Chamulai indiánok

Szerző: Vasváry Kinga
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium
vasvary.kinga@gmail.com
A dél-mexikói autonóm státuszt élvező kisvárosban maja indiánok laknak. Megőrizték római katolikus vallásukat, és vele együtt sajátos vallási szertartásaikat és helybéli alapanyagból készített öltözetüket is.

A tzotzil maják különös kereszténysége – San Juan Chamula, Mexikó

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

A Mexikó déli részén, a Chiapas-felföldön elterülő San Juan Chamula kicsiny települése az egyike a különleges helyeknek Mexikóban. A városkában élő indiánok a tzotzil maja népcsoporthoz tartoznak. A spanyol hódítók a 16. században érték el a települést, és terjesztették el a római katolikus vallást a már 2000 éve a fennsíkot lakó törzs tagjai között. Azonban az addig animista vallású emberek különleges felfogásban hisznek Istenben, és Máriát a Nap istenségével azonosítják. A spanyolok igyekeztek az őslakosok hiedelmeit beépíteni a keresztény rituálékba. Az utolsó pap a San Juan Bautista templomból 1974-ben távozott, azóta nincs pap a városban. Ugyan a spirituális hódítás nem sikerült teljesen, de a templom a legfontosabb helyszíne a chamulaiak életének. Orvoshoz nem járnak, csak balesetek esetén kerülnek velük kapcsolatba. A gyógyítás a templomban történik a gonosz szellemek elűzésével együtt. A templomnak választott gondnoka van, akinek feladata a takarítás, a díszítés és a belső rend megtartása.

A chamulai indiánok főként mezőgazdasággal foglalkoznak, „klasszikus” őshonos növényeket, babot, kukoricát, káposztát termesztenek kis parcellákon 2200-2600 méter tengerszint feletti magasságban! Állatokat is tenyésztenek, eredetileg a spanyolok által a kontinensre hozott állatok közül lovat, szarvasmarhát, birkát.

San Juan Chamula körül mezőgazdasági parcellák terülnek el (letöltés)
A reggeli piac legkeresettebb árucikke az élő tyúk és kakas (Fotó: dr. Partl Petra Alexandra (letöltés)

A bárányok, birkák lenyúzott bundáját ruhaként hasznosítják, a nőknek fekete szoknya, a férfiaknak fehér kabát készül belőle. A népviseletüket ma is hordják, még a fiatalok is.

Tzotzil nő jellegzetes fekete szoknyában (letöltés)

A város egyedülálló autonóm státuszt élvez Mexikón belül. Állami rendőrök vagy katonák nem tartózkodhatnak a településen. A Chamulában élő indiánoknak saját törvénykezése van, csak igen súlyos ügyekben fordulnak az állami bírósághoz. Az életvitelük is különleges, a férfiaknak 3 felesége lehet, a lányok igen korán, 13-14 éves korukban házasodhatnak. Minden évben újra és újra „házassági szerződést” kötnek, ha ilyenkor úgy döntenek, hogy nem élnek tovább együtt, akkor a gyerek az anyánál marad, de az apának azért gondoskodnia kell róla. 

Ami Chamulát igen különlegessé teszi, azok a vallási szertartásaik. Fehér falú templomuk bejárata színes növénymotívumokkal díszített. Első ránézésre az istenek háza alig különbözik a spanyol gyarmatosítók által emelt templomoktól.

A San Juan Bautista templom (letöltés)

Azonban a templomajtón belépve a megszokottól eltérő, különös látvány fogadja a látogatót! Az egyhajós templomban nincsenek padok. Az emberek mise idején a földre ülnek vagy térdelnek, ami fenyőlevelekkel van beborítva. Oldalt az üvegszekrényekben a szentek szobrai sorakoznak, sok esetben tükörrel a kezükben. A hívők gyakorolhatják a szobrok előtt a gyónást, és bevallhatják bűneiket annak a személynek, akinek nem hazudhatnak, önmaguknak, ezért kell a tükör.

A szekrények előtt asztalok állnak, rajtuk rengeteg meggyújtott, pislákoló gyertyával az alig megvilágított templomban. Hatalmas virágcsokroktól roskadozó vázák állnak a padlón. A krizantém, a margaréta és a jácint illata keveredik a mindig frissen szedett fenyőtűlevelek és a füstölők illatával. A nagy tengerszint feletti magasság miatt sokszor hűvös a levegő a városban. Lehet bármilyen csípős hideg kinn, benn a templomban a sok-sok gyertya kellemes meleget biztosít. 

Már az oltár sem szokványos, gyertyák, virágok, léggömbök, karácsonyi világító, villódzó füzérek sokaságával volt feldíszítve december végén. A „Jingle bells” és más, a magyar bevásárlóközpontokban is hallható karácsonyi zenék állandóan ismétlődő dallama is növelte a különös hangulatot.

