Szerzői útmutató

Közlési feltételek

A GeoMetodika című online folyóirat földrajz szakmódszertani elméleti tanulmányokat, módszerleírásokat, kutatási, tudományos eseményekről szóló beszámolókat, valamint a földrajztanításban felhasználható témájú gyakorlati jellegű írásokat (pl. feladat-, óra- és projektleírásokat) tesz közzé.

A közlésre szánt publikáció csak eredeti, másutt még nem közölt, sőt elbírálás alatt sem lévő írás lehet. A benyújtással a szerző vállalja, hogy írását más folyóiratnál nem jelentette meg, és más folyóirathoz nem adta be. Nem számít előzetes publikációnak a zárt körben, kéziratos sokszorosításként való terjesztés (pl. belső kiadvány, kutatási jelentés, konferencia előadás), amire azonban a megjelentetés során hivatkozni kell (pl. Jelen írás az x konferencián, y időpontban elhangzott előadás szerkesztett változata.).

A megjelent tanulmányok szerzői ugyanakkor megőrzi a jogukat arra, hogy munkájukat a GeoMetodikában való megjelenést követően másutt (pl. gyűjteményes kötetben, idegen nyelven) közöljék. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőség lektorálja, a tudományos folyóiratoknál kialakult bírálati eljárás keretében véleményezi.

A „GeoMetodika” folyóirat kéziratának beküldésekor kért formai megjelenítés

Általános formai követelmények

A kézirat Microsoft Word szövegszerkesztő programban készítendő és küldendő el.

  • Oldalméret: A4
  • Margók: balra, jobbra, fenn és lenn egyaránt 2,5 cm
  • Betűtípus: Times New Roman
  • Betűméret: 12 pont
  • Aláhúzás mellőzendő
  • Automatikus lista, automatikus felsorolás, automatikus számozás mellőzendő
  • Igazítás: táblázatok kivételével végig sorkizárt (címek esetében is)
  • Bekezdés: minden új bekezdés első sora 0,5 cm-es behúzással kezdődjön (a különböző szintű címeké is)
  • Bekezdések elválasztása: enter billentyű leütésével
  • Sorköz: egyes (szimpla) sorköz
  • Címek előtt és után egy-egy sor kihagyandó, ugyancsak a bekezdések között
  • Lábjegyzetek lehetőleg kerülendők, vagy legalábbis minimalizálandók. Ha mégis lesznek, azok folyamatosan legyenek számozva
  • Kiemelés: a szerző az általa kiemelkedő fontosságúnak tartott fogalmakat, mondatrészeket dőlt betűs (kurzív, italic) írásmóddal emelje ki. A kiemelések lehetőleg ne haladják meg a teljes terjedelem 3-4%-át

Cím megjelenítése, a tanulmány indítása

A tanulmány első sorában a tanulmány – lehetőleg minél rövidebben megfogalmazott – címe szerepeljen.

Ezt kövesse a szerző(k) teljes neve (vezetéknév + keresztnév), több szerző esetén nagykötőjellel elválasztva. Nem magyar anyanyelvű szerző nevének megírása esetében is első helyen a vezetéknév szerepeljen és azt vesszővel elválasztva kövesse a keresztnév (pl. Simonssen, Dagmar). Több szerző esetén a szerzők sorrendjét a szerzői kollektíva maga döntse el.

Ezt kövesse a szerző(k) kutatóhelye, munkahelye nevének megadása, több szerző esetén a nevek után alkalmazott felső indexek feloldásával, pl.

  1. Császár Zsuzsa1 – Farsang Andrea2

1 Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézet

2 Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet

Ezt kövesse a tanulmány 200 karakternyi terjedelmű angol nyelvű kivonata, Abstract címmel.

Ezt kövesse néhány kulcsszó megadása angolul, így:

Keywords: project method, environmental education, outdoor schooll

Ezt kövesse maga a tanulmány, amely legyen fejezetekre, esetleg további alfejezetekre tagolva (de legfeljebb 3 szintű címsor legyen). Minden fejezetnek, illetve alfejezetnek legyen önálló címe, fejezetszámozás azonban ne legyen. A hierarchiát a címsorok megírása érzékeltesse:

  1. szint: vastag betűs (bold, fett, kövér) írásmódú cím,
  2. szint: vastag és dőlt betűs írásmódú cím,
  3. szint: dőlt betűs (kurzív, italic) írásmódú cím.

