Az Azerbajdzsáni Gobusztánban 4500 hektárnyi védett területen több mint 6000 sziklába vésett rajz mesél a múltról, az emberek szokásairól épp úgy, mint az akkori éghajlatról és az azt tükröző növényekről, állatokról az újságpapírsziklákon.
Módszertani műhely
Az elmúlt évtized soha nem látott gyors változást hozott a világban. Ha lépést akarunk tartani a világgal, követni kell a változásokat, alkalmazkodni kell a módosult igényekhez. Tudomásul kell venni, hogy az iskola ma már csupán egy helyszíne az információ- és ismeretszerzésnek. A tanár feladata már nem az ismeretek tömegének átadása, sokkal inkább az információhalmazban való eligazodás készségének fejlesztése, a tanulás képességének kialakítása. Az új szerep új, változatos módszereket igényel, változtatni kell az évtizedek alatt meggyökeresedett tanítási gyakorlaton. Meg kell találni azokat a munkaformákat, módszereket és iskolán kívüli lehetőségeket, amelyekkel a legjobb eredmény érhető el a földrajztanításban. A rovat célja, hogy bemutasson olyan módszertani elemzéseket, jó gyakorlatokat (kiemelten az kollaboratív és az online földrajztanítás-tanulásra), amelyek segítséget nyújthatnak pályakezdő és gyakorló földrajztanároknak a korszerű módszerek megismeréséhez és alkalmazásához.
A digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a földrajztanításban
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 9-10. osztályos földrajz oktatásában hogyan fejleszthetők a digitális kompetenciák. Öt részterületen vizsgálja a folyamatot fejlesztési terv, feladatok megvalósítása és eredményességének mérése alapján.
Fókuszban a társadalom – a földrajz és a kémia tantárgyak kapcsolata
A tanulmány a földrajz és a kémia összefüggéseit elemzi a magyar oktatási rendszerben. E tantárgyak társadalomtudományi vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt, és ismertet két gyakorlatot, amelyek hatékonyan használhatók a mindennapokban.
Mi fán terem a majomkenyér?
A majmoknak is kedvelt csemegéje a baobabfa termése. Az írás bemutatja a száheli szavannákon jellegzetes, lombhullató baobabfa különlegességeit és szerepét a szenegáli lakosok életében, táplálkozásában.
A sivatag hajója
Az Arab-félszigeten és Észak-Afrikában élő tevék szinte tökéletesen alkalmazkodtak a sivatagi léthez. Gyakran nevezik a tevéket a sivatag hajóinak, pedig vizet csak alkalmanként látnak, főként a kutakból való itatás során.
Szván tornyok
Az írás a kaukázusi magas hegyek között rejtőző kis falvak különleges építményeit, a szvánok által épített lakótornyokat mutatja be, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy az élet mennyi területén vették hasznát.
A tűz szentélye
Az írás az azerbajdzsáni zarándokhelyet, az Atasgah-i tűztemplomot mutatja be, amelynek metántelep táplálta tüze sokféle hívőnek nyújt lelki békét évszázadok óta, volt hogy félték, máskor imádták, vagy szentként tisztelték.
Mesterséges sziget
Az írás az Emirátusokban épített mesterséges pálma alaprajzú homoksziget építésének földrajzi szempontú nehézségeit mutatja be, és kitekint azokra a lehetőségekre, amelyek fellendíthetik a sivatagi ország turizmusát.
Homokkőfalba faragott szelence
A jordániai Petra vörös homokkőbe faragott lenyűgöző épületeinek egyike a pontosan nem ismert funkciójú Kincstár, ennek időtálló faragványait és káprázatos színeit mutatja be az írás.
Mangroveerdők
Az írás bemutatja azokat a kemény életfeltételeket és az azokhoz való alkalmazkodási stratégiákat, amelyek a forró övezeti tenger és szárazföld találkozásánál fekvő menagroveerdők területén jellemzőek.