A Magyar Földrajzi Társaság szakmódszertani folyóirata
A rovatban földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Empirikus kutatási eredményeket, elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy módszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé vendégszerkesztő közreműködésével.
A földrajz különleges szerepet játszik a tantárgyak között, mert természet- és társadalomtudományos gondolkodást is tanít. Az egyes témák tanárok által gondolt fontossági és preferenciális rangsorait befolyásolják, hogy mely más tantárgyat tanítanak.
A tantárgyi tantervek összeállításakor figyelembe kell venni a kapcsolódó tantárgyak tananyagát és sorrendiségét azért, hogy egymásra épülhessenek és kiegészíthessék egymást az információk.
A tanulmány a Medves-vidék déli pereme homokkőképődményeinek változatos lepusztulásformáit mutatja be, ami terepi foglalkozás alapját képezheti, rányithatja a tanulók szemét a természet rejtett értékeire.
A barlangok legismertebb képződményei a cseppkövek, amelyek nagyon sérülékeny természeti értékek. A korszerű anyagvizsgálati módszerekkel keletkezésükről és korukról, keletkezésük éghajlati körülményeiről sok új ismeret szerezhető.
A tanulmány a nemzetközi migráció földrajztanításban való megjelenését vizsgálja két eltérő történelmi fejlődésű és társadalmi-politikai berendezkedésű országban, hazánkban és Angliában.
A tanulmány a tanulók éghajlatváltozással kapcsolatos tudására irányuló mérési eredményeket mutatja be, összekapcsolva azokat a főbb 5-10. osztályos tankönyvek elemzésével.
A tanulmány vizsgálja a természetföldrajzos és a társadalomföldrajzos gondolkodás különbségeit, valamint vizsgálja a 9. osztályos tankönyvben a kétféle gondolkodásmód összekapcsolását.
Az Osztrák–Magyar Monarchiában állandó viták folytak az etnikai problémákról, amelyekben a „tiszta etnikai tér” és a „nyelvhatár” fogalma fontos szerepet játszott. Új földrajzi szempontokat emel ki, mutat be az írás.
A történelmi Magyar Királyság „ezeréves” határai a „trianoni” békeszerződés következtében megváltoztak. A tanulmány sok érdekes részlettel mutatja be az országhatár meghúzásának elvét és módszereit a békeszerződés következményeként.
Az arabok és a zsidók is saját ősi földjüknek tekintik a világnak azt a részét, amelyet a keresztények is szent földjüknek tekintenek, a másik népet pedig betolakodónak, bitrolónak. A háborúkhoz is vezető békétlenséget a világpolitika csak fokozta.