A Puna de Atacama mumifikálódott állatai – Chile
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Nagyon sok módon őrződhetnek meg, mumifikálódhatnak természetes módon az elpusztult állatok maradványai, mint például gleccserbe fagyva vagy éppen lápokban konzerválódva. Van a világon egy különleges hely, ahol természetes mumifikálódás zajlik, Chilében a Középső-Andok területén a Puna de Atacama magasfennsíkja.
Itt olyan száraz a levegő, hogy a leeső hó is azonnal szublimál ahelyett, hogy olvadékvízzel kis patakokat táplálna. A szél állandóan nagy erővel fúj, az éjszakai hőmérséklet 0 °C alatt van, de napközben viszont az erős napsugárzás igencsak próbára teszi az ott élő állatok, a kutatást végző vagy éppen a hegymászásra vágyó emberek szervezetét. Ezen a sivatagosnak számító területen az elpusztult állatok tetemei hosszú ideig fellelhetők, így tájékozódási pontnak is használhatók vagy akár tanulmányozhatók is szinte épségben. Hogy miért van ez így? Ebben a különleges környezetben az elhullott élőlények teste konzerválódik. Ennek oka a szélsőséges hőmérséklet, a bőrt erősen és hirtelen kiszárító szél, az alacsony páratartalom és a sóban gazdag felszín. Így a lebontó szervezetek, mint például a baktériumok, a gombák, a férgek, a rovarok nem tudják kezelésbe venni az állatok maradványait, ezért azok szinte épségben őrződnek meg. Csak az erős, sokszor 100 km/h feletti szél tehet „kárt” bennük, amely néha összekuszálja a csontokat, a végtagokat, amint görgeti a testeket.
A mumifikálódott állatok egy része öszvér, ló, amelyek kereskedőutak mentén pusztultak el akár kimerülés következtében.
A másik csoportjuk pedig a helyi őshonos állatokból kerül ki, mint például a vikunya, a guanakó és a sós környezetben mumifikálódott puma, amely végül a copiacói múzeumban kötött ki. Sajnos hiába tartották vitrinben, a megváltozott környezeti elemek, mint a magasabb páratartalom és hőmérséklet elindította a bomlási folyamatokat, és most már csak alig maradt belőle felismerhető maradvány…
Feladat
Az Andok jellegzetes háziállata a láma. Az alábbi szövegben a lámákról olvashatsz információkat. Döntsd el, hogy hamisak vagy igazak!
- A lámák vadon élő tevefélék, amelyek az Andokban őshonosak.
- Nagyon sok mindenre használják a lámákat a helyiek, de főként teherhordásra, hiszen kb. 40 kg terhet is tudnak cipelni. Az indiánok ma is sokszor lámaháton viszik a terményeiket a helyi piacokra.
- A lámáknak legtöbbször egy utódjuk van, ami összefüggésben áll környezetük kis eltartóképességével.
- Régen Bolíviában lámaembriót tettek az újonnan épülő házak alá, hogy szerencsét hozzon a ház lakóinak.
- A láma húsa ehető.
- A láma gyapja értékesebb, mint az alpakáé.
- A láma bőréből használati tárgyakat készítettek, trágyáját tüzelésre, zsírját világításra használták az inkák.
- Régen a bányakincsek szállítására is használták a lámákat, de a spanyol hódítás után a lovak lettek a fő teherhordók.
- A lámák kiválóan alkalmasak birkanyáj őrzésére, terelésére, a ragadozókat a láma köpésével kergeti el.
- A lámák Tibetben is előfordulnak, ahol a trágyájuk tette lehetővé a növénytermesztést.
A feladat szövege (letöltés)
A feladat megoldása (link)
