Atasgah tűztemploma – Azerbajdzsán
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Egy különleges hely Azerbajdzsánban, ahová szinte minden turista elzarándokol. Régen, a Kr. e. 1. században már tűz égett ezen a helyen, amelyet zoroaszter hívők kezdtek látogatni. A hívők nem imádták a tüzet, hanem tisztelték, vagyis úgy tekintenek a tűzre, mint a fényesség és a dicsőség jelképére. A zoroaszterek szentnek tekintik a tüzet, mint Isten jelenlétének szimbólumát.
Azonban hindu, szikh hívők is megjelentek a „tűz-hely” körül. Ugyanis a Selyemút egyik ága a szentély mellett vezetett egykor, így sok vallás hívei keresték fel a szent helyet, ettől kezdve nagyon sok indiai (parszi) kereskedő zarándokolt el a tűz szentélyhez, akik a Kaszpi-tenger térségében kereskedtek áruikkal, illetve a tavon lévő hajók kézműves famunkáit biztosították.
A 16. század végén és a 17. század elején épült fel a szentély a mai formájában. Egy gazdag indiai hívő pénzéből 1810-ben a tűz fölé kialakítottak egy kőből álló, ötszögletű „oltárt”, amely a nagy udvar közepén áll. A szentélyt övező falakhoz kicsiny szobákat tapasztottak. Ezek a helyiségek egyrészt karavánszerájként működtek, vagyis a megfáradt kereskedőknek nyújtottak szállást. Az állataiknak is volt istálló, a mai napig látszanak a lovak etetői. A másik részük a hívőknek nyújtott menedéket, akik sokféle vallás követői voltak. Volt időszak, amikor akár 70 valláskövetőnek is helyet adtak a kis cellák. A falakon perzsa és sokféle nyelven láthatók írások, amelyek ma már kutatóknak források, régen viszont a fal „újságként”, hírforrásként szolgált az erre megforduló embereknek. A nagy udvaron áldozati és rituális helyeket, esővizet gyűjtő ciszternákat és egy régi gázcső rozsdásodó maradványát láthatjuk.
Ma már a hely múzeumként látogatható, ahol életnagyságú figurákkal mutatják be az idelátogató kereskedők hajdani életét, a különféle vallású hívők imához szükséges eszközeit.
Az Atasgah szentélyben természetesen fellobbant tűz a 19. században aludt ki, ugyanis ekkor kezdődött el a kőolaj utáni kutatás, amely a környéket sem kímélte. A kitermelés nagymértékű elkezdése után a szentélynél „elfogyott” a metán utánpótlás. Tűz nélkül a hely kezdett elhagyatottá válni. Az utolsó itt élő hívő egy hindu vallású ember volt, aki az 1960-as években távozott.
A komplexum elhagyatottá vált, de nem elfelejtetté! 1975-ben született újjá a hely mint történelmi, építészeti emlékhely. Atasgah, vagyis a „kő oszlopok, ahol a tűz ég” szentélyében 1969-ben újra kigyulladt a tűz, igaz, ma már gázcsövön érkező metánnal táplálják a szent lángot…
Feladat – Azerbajdzsán ki mit tud
- Mit jelenthet az ország elnevezése?
- a. tűz őrzője
- b. a hegyek világa
- Mekkora a területe hazánkhoz viszonyítva?
- a. nagyobb
- b. kisebb
- Mi a neve a hivatalos fizetőeszközének?
- a. manat
- b. szum
- Melyik valláshoz tartozik a lakosság nagy része?
- a. görög katolikus
- b. iszlám
- Az országban használt hivatalos nyelv melyik nyelvhez hasonlít a leginkább?
- a. török
- b. tadzsik
- Mi a főváros neve, ami „üvöltő szeleket” jelent?
- a. Baki
- b. Dusanbe
- Miben „leg” a főváros?
- a. a Föld legalacsonyabban fekvő fővárosa
- b. a Föld legkorábbi alapítású fővárosa
- Egy 164 méteres rúdon lobog az ország fél focipályát kitevő nagyságú zászlója. Melyik az igaz állítás róla?
- a. a zöld szín az iszlám hitre, a kék szín a türk eredetre utal
- b. a piros szín a mártírokra, a kék szín a békére utal
- Kinek a nevéhez fűződik a kőolajkutatás és -kitermelés elkezdése a 19. században az Asberon-félszigeten?
- a. Hugo Loudon
- a. Alfred Nobel
- 1848-ban a Földön itt termeltek ki először kőolajat. Miben voltak még elsők a kőolajjal kapcsolatban?
- a. az első kőolajszállító hajó elkészítése, amely már „ömlesztett áruként” szállította a kőolajat a hordókban tárolt helyett
- b. itt hozták létre az első kőolajvezetéket
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
