Bevezetés
Napjainkban nagyon sok kritika éri a hazai természettudományos oktatást. Több tanulmány is foglalkozik azzal, hogy az általános iskola végére a fizika és a kémia a két legelutasítottabb tantárgy a tanulók körében, holott 6. évfolyamon a természetismeret (2020-tól természettudomány) még dobogós helyen szerepel a legkedveltebb tantárgyak versenyében (Chrappán M. 2017). Sajnos a tendencia később sem változik, jól látszik ez a természettudományos szakok felvételi statisztikáiban. Évről évre egyre kevesebben, vagy legjobb esetben is stagnáló szinten választják ezen a területen mind a kutató-, mind pedig a tanári szakokat. Ez a szomorú helyzet részben a természettudományos tárgyak tartalmával, részben tanításuk módszereivel függhet össze. A természettudomány-környezettan tanárszak, vagy röviden Z-szak ez utóbbi probléma megoldásában nyújthat segítséget azzal, hogy olyan teljesen új szemléletű, megújult, a 21. század kihívásainak megfelelő szakmai és szakmódszertani eszköztárral felvértezett hallgatókat képez, akik a pedagóguspályára lépve felhasználják a 11-14 éves tanulók természetes érdeklődését, nyitottságát a természet iránt, és ezt a későbbiekben is igyekeznek fenntartani. Ennek a célnak a kiszolgálására jött létre 2022-ben hat hazai egyetem kezdeményezésére a természettudomány-környezettan kötött szakpáros (nem kell mellé másik szakot választani) osztatlan tanárszak, vagy röviden Z-szak.
A Z-szak célja és szemlélete
A Z-szak elnevezés nem véletlen, jelzi egyrészt, hogy a napjainkban a húszas éveik elején járó Z generáció kiszolgálására, képzésére jött létre, másrészt az integrált természettudományos műveltség átadása mellett célja a fenntarthatósággal, környezettudatossággal kapcsolatos „zöld” ismeretek közvetítése is. A hallgatókat arra készíti fel, hogy a leendő felső tagozatos (5–8. évfolyam), illetve a szakképzésben és a gimnáziumokban a természettudományokat integráltan tanuló diákjaikkal megismertessék és megszerettessék a természetet, mindezt absztrakt matematika és magas szintű természettudományos modellalkotás nélkül. A képzés kiemelten fontos céljának tartjuk, hogy végzett hallgatóink mindezt gyakorlatorientált módszerekkel, közvetlenül a természetben történő tapasztalatszerzéssel, a tanulók által végzett vizsgálódásokkal tudják majd átadni. Az is fontos, hogy a hallgatókat felkészítse mind az érdeklődő, kiemelkedő felkészültségű és képességű tanulók természettudományos tehetséggondozására, mind a lemaradók felzárkóztatására.
A program kidolgozásakor a hazai előzmények és tapasztalatok mellett az elmúlt 30 év európai és tengerentúli oktatási fejlesztéseinek eredményeit is mintaként használtuk, de ilyen formában Európában elsőként jelent meg a „magyar modellnek” is nevezhető, egyedi Z-szak a hazai tanárképzés palettáján. Küldetése az ökológiai fenntarthatóság és a megtapasztalható természet megismerése, megértése gyakorlatorientált, problémamegoldó technikák révén. Megközelítésmódja, egységes szervezési logikája inkább hasonlít a hagyományos osztatlan szakmai képzésekéhez (mint például az építész, az állatorvos vagy a jogász), ugyanakkor tartalmazza azokat a pszichológiai, pedagógiai és gyakorlati modulokat is, amelyek alapján a megszerzett diploma tanári munkakör betöltésére is jogosít. Emellett a Z-szak inter- és multidiszciplináris is egyben, ami a földrajzra jellemző holisztikus látásmódot igyekszik alkalmazni a többi természettudományos szakterület esetében is. Nem véletlen, hogy a legtöbb képzőhelyen a Z-szak szakfelelőse a földrajz vagy a földtudomány szakterületének elismert képviselője. Az interdiszciplinaritás azt is jelenti, hogy a megtapasztalható természet egységes, szintetikus képében mutatja meg a biológiát, a fizikát, a kémiát és a földtudományt.
