A Magyar Földrajzi Társaság szakmódszertani folyóirata
A rovatban földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Empirikus kutatási eredményeket, elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy módszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé vendégszerkesztő közreműködésével.
A barlangok legismertebb képződményei a lassan képződő cseppkövek, amelyek nagyon sérülékeny természeti értékek. A korszerű anyagvizsgálati módszerek következtében keletkezésükről és korukról, valamint keletkezésük éghajlati körülményeiről sok új ismeret szerezhető.
A tanulmány a nemzetközi migráció földrajztanításban való megjelenését vizsgálja két eltérő történelmi fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű országban, hazánkban és Angliában.
A tanulmány a tanulók éghajlatváltozással kapcsolatos tudására irányuló mérési eredményeket mutatja be, összekapcsolva azokat a főbb 5-10. osztályos tankönyvek elemzésével.
A tanulmány vizsgálja a természetföldrajzos és a társadalomföldrajzos gondolkodás különbségeit, valamint vizsgálja a 9. osztályos tankönyvben a kétféle gondolkodásmód összekapcsolását.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában állandó viták folytak az etnikai problémákról, amelyekben a „tiszta etnikai tér” és a „nyelvhatár” fogalma fontos szerepet játszott. Új földrajzi szempontokat emel ki, mutat be az írás.
A történelmi Magyar Királyság „ezeréves” határai a „trianoni” békeszerződés következtében megváltoztak. A tanulmány sok érdekes részlettel mutatja be az országhatár meghúzásának elvét és módszereit a békeszerződés következményeként.
Az arabok és a zsidók is saját ősi földjüknek tekintik a világnak azt a részét, amelyet a keresztények is szent földjüknek tekintenek, a másik népet pedig betolakodónak, bitrolónak. A háborúkhoz is vezető békétlenséget a világpolitika csak fokozta.
A tanulmány két korábbi, azonos című írás folytatása. Ezúttal három alföldi város (Debrecen, Kecskemét és Szeged) egy évtizedre kiterjedő légszennyezettségi vizsgálatának eredményeit tesszük közzé.
A tanulmány folytatása egy korábbi írásnak. Három iparváros (Dorog, Százhalombatta és Dunaújváros) légszennyezettségi vizsgálatának eredményei ismerhetők meg adatsorokból és diagramokból.
A tanulmány három város példáján keresztül mutatja be a magyarországi légszennyezettség változását az elmúlt évtizedben hét légszennyező anyag mennyiségi értékeinek elemzése alapján.