A templom belseje (Forrás: Flickr) (letöltés

A hívők sokszor családostul érkeznek a templomba, hozzák az egészen pici gyerekeket is, és ha szükséges, a szertartás közben szoptatják őket. A fiatalabb fiúk a különleges szertartásnál segédkeznek a szüleiknek, vagy a „üres” perceket mobilozásra használják. A templomban a turistáknak szigorúan tilos a fényképezés bármilyen formája, ha mégis megteszi valaki, akkor a kellemetlen percek mellett 80 000 Ft-nak megfelelő mexikói pesót is kell fizetnie a vétségért.

A hívők először a különös szertartáshoz kiválasztanak egy helyet maguknak, amit gondosan megtisztítanak a fenyőlevelektől és az elégett gyertyák viaszától. Majd az általuk hozott gyertyákat nagyság és szín alapján lerakják a padlóra, és meggyújtják azokat. A lakosok a templomot főleg azért látogatják, hogy betegségeiktől, a rontástól megszabaduljanak, vagy azért, hogy egész évben egészségesek maradjanak, elkerüljék őket a betegségek, rossz események. Az ilol, a szertartásvezető (akit felkérnek a szertartás levezetésére) folyamatos ima mormogása közben kezébe veszi a család által hozott élő tyúkot, ha nő, kakast, ha férfi a hívő, és nagy mozdulatokkal köröz a megtisztulni vágyó körül. Közben többször is meg-megérinti a gyógyulni vágyó arcát, simogatja az állattal a testét, a lábát, a karját. Majd a baromfit a gyertyák fölé emeli, köröz vele, majd újra megismétli a gyógyítást. A „kezelés” alatt a betegség, rontás „átszáll” az állatba. Mivel a baromfi vált a rossz hordozójává, a szertartás alatt egy gyors mozdulattal kitekerik a nyakát. A még reflexesen verdeső állatot beteszik egy dobozba, kosárba, és hazaviszik megenni, vagy az ilolnak adják. A szertartás következő lépéseként egy kicsi pohárba posh nevű, cukornádból erjesztéssel készített italt öntenek, majd az ilol a szájába veszi és „ráköpdösi” a hívőre, a fejére, az arcába, a testére, a lábára, még a gyertyák lángjába is. Majd isznak egy-egy kortyot az italból.

Azonban a testben lévő káros anyagoknak is távozniuk kell, ezért régen sok vizet ittak, hogy azok böfögéssel távozzanak. Manapság főként Coca-Colát, Fantát, Pepsi Colát, vagy egyéb szénsavas italt használnak a böfögés előidézésére. Az üvegekből poharakba öntenek egy adagot, meglocsolják vele a földet, a gyertyákat, majd egyszerre felhörpintenek egy pohárral, aminek a hatása, a böfögés természetesen nem marad el. Még a kicsi gyerekek is kapnak a „csodanedűből”! Még elhangzik néhány ima, majd a család lassan összecsomagol. Csak a gyertyák maradnak, amíg le nem égnek, és egy új gyógyulni vágyó hívő nem érkezik a templomba…

Feladat

A fenti szöveg elolvasása után tudsz válaszolni a kérdésekre. Döntsd el, hogy igazak vagy hamisak az adott állítások!

  1.  Chamula templomában padokban ülnek a hívők a miséken.
  2. A papok virágokkal díszítik fel az oltárt.
  3. A hívők baját, betegségét, rontását a baromfi „veszi” át.
  4. A padló színes szőnyegekkel van befedve.
  5. A templomba alig süt be a nap, a gyertyák fénye sejtelmes fényt ad.
  6. A szertartást a meggyógyulni vágyó hívők maguknak végzik.
  7. A templomban szigorúan tilos mobiltelefont használni.
  8. A szekrényben lévő szentek kezében Bibliák vannak.
  9. A hívők a szertartás során Colát fogyasztanak, ami a bennük lévő ártó dolgoktól való megszabaduláshoz járul hozzá.
  10. A chamulai emberek főként állattenyésztéssel foglalkoznak a kukoricatermesztés mellett.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Források:

A fotókat dr. Mari László készítette.

Új írásaink

Taníts érdekesen érdekeset!

A keréktől a füstig

Ha valaki buddhista vallású területen utazik, elképzelhetetlen, hogy ne találkozzon a vallás fontosabb jelképeivel. Ezek egy részét mutatja be az írás főként Tibet területéről vett példákon.

Taníts érdekesen érdekeset!

A nagyúr

Az írás az afrikai Namib-sivatag különleges felépítésű szárazságtűrő növényét, az évszázmilliók óta csaknem változatlan velvícsiát mutatja be szép fotókkal eredeti környezetében.

Taníts érdekesen érdekeset!

Argánolaj

Az írás az argonfa csonthéjas termésének feldolgozását mutatja be képekben, hogy olajat sajtoljanak belőle, vagy a pörkölt magokat fogyasztják.