Jelenleg hazánkban a Z-szak az egyetlen olyan szak a tanárképzésben, amely „teljes”, vagyis nem kell a hallgatóknak szakpárt választania mellé. Ez a fajta képzés az ötéves képzési idő alatt lehetővé teszi, hogy a hallgatók a racionális STEM (az angol S – science, T – technology, E – engineering, M – mathematics szavakból) ismeretek mellett megismerkedjenek az érzelmekre is ható, a művészetek (A – art) felé nyitó közlésformákkal (pl. képiség, vizualitás) is. Mindez lehetőséget ad a hallgatóknak a STEM gondolatiság hatékonyabb befogadására, elsajátítására a képzés során, és később a még eredményesebb természettudományos gondolatátadásra is. Ez a kibővített (STEAM) oktatási megközelítés világszerte is csak néhány éve indult bizonyítottan sikeres útjára, a kelet-közép-európai régióban pedig a Z-szakon alkalmazzuk elsőként.
A Z-szak újszerű szemlélete a képzés országos szintű szervezésében is megnyilvánul. Magát a szakot hat egyetem (DE, EKKE, ELTE, NYE, PTE, SZTE) hét képzőhelyének (Debrecen, Eger, Budapest, Szombathely Nyíregyháza, Pécs, Szeged) elhivatott oktatói hozták létre és indították el 2022-ben. 2023-ban hozzájuk csatlakozott a Pannon Egyetem (Veszprém), és a közeljövőben újabb bővülés várható. Az együttműködés egy országos konzorcium keretei között működik folyamatos egyeztetésekkel, tantervi fejlesztésekkel, közös oktatási és szaknépszerűsítő eseményekkel. Az összefogás célja, hogy minden egyetemen hasonló színvonalú képzés valósuljon meg, így a szakra jelentkező hallgatók a lakóhelyükhöz legközelebbi oktatási intézményben tudják a tanulmányaikat végezni. Ez a fajta regionális szemlélet szavatolhatja, hogy a végzett hallgatók lakóhelyük közelében maradva a környékbeli iskolákban helyezkednek majd el, nem pedig a tanárellátottság szempontjából kicsit jobb helyzetben levő nagyvárosokban vagy Budapesten.
Képzési formák
A többi tanárszakhoz hasonlóan a természettudomány-környezettan tanárszak is alapvetően két képzési formában valósul meg. Az osztatlan tanárképzésben (OTAK) 10 vagy 6 félév alatt szerezhetnek oklevelet a hallgatók, míg a rövid ciklusú tanárképzés (RTAK) esetén ez a bemeneti végzettség (oklevél) függvényében 2 vagy 4 félév lehet. Mindkét képzési forma elérhető nappali és levelező rendszerben is, de nem minden intézmény hirdet meg minden képzési formát.
Az osztatlan tanárképzésre (OTAK) a jelentkezők az érettségi eredményeik alapján kerülhetnek be. A felvételnél nem követelmény az emelt szintű érettségi, de bármely tantárgyból (akár humán tantárgyból is) teljesített emelt szintű érettségi vizsga többletpontot eredményezhet.
A Z-szakos rövid ciklusú képzésre (RTAK) felvételt nyerhetnek a már főiskolai vagy egyetemi természettudományos (biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan) tanári oklevéllel rendelkező jelentkezők, akiknek felvételi vizsgán kell részt venniük a képzésre történő bekerüléshez. Emellett felvehetők valamely természettudományos diszciplínából (anyagtudomány, biológus, fizikus, geográfus, geológus, környezetkutató, környezetmérnök, meteorológus, vegyész) korábban oklevelet szerző jelentkezők is. A felvételi vizsga ebben az esetben egy motivációs beszélgetést jelent. 2024-től a jogszabály lehetőséget ad arra is, hogy intézményi döntés alapján bármilyen mesterdiplomával rendelkező jelentkező felvételt nyerjen a Z-szakra. A korábbi tanulmányaik révén nem természettudományos oklevéllel rendelkezők esetén a szóbeli felvételin egy tesztfeladatsort kell kitölteniük a jelentkezőknek a 7-8. osztályos természettudomány tantárgy tananyagából, illetve egy aktuális természeti-környezeti problémát kell szakmai szempontból bemutatniuk. Mindezek mellett a felvételi bizottság felméri a jelentkező motivációját is.
