Temetőtornyok

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A perzsiai zoroasztriánus vallás követőinek nagyon fontos a négy, világot alkotó elem tisztaságának megőrzése. Ezért egyedi temetkezési szokásuk szerint nem lehet a halott testét a földbe temetni, a víz gondjaira bízni vagy elégetni sem. Különös temetkezési helyeiket mutatja be az írás.

A hallgatás tornyai – Yazd, Irán

Elhelyezkedés

Yazd földrajzi fekvése (forrás: Google Maps)

Földrajzi leírás

A Perzsiában született zoroasztriánus vallás követőinek nagyon fontos a négy, világot alkotó elem: a föld, a tűz, a víz és a levegő tisztaságának megőrzése. Ezért alakult ki náluk egyedi temetkezési szokás. Nem lehet a halott testét a földbe temetni, a víz gondjaira bízni vagy elégetni sem. Most az iráni Yazd városban lévő temetkezési helyeket, a Hallgatás tornyait nézzük meg. A város déli határában két hallgatás tornya emelkedik egymás közelében.

A kép előterében egy ősi ciszterna kupolája, a háttérben a keleti hallgatás tornya látható. (letöltés)

Mivel Iránban már betiltották a hagyományos temetkezési szertartást, így a tornyokat belülről is megszemlélhetjük, ami a még működő torony esetében lehetetlen volna, hiszen a helyszínre csak egy kijelölt ember vihette fel az elhunyt testét.

A keleti hallgatás tornya, a hegy oldalában jól kivehető a felvezető út. (letöltés)
A temetkezési helyre felvezető út részlete (letöltés)

A magas dombon épített, nagy, vastag falakkal határolt, henger formájú épületek belsejébe helyezték el a halottat, ahol a testét keselyűk ették meg.

A nyugati hallgatás tornya (letöltés)
A nyugati hallgatás tornya a keletiből fényképezve (letöltés)
A nyugati hallgatás tornya fala előtt turisták állnak, a háttérben a magasabb hegyen épült keleti torony emelkedik. (letöltés)

A megmaradt csontokat a torony közepén lévő kútba rakták, majd betemették. Ezzel a temetkezési móddal tudtak eleget tenni a szigorú vallási előírásnak. 

A temetkezési hely közepén a betemetett „kút”, amelybe egykor a keselyűk által megtisztított csontokat helyezték el. (letöltés)

Iránban ezek a tornyok ugyan már nem „működnek”, csak turisták látogatják e borzongásra késztető helyeket, de a temetési tradíció folytatódik. Betonnal vagy téglákkal kibélelt sírokba temetik a hívőket, így a holttestek nem szennyezik be a földet.

A sírgödröket téglákkal bélelik ki, így a halott teste nem érintkezik a földdel és nem szennyezi azt be. (letöltés)

Indiában azonban tovább él ma is ez a szertartás. Hogyan került oda? A 10. században nagy zoroaszter közösség menekült oda az iszlám hódítás elől, akiket pársziknak (perzsák) neveznek. A világon kb. 200 000-re becsülik a zoroasztriánus vallás követőinek számát.

A zoroaszter vallás követőinek fallal körülvett, új temetője Yazdban. (letöltés)
A sírokra a végleges sírkő jóval a temetés után kerül. (letöltés)

Kapcsolódó írás: Széltornyok – Tradicionális légkondicionálás – Yazd – link

Feladat

Válaszolj a kérdésekre!

  1. Melyik térségben született a zoroasztriánus vallás?
  2. Ma melyik országnak felel meg ez a térség?
  3. Melyik indiai városban vannak legtöbben a zoroasztriánus vallás hívei?
  4. Hogy nevezik az istenüket?
  5. Mit őriznek éjjel-nappal a templomukban?
  6. Indiában melyik „kasztba” tartozik a szertartást végző ember?
  7. Milyen nemzetiségű volt az egykori vallásalapító, Zarathustra?
  8. A Queen együttes melyik tagja volt zoroaszter vallású?

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A terjeszkedő Yazd városa lassan eléri a valaha a településtől emelt hallgatás tornyait. (letöltés)
Yazd házai lassan elérik az egykor temetkezési helyet. (letöltés)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

Gyémántváros – szellemváros

A gyémánt gazdagságot hozott a Namib-sivatag bányásztelepülésén, ami a veszte is lett. A bánya kimerülése után szellemvárossá vált, a homok vette birtokba.

Taníts érdekesen érdekeset!

Óriás játszótere 

A Namíbia déli részén játékosan szerteszét heverő hatalmas sziklatömbök felszín alatti magzatizmus során keletkeztek, és a felettük egykor elhelyezkedő üledékes kőzetek lepusztulása után kerültek a felszínre.

Taníts érdekesen érdekeset!

Damara életképek 

Az írás a Namíbiában legrégebben élő törzsek egyikének, a damaráknak az életét és életterét mutatja be az élő múzeumban megtapasztalhatók alapján. Életükben keverednek a hagyományos és a modern világ tárgyai, eszközei, viseletei.