulását.
4. A tenger szintjének 6 óránként történő emelkedése és süllyedése.
5. A partfalnak csapódó hullámhegy hozza létre.
6. A vízrészecskék körpályán történő elmozdulása.
7. Így jön létre az abráziós formakincs: kapuk és tornyok a tengerben.
8. A tenger vizének ez a mozgása a Hold tömegvonzása miatt alakul ki.
9. A tenger vizének e mozgása barlangok kialakulásához vezethet a meredek tengerpartokon.
10. A Fundy-öbölben a legnagyobb ez a jelenség a Földön.
11. A lakatlan szigetek benépesülését, az állatok terjedését nagyban segíthette a tengerek vizének ez a mozgása.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
