Dromedár

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
Az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában élő tevék szinte tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi léthez. Gyakran nevezik a sivatag hajóinak, pedig vizet csak alkalmanként látnak, akkor is főként a kutakból való itatás során. 

A sivatag hajója – Afrika, Ázsia

Elhelyezkedés

A képek készítésének helyei (Google Maps)

Földrajzi leírás

Az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában élő tevék szinte tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi léthez. Gyakran nevezik azokat a sivatag hajóinak, pedig vizet csak alkalmanként látnak, főként a kutakból való itatás során. 

Napjainkban is sokan tenyésztenek tevét a modern közlekedési eszközök megjelenése ellenére. (letöltés)

térítői sivatagok 10%-át kitevő homoksivatagok kifejezetten szélsőséges élőhelyek a tevék számára is. A szinte állandóan fújó szelek sok homokot emelnek a levegőbe. A tevék alkalmazkodtak ehhez a helyzethez, orrnyílásuk zárható, hatalmas szempillák védik a szemüket, a homokvihart pedig lekuporodva vészelik át.

A tevék a szálló homok ellen zárható orrnyílásokkal és sűrű szempillákkal védekeznek. (letöltés)

A felszín napközben igen erősen (akár 60 °C-ra is) felmelegszik, az állatokat az égési sérülésektől járáskor, álláskor talppárnák, leüléskor a térdükön lévő bőrkeményedések védik. A talpuk széles, nem süpped a homokba, így a tevekaravánok nagy távolságokat tehettek meg sóval, tömjénnel és egyéb árukkal megrakodva. A testük hátát borító szőr védik őket a felhők hiánya miatti erős napsütéstől és a nagy esti kisugárzás okozta lehűléstől. A hasukon kevesebb a szőr, ha leülnek, ülőgumóiknak köszönhetően a szél átfúj a hasuk alatt, ami csökkenti a hőmérsékletüket. 

A szúrós növényeket sem veti meg az éhes teve. (letöltés)

A tevék számára a legnagyobb kihívás a víz korlátozott előfordulása, hiszen élőhelyükön sokszor 200 mm-nél is kevesebb csapadék esik évente. A dromedárok sokféleképpen alkalmazkodtak ehhez, jól bírják a szomjazást, ha vízhez jutnak, akkor akár 130 liter vizet is meg tudnak inni 10 perc alatt. A hátukon lévő, akár 14 kg-ot nyomó púpjukban zsírt raktároznak, aminek lebontásával vízhez jutnak (1 kg zsír = 2 l víz). A veséjük is elég sok folyadékot visszatart. A trágyájuk annyira száraz, hogy a sivatagban élők akár azonnal használhatják tűzrakáshoz. A dromedárok – vízraktáraiknak köszönhetően – 8 napig is életben maradhatnak táplálék nélkül.

Régen nagyon sokféle áru szállítására használták a tevéket, napjainkban már csak egy-két termék, pl. a só szállítására állítanak össze tevekaravánokat. (letöltés)

A tevéket a Kr. e. III. évezredben háziasították az Arab-félszigeten. Először teherhordásra, tejadásra, húsforrásra, néha harci célokra használták. Ma már modern terepjárók szállítják a terheket, a sivatagok hajói rengő léptekkel főként turistákat visznek a hátukon, vagy versenyeket rendeznek velük drága fogadásokkal az arab előkelőségek. Azonban még ma is láthatunk az arab országokban tevehúst a hentesnél és kordélyt húzó állatot a modern felhőkarcolók között.

Rakományra várakozó tevék a Danakil-mélyföldön (letöltés)
Pihenő tevék a Danakil-mélyföldön (letöltés)
Tevére helyezik a sólapokat (letöltés)
Egy-egy tevére legalább 40 kg sórakományt helyeznek fel. (letöltés)

Feladat

Talán kevesen tudják, hogy Ausztráliában is vannak tevék. Mi lehet a sorsuk? Megtudhatod, ha kitöltöd a teve-totót.

Jó bevételt jelent a tevetulajdonosoknak a turisták tevegeltetése a sivatagban.(letöltés)
  1. Milyen emlősállatok őshonosak Ausztráliában?
    • 1. méhlepényesek
    • 2. erszényesek
    • x. mindkettő
  2. Honnan érkeztek az első tevék az országba az 1840-es években?
    • 1. Kanári-szigetekről
    • 2. Kréta szigetéről
    • x. Új-Zélandról
  3. 20 évvel később Indiából és Afganisztánból is vittek tevéket. Miért pont ezekre az állatokra esett a választás?
    • 1. mert az országban nagyok a távolságok, és a tevék hosszan tudnak gyalogolni
    • 2. mert a tevék igen engedelmes jószágok
    • x. mert a teve jól bírja az igen száraz sivatagos körülményeket
  4. Mire használták a tevéket egykor?
    • 1. felszerelés és élelem szállítására a kietlen vidékekre 
    • 2. a távíróhálózat és a vasútvonal kiépítésére 
    • x. mindkettőre
  5. Mi történt a tevék nagy részével, amikor nem volt már rájuk szükség?
    • 1. szélnek eresztették 
    • 2. levágták a húsukért
    • x. eladták az arab országoknak versenyeztetni, szállítóeszköznek
  6. Ma mi célt szolgálnak a tevék?
    • 1. állatkerteknek szállítanak belőlük
    • 2. házi kedvencnek tartják a nagy farmokon
    • x. a bányáknál segédkeznek a nehéz terepeken
  7. Mi a probléma manapság az elszaporodó tevékkel?
    • 1. bemennek a városokba, és a városi parkokban lelegelik a növényzeket
    • 2. lerágják és letapossák a növényeket az őshonos állatok (pl. kenguruk, emuk) elől
    • x. közlekedési akadályokat okoznak az utakon (hasonlóan az indiai szarvasmarhákhoz)
  8. Mit csinálnak az ausztrálok az elvadult tevékkel, amelyek száma elérheti akár az 1 milliót is?
    • 1. befogják őket nagy karámokba
    • 2. helikopterről is lelövik őket
    • x. karavánokat szerveznek a turistáknak
  9. Mivel okoznak még jelentős kárt a tevék?
    • 1. a bennszülött aboriginalok vízforrásainak kimerítésével
    • 2. emésztésük során felszabaduló igen nagy mennyiségű metángáz levegőbe juttatásával
    • x. az ürülékükkel terméketlenné teszik a talajokat
  10. Ha a mai teveállományt 1 millió körülire becsülik, melyik állatból van kevesebb annál Ausztráliában?
    • 1. juhból
    • 2. pókfajokból és hangyafajokból összesen
    • x. kenguruból 

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Gyakran magányosan legelésző tevével is találkozhatunk a sivatagban, ami nem jelenti azt, hogy nincs gazdája. (letöltés)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.