Színes és veszélyes műhelyek – Fez, Marokkó
Elhelyezkedés
Földrajzi leírás
Fez egy igen különleges arab város Marokkóban, mivel óvárosa mindmáig meg tudta őrizni középkori arculatát. Igazi élmény bolyongani a zegzugos sikátoraiban, terméktípusok alapján szerveződő bazárjaiban vagy az utcára néző kézműves műhelyek között. A szűk, labirintusszerű utcákban még mindig az áruval megrakott szamárnak van elsőbbsége. Több mint 300 mecsetjével, városkapukkal, fürdőkkel, tradicionális házaival a városban olyan érzése van az embernek, mintha még mindig a középkorban járna. Az utazó akkor zökken vissza a valóságba, ha egy motorbiciklis elől kell kitérni az igen szűk utcákban sétálva.
A városban több mint 1 millió ember éli mindennapjait, ebből sokan az óvárosban végzik tradicionális kézműves mesterségüket szinte változatlan technológiával a 9. századtól, amikor is az óvárost alapították.
Emeletes házakkal körülvett, zárt udvarban helyezkedik el Fez egyik hihetetlenül érdekes látnivalója. Boltokon keresztül lehet megközelíteni a turistának, aki, ha kilép az üzlet teraszára, elé tárul a híres tímárnegyed látványa.
Cserző- és festőkádak sorakoznak szorosan egymás mellett, mint a méhkaptár részei. A kádakban férfiak feltűrt nadrágban tapossák, emelgetik, mossák a bőröket, néha kiülnek a kád szélére pihenni. Igen kemény munkát végeznek nap, mint nap. Mások segítenek felrakni a bőröket a szamarak hátára vagy éppen kiteregetik száradni a tetőre.
A tímárok szigorú munkafolyamat szerint dolgoznak, mindent kézzel csinálnak. Először mész, marhavizelet, só, víz keverékébe teszik a bőröket, hogy puhuljanak, illetve így a zsírt és a szőrt is eltávolítják a bőrről. Ezt a munkát több órán keresztül végzik, miközben mezítláb combig állnak a maró folyadékban.
Majd a bőrt galambürüléket és vizet tartalmazó kádba teszik, hogy az ammónia tovább segítse a bőr puhává válását, és így azt is elérik, hogy ellenálljon a mikroorgnizmusoknak is.
A következő fázis a festés. A kádakban vannak a festékanyagok, szigorúan csak természetes anyagokból kivont festéket használnak. A mák virágjából a piros, a sáfrányból a sárga, a mentából a zöld, a hennából a narancs, az indigóból pedig a kék színanyagot nyerik. A megfestett bőröket a napon szárítják és olívaolajjal kenve fényesítik.
A munka nehéz és – a használt anyagok miatt – nagyon egészségtelen, sok tímár szenved bőrbetegségektől. Emellett a bomló bőr orrfacsaró szagát is meg kell szokni, a turistáknak mentalevelet adnak szagolgatni a látogatás alatt.
A kereskedők a műhelyekbe viszik a bőröket, ahol papucsok, bútorok, táskák, övek és egyéb kiegészítők készülnek belőlük.
Hihetetlen szakértelem, tradíció, tapasztalat, munkaszervezés, szorgalom, erőfeszítés összpontosul ebben a szabadtéri műhelyben.
Feladat
Oldd meg az alábbi totót, amely az arab világ portékáira vonatkozik!
- Melyik állat bőrét nem használják fel a bőrcserzők?
- a. a kecskéét
- b. a tevéét
- c. a disznóét
- Miért nem használják a fenti állat bőrét tárgyak készítésére?
- a. vallási okokból tisztátlannak tartják az állatot
- b. nem jó minőségű a bőre
- c. nem festhető jól a bőre
- Melyik színező anyagot nem használják Marokkóban a bőr színezésére?
- a. a sáfrányt
- b. a bíbortetű nedvét
- c. indigót
- A bazárban sok helyen hennát árusítanak, amit bőrfestésre is használnak. Milyen célból vásárolják még az emberek a hennát?
- a. hajfestésre, amitől szép vörös színű lesz a haj
- b. ételt ízesítenek vele
- c. sebek gyógyítására
- A hennát használják a nők bőrük mintával való díszítésére is. Mit jelent a „henna estéje” kifejezés?
- a. a házasulandó párokat az esküvő előtti este kifestik
- b. a kisbaba arcát a szülés után kifestik vele
- c. este szedik le a növényeket a henna kinyeréséhez
- A mentát osztogatják a bőrcserző műhelynél, hogy csökkentse a kellemetlen szagokat. Mire használják még a mentaleveleket?
- a. pita ízesítésére
- b. teába teszik
- c. súrolószerbe teszik
A feladat leírása (letöltés)
A feladat megoldása (link)