A Z-szak az osztatlan tanárképzésben
A 10 féléves osztatlan tanárképzést az alábbiakban az ELTE példáján mutatjuk be. A Z-szakos képzésre elsősorban az érettségit frissen megszerzett, vagy egy-két szemesztert már más szakon eltöltött fiatalok jelentkeznek. A jelenleg a rendszerben lévő hallgatóink többféle iskolatípusban érettségiztek (van köztük, aki az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumból érkezett, de van Waldorf Gimnáziumban érettségizett is.) Több olyan hallgatónk is van, aki már elkezdett valamilyen részben természettudományos képzést (pl. biológia-német tanárszak, geológia), de egy-két félév múlva átjelentkezett a Z-szakra. Ennek okaként szinte mindenki a szak újszerűségét és gyakorlatorientáltságát emelte ki. Jelenlegi hallgatóink közül a legtöbben természettudományos érdeklődéssel érkeztek a Z-szakra, de a tanterv sokoldalúsága miatt akár humán beállítottságú, ugyanakkor a természet és a tanári pálya iránt nyitott érdeklődők jelentkezését is várjuk. A szakra történő bejutáshoz elegendő egy jól sikerült középszintű érettségi is bármely tantárgyból, de az emelt szintű érettségi ez esetben is többletpontot jelent.
A képzés 10 féléve (https://ttk.elte.hu/th/kepzesek/osztatlan/2022) különböző fókuszú tantervi szakaszokra osztható.
Az első tantervi szakasz az első két félévet öleli fel, és legfontosabb célja az alapkompetenciák fejlesztése, illetve a „világ kinyitása” a hallgatók felé. Praktikusan a hallgatók a Z-szak első évében tantermi körülmények között csak minimális elméleti természettudományos tartalommal találkoznak, ebben az időszakban a legfontosabb cél a természeti környezet megismerése. Mindezt úgy kívánjuk elérni, hogy hallgatóink heti két alkalommal terepgyakorlatokon vesznek részt, amelyek során gyakorlati oldalról találkozhatnak a természeti környezettel és benne az emberi tevékenységekkel. Mindezzel a célunk a hallgatók érdeklődésének felkeltése mellett annak az attitűdnek a kialakítása, hogy a természetet csak a természetben lehet igazán megismerni és megismertetni.
Hallgatóink a terepi tapasztalatok megszerzése mellett magas szinten tanulják a vizuális kultúrát és a kommunikációt (pl. fotó- és videókészítés, blogírás, tervezői gondolkodás, valamint a retorikát. Ezeknek a készségeknek a fejlesztését egy 21. századi tanárnál elengedhetetlennek gondoljuk. Az első szakasznak része még egy alapozó fizikai és kémiai laboratóriumi kurzus, továbbá egy matematikai alapokat áttekintő kurzus, illetve a tanári felkészítés részeként megkezdődnek a pályaszocializációs gyakorlatok.
A harmadik félévtől kezdődő második tantervi szakaszban a képzést a természettudományos szakmai ismeretek megalapozása és a tanári felkészítést szolgáló pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani tantárgyak és gyakorlatok jellemzik. A képzés első felében nagyobb súly helyeződik a szakmai ismeretekre, majd a tanulmányok előrehaladtával egyre inkább a tanári felkészítéshez kapcsolódó tartalmak kerülnek előtérbe. A szakmai tárgyak esetén a harmadik-ötödik félév diszciplináris bevezető, alapozó kurzusai (pl. Bevezetés a fizikába 1-2., Bevezetés a kémiába 1-2., Bevezetés a biológiába 1-2.) után a harmadik tantervi szakaszban egyre nagyobb szerepet kapnak az integrált jellegű, a természetet egységben szemlélő tantárgyak (pl. Hulladék, víz, levegő, talaj; Gyakorlati természetvédelem; Gyakorlati környezetvédelem), az egyes diszciplínák legújabb kutatási eredményeit bemutató kurzusok (pl. Modern fizika szemléletesen, Modern biológia, Modern kémia), illetve a mindennapi élethez köthető gyakorlati ismereteket feldolgozó tantárgyak (pl. Mindennapok biológiája, Környezetkémia).