Ábra, kép, táblázat

A szerző a megjelentetésre szánt ábrákat, térképeket és képeket egységesen (tehát ilyen értelemben a kép és térkép is ábra) és folyamatosan számozza (1. ábra, 2. ábra stb.). A táblázatok önálló számozást kapnak, de ugyancsak egységesen, folyamatosan legyenek számozva (1. táblázat, 2. táblázat stb.). Minden ábra, kép, táblázat kapjon rövid, de velős, a tartalmat lényegileg tükröző címet (aláírást) és – ha szükséges – forrásmegjelölést, pl. így: 1. ábra. A kísérlet során használt terepasztal (fotó: Kovács K.); vagy: 2. ábra. A kísérlet során alkalmazott módszer folyamatábrája (Weiss, H. 2003 nyomán).

Az ábrákon cím ne legyen (az az ábraaláírás része), és lehetőleg kevés magyarázó felirat legyen rajta (azok többségét is célszerű az ábraaláírás részeként megjeleníteni).

Minden kép egyenként küldendő valamely ismert képfile-ban, jó minőségű, legalább 300 dpi-s felbontásban. Ábrák, térképek ugyancsak egyenként és vektoros formában küldendők, képfile-ként – mivel azok nem szerkeszthetők – nem fogadhatók el. Csak jogtiszta képeket fogadunk el. A jogtisztaság a szerző felelőssége!

Szövegközben ezekre az ábrákra és táblázatokra hivatkozni kell, kétféle módon:

az ábrán ábrázolt téma tárgyalásakor zárójelben, így: (3. ábra);

vagy így: mint az a 3. ábrán látható, a…

Hivatkozáskor a „lásd”, „l.” alakok kerülendők.

Az ábrák tervezett helyét célszerű a kéziratban jelölni, mégpedig két bekezdés között egy sor betoldásával: „3. ábra helye”.

Táblázatok Wordben és Excelben is küldhetők. Wordben szerkesztett táblázatok esetében nem kell behúzás, a megjelenítendő anyag logikájától függően cellánként balra, jobbra és középre zárás egyaránt lehetséges, és szükség esetén 10 pontos betűméret is elfogadható.

Ha a táblázat számokat, számszerű adatokat tartalmaz, akkor ügyelni kell arra, hogy csak azonos helyi értékek kerüljenek egymás alá, és a többjegyű számok a tizedesvesszőtől jobbra, illetve balra hármasával legyenek tagolva, köztük egy-egy helyközzel (pl. 9 451 vagy 3 470 343). Többjegyű számok esetében sortörés kerülendő (ez elérhető, ha az említett helyközöket nem az egyszerű „Space” billentyű, hanem a „Ctrl Shift Space” billentyűk egyidejű leütése állítja elő). Tizedes jegyek alkalmazása esetén minden adatnak azonos számú tizedesből kell állnia (tehát pl. ha a táblázatban szerepel olyan érték, hogy 2, meg olyan is, hogy 2,28, akkor a 2 helyett 2,00 írandó).

Az ábraaláírásokat, táblázatcímeket tételes felsorolással a tanulmány végén, esetleg külön file-ban kell megküldeni.

Hivatkozások

Hivatkozások kiskapitális írásmóddal, vezetéknév + keresztnév kezdőbetűje + évszám formában legyenek megjelenítve, a szövegkörnyezettől függően pl. „Kovács G. (2011) szerint…”, vagy a hivatkozott állítás után zárójelben (Kovács G. 2011). Az évszám után nem kell pont. Amennyiben a zárójeles hivatkozás a mondat végére kerül, akkor a zárójel elé nem kell pont, a mondatzáró pont helye a zárójel után van.

Külföldi szerző esetében a keresztnév kezdőbetűjét vessző válassza el a vezetéknévtől, pl. Lidstone, J. 1970.

