Az Azerbajdzsáni Gobusztánban 4500 hektárnyi védett területen több mint 6000 sziklába vésett rajz mesél a múltról, az emberek szokásairól épp úgy, mint az akkori éghajlatról és az azt tükröző növényekről, állatokról az újságpapírsziklákon.
Szerző: geometodika
A digitális kompetenciák fejlesztésének lehetőségei a földrajztanításban
A tanulmány azt vizsgálja, hogy a 9-10. osztályos földrajz oktatásában hogyan fejleszthetők a digitális kompetenciák. Öt részterületen vizsgálja a folyamatot fejlesztési terv, feladatok megvalósítása és eredményességének mérése alapján.
Afrika nyugati peremén – Szenegál
Az írás bemutatja az afrikai ország változatos adottságú tájait az óceáni partvidéktől a szavannákon át a sivatagokig, és bepillantást enged az emberek környezettel összefüggő napjaiba, az ország gazdasági életének alapjaiba.
Részvételi megközelítés a környezeti nevelésben
Az írás rendszerként mutatja be a részvételi megközelítést a környezeti nevelésben, valamint ismertet egy Erasmus+ projektet, amely ezekkel a módszerekkel szeretné megismertetni a környezeti neveléssel foglalkozókat.
Összhang a tájban – Natúrparkok Magyarországon
A helyi közösségek által létrehozott natúrparkok tájszintű együttműködések, az integratív védelem elvére építve őrzik és mutatják be a tájak értékeit, a tájat és a természetet a benne élő emberrel együtt hasznosítva kívánják védeni.
Fókuszban a társadalom – a földrajz és a kémia tantárgyak kapcsolata
A tanulmány a földrajz és a kémia összefüggéseit elemzi a magyar oktatási rendszerben. E tantárgyak társadalomtudományi vonatkozásaira helyezi a hangsúlyt, és ismertet két gyakorlatot, amelyek hatékonyan használhatók a mindennapokban.
Klímaváltozás, klímatudás és a klímaszorongás
Az emberi tevékenységek hatása az éghajlatváltozásra a média, a politika és a tudomány figyelmének középpontjába került, de az értelmezés, az oktatásban való megjelenés hiányosságai miatt erős a klímaszorongás a fiatalok körében.
Nagytájneveink változásai (1920–2018)
A 20. században a földrajztudomány fejlődése, a történelmi és politikai változások befolyásolták a magyarországi térképeken megjelenő természet-földrajzi nevezéktant és a tájak térképi ábrázolását. A tanulmány ezt vezeti végig időrendben.
Mi fán terem a majomkenyér?
A majmoknak is kedvelt csemegéje a baobabfa termése. Az írás bemutatja a száheli szavannákon jellegzetes, lombhullató baobabfa különlegességeit és szerepét a szenegáli lakosok életében, táplálkozásában.
Gondolatébresztő világnapokról 5. – január- február
A január-februári nevezetes napok bemutatásával a tavaly kezdett sorozatunk végére értünk, amely bemutatta a földrajz tantárgyhoz kapcsolódó világnapok eredetét és az azokról való megemlékezés néhány lehetőségét.