A Z-szak esetén érdemes külön is kitérni a tanterven belül a terepgyakorlatok rendszerére, amelyek nagyszerűen szintetizálják, esetenként kiegészítik az elméleti ismereteket. Ahogy fent már említettük, az első két szemeszterben a hallgatók heti két napot töltenek valamiféle terepi programmal. Az első félév terepgyakorlatai elsősorban az élettelen természeti-környezeti tényezőkre (litoszféra, víz, hulladék), míg a második félév terepgyakorlatai az élő természeti értékekre, továbbá a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra koncentrálnak. Néhány hetes rendszerességgel az egyes terepgyakorlati egységeket összegző tantermi órák egészítik ki, ahol a hallgatók áttekintik és különböző szempontok szerint feldolgozzák a terepen látottakat. A terepgyakorlatok sora azonban itt nem ér véget, hiszen az integráló jellegű tárgyak keretein belül is eljutnak a tananyaghoz kapcsolódó külső helyszínekre. Ebben az esetben azonban már kevésbé az érdeklődés felkeltése, a világra nyitás a terepgyakorlatok célja, hanem inkább a szakmai elmélyülés. Az egyes intézmények saját szervezésű terepgyakorlatait egy tanévben kétszer országos terepgyakorlatok egészítik ki. Az őszi programot minden évben más partnerintézmény szervezi valamely hazai tájra (eddig voltunk már a Bükkben, a Zemplénben, illetve a Mecsekben), míg a tanévek végén minden évfolyam határon túli (Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja) terepgyakorlatra indul.
A tanári felkészítést szolgáló kurzusokat a 3. félévtől tanulják a hallgatók, míg a szakmódszertani témájú tárgyak az 5. félévtől kezdődnek és egészen a szaktárgyai tanítási gyakorlat megkezdéséig (8. félév) tartanak. Szakmódszertanból az egyes diszciplínák felső tagozatos szakmódszertani ismeretei (a természettudomány, a biológia, a kémia, a fizika tanításának módszertana) mellett a hallgatók a környezettantanítás módszertanának keretében külön felkészítést kapnak a fenntarthatósággal, környezeti neveléssel foglalkozó szakmódszertani ismeretekből.
A 2022-ben bevezetett tanárképzési rendszerben a hallgatók már tanulmányaik viszonylag korai szakaszában betekintést nyerhetnek az iskola világába különböző iskolai gyakorlatok keretein belül. Ennek megfelelően a Z-szakos hallgatók a 2-4. félévben pályaszocializációs gyakorlaton, a 6-7. félévben csoportos tanítási gyakorlaton, a 8-9. félévben szaktárgyi tanítási gyakorlaton, míg a 10. félévben összefüggő egyéni iskolai gyakorlaton vesznek részt. Ez utóbbi jelenti a negyedik tantervi szakaszt.
A Z-szak a rövid ciklusú tanárképzésben
A rövid ciklusú tanárképzésre a már tanári oklevéllel rendelkező vagy valamilyen nem tanári mesterképzést végző jelentkező nyerhet felvételt. Ez utóbbi esetben lehetőség van arra, hogy a mesterdiploma megszerzésével párhuzamosan végezze a jelentkező a Z-szakot. A bemeneti feltételek, vagyis hogy a jelentkező mely szakterületen és milyen fajta oklevelet szerzett, több szempontból is meghatározzák, hogy a hallgató milyen tanterv szerint végzi a képzést, és mennyi idő alatt tudja elvégezni azt. Elviekben lehetőség van alapszakos oklevél birtokában is a Z-szakos diploma megszerzésére. A továbbiakban részletesen csak a főiskolai vagy egyetemi természettudományos tanári oklevél birtokában és a valamely nem tanári természettudományos mesterképzésen szerzett oklevéllel elérhető képzésekkel (https://ttk.elte.hu/th/kepzesek/rovidciklus/2023) foglalkozunk.
A főiskolai vagy egyetemi természettudományos (biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan) tanári oklevéllel érkező hallgatók képzése során a szakmai ismeretek felfrissítésén, bővítésén van a fő hangsúly, ugyanakkor ezek a hallgatók pedagógiai-pszichológiai témájú tárgyakat nem hallgatnak a tanári felkészítésen belül, hiszen a bemeneti diplomájuk szavatolja a pedagógiai kompetenciákat. Amennyiben a hallgatónak valamely régebbi képzéstípusban szerzett környezettantanári oklevele van, úgy 2 félév (hivatalosan 4 félévről 2 félévre rövidülő képzés), míg bármilyen más természettudományos tanári diplomával 4 félév alatt kaphat Z-szakos diplomát. A tanári felkészítő modul zárásaként ezeknek a hallgatóknak 10 órás szaktárgyi tanítási gyakorlatot kell elvégezniük.
A nem tanári természettudományos mesterképzésben szerzett oklevél birtokában a hallgatók képzésén belül a tanári felkészítő ismeretek állnak a középpontban. Ebben a képzéstípusban 2 félév alatt végezhet az a hallgató, akinek alapdiplomája környezettudomány, geológia, anyagtudomány vagy meteorológia, míg bármilyen más természettudományos mesteroklevél birtokában 4 félév a képzési idő. A képzés zárásaként ezeknek a hallgatóknak teljesíteniük kell egy 10 órás szaktárgyi és egy 90 órás összefüggő egyéni iskolai gyakorlatot is.