Kétszerzős hivatkozás esetén a nevek közé nagykötőjel kerül, pl. (Kovács G.–Tóth S. 2012).

Három vagy annál több szerző esetén az első szerző neve + „et al.” szerepeljen: (Kovács G. et al. 2011), de az „et al.” formula normál betűtípussal írandó.

Ha adott szerzőnek azonos évben megjelent különböző tanulmányaira történik hivatkozás, akkor az évszámhoz a, b stb. írandó, pl. (Kovács G. 2011a) vagy (Kovács G. 2011a, 2011b). Ez értelemszerűen az irodalomjegyzékben is jelenjen meg.

Felsorolásszerű hivatkozások esetén az egyes – növekvő időrendbe és nem ábécésorrendbe rendezett – tételeket vessző választja el, pl. (Tóth S. 2010, Kovács G. 2012).

Irodalomjegyzék

Az irodalmak jegyzéke (címe egyszerűen: Irodalom) a szerzők vezetéknevének ábécésorrendjét kövesse. A jegyzékben a tanulmány összes szerzőjének neve felsorolandó, egymástól nagykötőjellel elválasztva. A nevek írásának betűtípusa kiskapitális legyen. Azonos szerző több munkája esetén az irodalmakat a megjelenés éve szerint kell besorolni, úgy, hogy az első a legrégebben, az utolsó a legfrissebben megjelent irodalom legyen.

Adott szerző esetében az önállóan írt munkák mindig előzzék meg a társszerzőkkel írt munkákat; utóbbiak sorrendje évszámtól függetlenül a második (vagy szükség esetén a harmadik, negyedik stb.) szerző(k) nevének ábécésorrendjét kövesse, tehát Kiss T.–Kovács G. 2013 megelőzi a Kiss T.–Mezei G. 2007 szerzőpárost.

A szerző(k) nevét a kiadási év kövesse, zárójel nélkül, majd egy kettőspontot követően a teljes, pontos cím, ponttal zárva. Ezt kövessék a kiadásra vonatkozó adatok.

A megadandó könyvészeti adatok az alábbiak.

Könyv esetén a kiadó neve, a kiadás helye és a könyv oldalszáma (utóbbi a szám után „p.” rövidítéssel), pl.

Bulla B. 1962: Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest, 424 p.

Amennyiben egy könyvnek, kiadványnak sok írója van, akkor az irodalomjegyzékben a „szerk.” rövidítés beszúrásával a szerkesztő nevéhez kell rendelni a munkát, pl.

Probáld F. (szerk.) 1995: Pro Geographia Humana. Eötvös Kiadó, Budapest, 145 p.

Könyvfejezet esetén a könyvfejezet címét követően az „In:” (kettősponttal) szócska beszúrását követően a befoglaló könyv teljes könyvészeti adata (mint az a) pontban), a végén az adott fejezet oldalszámaival (-tól -ig, a számok előtt a „pp.” rövidítéssel, a számok nagykötőjellel elválasztva), pl.

Papp K. 2013: Motiváció a természettudományos nevelés során. In: Radnóti K. – Nahalka I.: A természettudomány tanítása. Mozaik Kiadó, Szeged. pp. 312–328.

Folyóirat esetén a folyóirat neve (teljes alakban, rövidítések mellőzésével), évfolyamszáma, füzetszáma (az alábbi formátumban), valamint az adott fejezet oldalszámai (-tól -ig, a számok előtt a „pp.” rövidítéssel, a számok nagykötőjellel elválasztva), pl.

Makádi M. – Horváth G. 2011: A földrajz és a természettudományok. – Földrajzi Közlemények 135. 2. pp. 179–184.

Olyan szerző(k) esetén, aki(k)nek hivatalos nevében a keresztnév megelőzi a vezetéknevet, a vezetéknév kerül előre, és azt követi egy vesszővel elválasztva a keresztnév. Tehát pl.:

Stoltman, J. P. – Lidstone, J. – Kidman, G. 2017: The 2016 International Charter on Geographical Education. International Research in Geographical and Environmental Education 26. 1. pp. 1–2.