A helyi közösségek által létrehozott natúrparkok tájszintű együttműködések, az integratív védelem elvére építve őrzik és mutatják be a tájak értékeit, a tájat és a természetet a benne élő emberrel együtt hasznosítva kívánják védeni.
Tanulmányok
A rovatban földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányok, tudományos cikkek jelennek meg. Empirikus kutatási eredményeket, elméleti és szakirodalmi elemzéseket, esettanulmányokat és gyakorlatorientált témákat feldolgozó tanulmányokat egyaránt közöl. Kiemelt célja tudományos hátteret adni az alap- és középfokú földrajztanítás, valamint a felsőfokú földrajztanár-képzés szakmetodikai megújulásához. Esetenként egy módszertani műhely kutatási eredményeit tárja az érdeklődők elé vendégszerkesztő közreműködésével.
Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás
Az emberi tevékenységek hatása az éghajlatváltozásra a média, a politika és a tudomány figyelmének középpontjába került, de az értelmezés, az oktatásban való megjelenés hiányosságai miatt erős a klímaszorongás a fiatalok körében.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A 20. században a földrajztudomány fejlődése, a történelmi és politikai változások befolyásolták a magyarországi térképeken megjelenő természet-földrajzi nevezéktant és a tájak térképi ábrázolását. A tanulmány ezt vezeti végig időrendben.
A hazai földrajztankönyvek fejlődése és használata
A tanulmány a magyarországi földrajztankönyvek időbeli változásának történeti áttekintésével tiszteleg a Magyar Földrajzi Társaság 150. évfordulója előtt, hiszen számos tankönyvszerzőnek jelentős szerepe volt és van a Társaság életében.
Gondolatok a Magyar Földrajzi Társaság feladatairól a másfél évszázados évforduló kapcsán
A magyar földrajztudomány szinte teljes modern története „belefér” az 1872, a Magyar Földrajzi Társaság megalapítása óta eltelt 150 évbe. Ebben a történetben a Társaságnak változó szerepe volt.
A térképek szerepéről a 150 éves Magyar Földrajzi Társaság megalakulásában és mai tevékenységében
A jövő érdekében annak tudatosítására kell nagy súlyt helyezni, hogy földrajzi ismeretek és a földrajz tudományos eredményeinek, szemléletének a figyelembevétele nélkül nem oldhatók meg az emberiség előtt álló új kihívások.
A geográfia időszerűsége
A közfelfogás a földrajzot nem azonosítja olyan szakterületként, amely választ ad köznapi jelenségekre,legfeljebb a természeti katasztrófák hírei kapcsán jönnek elő földrajzi tanulmányok. Pedig pl. az éghajlatváltozás hatásának elemzése, a geopolitika, a regionalitás, a geoinformatika nem állnak meg földrajzi ismeretek nélkül.
Másfélszáz éves szemléletváltások a Magyar Földrajzi Társaságban
„…fontosnak, szükségesnek és lehetőnek tartjuk oly társulat alakítását, melynek feladata leend …érdeklődést kelteni, a földrajzi ismereteket terjeszteni, figyelemmel kísérni a … kutatásokat és felfedezéseket s főleg hazánkat földrajzi tekintetből átvizsgálni.”
Geográf(ia) – Számoljunk a matematikával a földrajzórákon!
Egy kutatást mutatunk be, amely a matematikai kompetencia földrajzórai fejlesztési lehetőségeinek, a tanárok hozzáállásának, a tankönyvekben és a tantervekben megjelenő kapcsolatteremtés megvalósulásának megismerésére irányul.
Panta rhei
A Szlánik-völgyben koncentráltan fordulnak elő földtani és felszínalaktani értékek. A Mănzalesti és Lopătari közötti völgyszakaszon tanulságos üledékföldtani, kőzettani, morfológiai jelenséggel találkozhatunk és betekintést kaphatunk a fejlődéstörténetébe.