A Z-szakos rövid ciklusú képzésre jelentkezők bemeneti diplomája az elvégzendő szakmai tárgyak körét is alapvetően meghatározza. A tantervek mátrix rendszerben készültek, ami azt jelenti, hogy mindenki azokat a szakterületeket tanulja az alapozó szinttől a haladó szintig, amelyeket a bemeneti diplomája révén korábban nem szerzett meg. Ez alól a földrajztanári és a geográfus bemeneti oklevéllel rendelkező hallgatók kivételek, mivel ők mindhárom (biológia, fizika, kémia) szakterületből kapnak alapozást, de kötelező jelleggel egyiket sem tanulják haladó szinten. A képzés során így ők a teljes természettudományos képzésportfóliót megkapva válhatnak Z-szakos tanárrá. Ez nagyon sokan ki is használják, a rövid ciklusú tanárképzésben részt vevő, tanári alapokkal már rendelkező hallgatóinknak kb. fele földrajztanár.
A fent említett képzéstípusokban a hallgatóknak a szakzáráshoz egy záróvizsgán kell számot adniuk a tanári hivatásra történt felkészültségükről. Szakdolgozatot nem kell készíteniük, azonban a tanítási gyakorlatokhoz kapcsolódóan össze kell állítaniuk és be kell mutatniuk egy portfóliót.
Elhelyezkedési lehetőségek a Z-szakos oklevéllel
A természettudomány-környezettan szakon oklevelet szerző hallgatók a köznevelésen belül az 5-8. évfolyamokon taníthatnak természettudományt (5-8. évfolyam), valamint biológiát, fizikát és kémiát (7-8. évfolyam). A megszerzett oklevél feljogosít továbbá a 9. évfolyamtól a Nemzeti alaptantervben szereplő különböző integrált természettudományos tantárgyak, illetve a 2022-ben választható jelleggel bevezetett fenntarthatóság tárgyú tantárgy tanítására is. Mivel a középfokú oktatásban integrált jelleggel elsősorban a szakképzésben tanulnak természettudományokat a tanulók, így az általános iskola felső tagozata mellett ezen az oktatási szinten is van lehetőségük elhelyezkedni a Z-szakos tanároknak. A gimnáziumi szintű biológia, fizika vagy kémia diszciplináris tantárgyak tanításához kiegészítő jogosultságra van szükség, ami újabb rövid ciklusú egyetemi tanárképzés keretében szerezhető meg, további 90 kredit teljesítésével.
A köznevelésben történő elhelyezkedés mellett a Z-szakot elvégző, a hagyományos és vizuális kommunikáció eszközeivel, problémaközpontú és innovatív gondolkodással is felvértezett hallgatókra biztos állás vár a munkaerőpiac egyéb területein is, legyen az az állami szektor (önkormányzatok, nemzeti parkok, állami szolgáltatók), a versenyszféra (multinacionális cégek környezetvédelemmel foglalkozó osztályai), vagy a civil szervezetek.
Összegzés
A természettudomány-környezettan osztatlan tanárszak, röviden Z-szak 2022-ben egy teljesen új tanárképzési elgondolás mentén jelent meg a hazai tanárképzési rendszerben. Az országos konzorciumban történő tervezés és oktatási együttműködés alapja a képzés regionalitása, aminek célja a fiatalok szülőföldjükön tartása és majdani tanárként az ottani elhelyezkedésük segítése. A képzés során az egyes tudományterületek fogalmainak, alapismereteinek elsajátítása mellett a hallgatók számos olyan gyakorlaton, terepgyakorlaton is részt vesznek, amelyek hatékonyan szintetizálják az elméleti ismereteiket. Ugyanez a gyakorlatiasság jelenik meg a pedagógiai folyamat tervezése során a szakmódszertani kurzusok, vagy a természettudományi gyakorlatok szervezésénél is. Mindezeken túl a képzésben részt vevő hallgatók megérthetik az elsajátított természettudományos ismeretek művészeti, vizuális, vagy akár a kapcsolódó történelmi vonatkozásait is. Ha így lesz, akkor fel tudják majd kelteni leendő tanítványaikban a kíváncsiságot, át tudják majd adni a természet szeretetét, és a mostaninál hatékonyabbak lesznek a környezetünk, a jövőnk megértését segítő természettudományok elfogadtatásában.
