Áldott elégedettség!

Séta a legendás oázisvárosban – Híva, Üzbegisztán

Elhelyezkedés

Földrajzi leírás

A Selyemút mentén fekvő ősi oázisvárost, Hívát délről a Kara-kum, északról a Kizil-kum sivatag határolja. Belső erődnek (Icsan Kala) nevezett óvárosát 2,2 km hosszú, 7-8 m magas, homokszínű városfal veszi körbe, amely falat bástyák és kapuk szakítanak meg. A falat szárított téglából építették, kötőanyagként vályog, homok, tevetej és trágya keverékét használták. Az óvárosnak sikerült teljesen megőrizni középkori jellegét.

A város nevét egy legendának köszönheti, miszerint Noé egyik fia, Sém kóborlása közben megszomjazott, és hogy szomját oltsa, kutat ásott, amikor is tiszta víz fakadt a földből: „Khei-vakh!” (Áldott elégedettség!) – kiáltott fel.

Fontos megállóhely volt a Selyemút mentén a város, és ez lehetőséget jelentett lakóinak gazdagodására, különféle áruk cseréjére, az új tudományos ismeretek megismerésére, terjesztésére, a különféle kultúrák, vallások találkozására. Sorra épültek a Korán-iskolák, rengeteg kézműves készítette portékáját a jó áron való eladás reményében. Nagy rabszolgapiac is működött, de egyesek a karavánok kifosztásából is gyarapodtak. 

Sétáljunk egyet a város ódon falai között! Az Icsan-Kalába négy kapun lehet bejutni, ilyen a Keleti kapu is, amelyet Hóhér kapunak is neveznek, mivel a 19. századig a szökött és elfogott rabszolgákat akasztották fel rá. 

A sok látnivaló között van egy lenyűgöző, 14,2 m átmérőjű minaret, amelynek csak az alsó harmada épült fel 1855-ben. A torony ma 26 m magas, bár tervezett magassága elérte volna a 80 m-t. A Kalta Minar (Rövid minaret) ugyanis a buharai Kalon minarettel (46 m) volt „versenyben”, a hívai kán még nagyobb tornyot szeretett volna építtetni, amiről még Buharába is át lehetett volna látni. Azonban a kán felismerte, hogy a minaretből kitűnő lesz a kilátás a háremére is, ezért leállította a további építését. Egy másik legenda arról szól, hogy a főépítész elmenekült a kán terve elől, miszerint meg szerette volna őt öletni, hogy ne tudjon hasonló minaretet emelni más városban. Az óváros jellegzetes épületei közé tartoznak a minaretek, amelyek az imára hívás mellett iránytűként szolgáltak a sivatagi utazóknak, megfigyelésre a városi tüzek észleléséhez, megfékezéséhez, az ellenség felfedezéséhez, de az ítéletek végrehajtásához is (néha innen dobták le a bűnösöket). A mecsetek építését az adómentesség is motiválta, hiszen az építtető mentesült az adózás alól.

A 17. században épült a Kunya Ark (Citadella). Az előtte lévő tér sok ítéletnek volt tanúja, a lopásért karóba húzás járt, dohányzásért, szeszesital fogyasztásért (iszlám vallás!) a vétkes száját a füléig felmetszették. A Citadella város a városban, az uralkodók itt éltek családjaikkal, udvartartásukkal. Ezért különféle funkciójú épületeknek ad otthont: kán palotája, háreme, mecsete, pénzverdéje, kincstára. 

1863-ban Vámbéry Ármin dervisnek öltözve érkezett Hívába, és a Kunya Ark előtti téren szemtanúja volt annak, hogy éppen 8 idős ember szemét szúrta ki a hóhér… Ő is nagy veszélyben volt, minden gesztusára vigyázni kellett, nehogy lelepleződjön, hogy európaiként érkezett a városba. A magyarok eredetét kutatta e távoli vidéken is.

