Falvakban őrzött hagyományok – Namíbia
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
A damara törzs a legrégebben Namíbiában élő népcsoportok közé tartozik. Tagjai közül sokan már nem az eredeti nomád állattenyésztő életformát folytatják, hanem végleg letelepedtek, kis falvakat alakítottak ki. Azonban nem hagyták elveszni a hagyományaikat, régi tudásukat a természetről, ezért ún. élő falvakat (living museum) alapítottak, ahová a damarák hagyományos öltözetben mutatják be a turistáknak a régi életüket és szokásaikat.
Az új falu házai mopanefa-keretre tapasztott agyag és trágya keverékével készültek, a tetejükre bádoglemez került. A berendezésük egyszerű: ágyak, székek, asztal, és a szobák tartozéka a tévé is. A konyhák egyszerűen felszereltek, de a hűtőszekrény is megtalálható azokban.
A házak között egy kisbolt és egy kocsma is van, amely előtt fiatalok üldögélnek. Ők már nem őseik hagyományos életét élik.
Kisebb gyerekek futkároznak az utcákon, a nagyobbak a távolabbi városban járnak iskolába és kollégiumban laknak, csak hétvégéken mennek haza. Az emberek másik része a közeli kempingben, szállodákban dolgozik. A lakók vízellátását ma már két hatalmas víztároló biztosítja.
Látogatásunkkor feltűnt, hogy sok autóroncs volt az utcán. Mivel a tulajdonosoknak sokat kellene fizetni azért, hogy elszállítsák a használatlanná vált autókat, inkább alkatrészenként adják el apránként.
Az élő múzeum reggelente megelevenedik, sorra jöttek a damara törzs tagjai. A bejáratnál több programból lehet választani, amelyek között szerepel a jelenlegi falujuk meglátogatása is. A turisták helyi idegenvezetőkkel mehetnek terepre, ahol bepillantást nyerhetnek a vadászat rejtelmeibe. Régen íjjal és nyíllal antilopra vadásztak. Megmutatják a mopanefát is, amelynek ágait házépítéshez, a leveleit gyógyszerként hasmenés kezelésére, a gyökerét tűzgyújtó eszköz készítésére, a fán élősködő hernyókat pedig ételnek használják. A kisebb gallyakkal a fogukat tisztítják.
A „faluban” megismerkedhetünk a strucctojás karkötő készítésével: munkamegosztásban törik kis darabokra a tojáshéjat, csiszolják kerekre homokköveken, fúrják ki a közepét és fűzik fel a kis darabokat.
Egy másik helyen a bőr kikészítést mutatják be. A kecskebőrről lekaparják a szőrt, majd zsírral bekenik a bőrt és vízbe teszik egy napra, végül puhára mossák. A szőrt párna töltésére használják, a bőrből pedig ruhákat varrnak. Ma már a falun kívül modern ruhákat hordanak. A takarókat sakál- és birkabőrből készítik.
A sörkészítés módja is igen érdekes. A szavannán a hangyák összegyűjtik a fűmagokat, és leviszik a bolyba. Az esős évszakban a hangyák felhozzák a boly peremére a magokat, hogy ne poshadjanak meg, és ekkor a damarák összeszedik azokat. A magokat vízzel, cukorral (régebben mézzel) összekeverik és pár napig erjesztik. 5-6 nap múlva jelentős alkohol tartalma lesz a folyadéknak, vagyis a sörnek.
A gyógynövényes megmutatja, hogyan gyógyítottak régen. Elefántürüléket használtak térd bántalmakra úgy, hogy vízzel összekeverve borogatták a fájó testrészt. A szirtiborz ürülékét pedig kávészerűen főzve itták a nők menstruációs problémáik csökkentésére. Okkert használtak bőrük védelmére a túlzott napsugárzás és a moszkitók ellen.
A kovács bemutatja, hogyan kalapálták az izzó vasat kővel, és hogyan készítettek belőle fegyvereket, szerszámokat, például csopcsop nari op-ot. Ez egy sokfunkciós balta, amely pengét is tartalmaz, de kés is lehet benne. Ma már használt vasat használnak a kovácsolt termékek elkészítéséhez.
A törzs tagjai egy speciális játékot, xorost (a mancala namíbiai változata – link) is játszottak, olykor csak szórakozásra, de volt, hogy csatákat döntöttek el vele, vagy éppen a fiatalok problémamegoldásának fejlesztésre szolgált, hiszen a játék stratégiai gondolkodást igényel. Kötöttek fogadásokat a nyertesre, kecske, vagy éppen a feleség volt a tét.
A hagyományos tűzgyújtást is bemutatják, ami nagyon fontos tevékenysége volt a férfiaknak. A tűzgyújtás tudása a felnőtté válást, a családról való gondoskodás képességét is szimbolizálta. Egy régi damara mondás szerint: Ha nincs tűz, nincs feleség, nincs sírás.
Ugyan a damarák egyes klánjainak tagjai nem élnek hagyományos életet, de a turisták jelenléte segít megőrizni a régi szokásaikat, hagyományaikat, és még jövedelemhez is juttatja őket.
Feladat
Egészítsd ki a damarákról szóló kijelentéseket!
- A damara falu ma már a vizet ……… nyeri.
- A karkötőket, láncokat ……. tojásból készítik.
- A térdfájdalmakra ……… ürülékét használták.
- A ……… által összegyűjtött magokat használták fel a sör készítéséhez.
- Az okkert a bőrükre kenték a ……… és ……… ellen.
- A fiúk felnőtté nyilvánításához a ……….. képességével is kellett rendelkezni.
- Főleg sakál-, birka- és ……bőrt használnak különféle célokra.
- Ma már ……… használnak a fém termékek készítéséhez, így kisebb tüzet is elég rakni.
- Az új falu házai ………fából készült keretre épültek.
- Olykor a csatákat az egyes klánok ……… döntötték el.
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