A város egyik legszebb és legrégebbi eredetű épülete a Péntek mecset. Belépve egy csodálatos csarnokba jutunk, amelynek mennyezetét 212 egyedien faragott faoszlop tartja. Sajnos az oszlopok közül csak kettő eredeti, mert az épület többször leégett, ráadásul a termeszek is elkezdték pusztítani a faanyagukat. Mai formáját a 18. században nyerte el. A muszlimok a péntek déli imát közösen a főmecsetben közösen végzik, ezért nevezik Péntek mecsetnek. 

A sikátoros, árusokkal teli utcán juthatunk el az Allakuli Khan egykori háremébe. A négyszög alakú udvar körüli szobákban laktak a feleségek és háremhölgyek, az udvar hűsölésre szolgált és szolgál ma is. Ide akár 8-12 éves leányokat is hoztak, akiket nevelők vettek szárnyaik alá, hogy megtanítsák nekik a háztartási ismereteket, kézimunkákat, illedelmes viselkedést. 

Híva épületeinek kék csempéi, faragott oszlopai, a bazárok forgataga, az erkélyekről látható naplemente felejthetetlen élménnyé teszi az oázisvárosban eltöltött időt.

Feladat

Vámbéry Ármin életéből olvashatsz sorokat. Próbáld meg kiegészíteni a hiányzó részeket!

1. Hívába …… érkeztünk, a kapunál aszalt gyümölccsel és kenyérrel fogadtak minket.
   • a. tevével
   • b. lóval
   •  c. csacsifogattal
2. Első utunk a szállásunkra vezetett, amely a …… volt .
   • a. helyi hotel
   • b. karavánszeráj
   • c. dervisek számára szolgáló cella
3. A kán palotájába hívtak másnap kihallgatásra. A kán ….. kért tőlem.
   • a. ajándékot
   • b. a török szultántól való levelet
   • c. úti papírokat
4. Nagyon szomjas voltam, és kértem egy pohár vizet. A ……. hozták nekem.
   • a. palotában lévő fúrt kútból
   • b. közeli folyóból
   • a. ciszternából 
5. Szerencsére nem lepleződtem le, és folytathattam utamat hajóval  …… folyón.
   • a. a Szir-darja
   • b. az Amu-darja
   • c. a Volga
6. Öt nap hajózás után elértem az Aral-tavat. Partján sürögtek a ……. .
   • a. gyapotárusok
   • b. halászok
   • c. rabszolgakereskedők
7. Dervisekkel találkoztam, és úgy döntöttem, hogy velük átvágok a Kizil-kum sivatagon. Szurahánban, az utolsó településen kazahokkal találkoztam. Egy kazah asszony bőrtömlőből ……. kínált meg.
   • a. helyi borral
   • b. kumisszal (erjesztett kancatejjel)
   • c. sörrel
8. A karavánnal öt napig bolyongtunk, és egy csepp vizet sem találtunk. Juhokat őrző emberek mentettek meg a szomjan halástól. Buharába érve hallottam a müezzinek hívó szavát a …….. .
   • a. mecsetből
   • b. medreszéből
   • c. minaretből
9. Sajnos Buharában az emírrel nem találkozhattam, mert éppen a kokandi kánság ellen vívta a csatáját. Ezért inkább felkerestem a 14. századi szúfi, Szent Beháeddin Naqsbandi mauzóleumát, vagyis, amelyhez igen sokan zarándokolnak el. A buharaiak meg vannak győződve róla, hogy a szent minden veszélytől megmentheti őket.
   • a. sírhelyét
   • b. egykori imahelyét
   • c. egykori szülőhelyét
10. Szekéren indultam tovább ……. felé, ahol a nagy közép-ázsiai hódító, Timur Lenk is el van temetve. A kán fogadni kívánt engem a palotájában, de nagyon nehezen győztem meg békés szándékomról, miszerint csak a híres próféták sírjait szeretném meglátogatni. Ezért nem a Tarim-medencébe mentem tovább az őshazánkat kutatni, hanem Perzsiába vettem az irányt.
    • a. Taskent
    • b. Szamarkand
    • c. Baku

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)