Titokzatos óriásfodrok

Puna de Atacama – Chile

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium; vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

*A képek készítésének helyszínei (Google Maps)*

Földrajzi leírás

Dél-Amerika egyik legszebb, de nehezen megközelíthető vidéke a Puna de Atacama magashegyi régiója az Andokban. Ez egy 4500 méter felett lévő hatalmas fennsík, amin igen kevés a csapadék, a fagyaprózódás és a szél az úr.

Az erős szelek a por- és homokszemeket kifújják és a nagyobb szemcsékből, kőzetdarabokból álló maradéktakarók alkotják a Puna de Atacama felszínének jelentős részét. Háttérben az Ojos del Salado (letöltés)

A Puna de Atacama fennsíkján igen erős szelek fújnak, sebességük eléri a 200-300 km/h-t is. A szelek minden útjukba kerülő felszínt, tereptárgyat megtámadnak. Egy bányanyitás kapcsán felépített meteorológiai állomáson a Puna de Atacama argentínai oldalán 393 km/h-s szélsebességet mértek, amely rekordnak számít a Földön (a forgószelektől eltekintve).

*Az erős szelek a magukkal szállított kőzetszemcsékkel látványos bemélyedéseket faragnak a kiálló sziklák felszínébe. (letöltés)*

A fennsíkon a szél munkájának leglátványosabb bizonyítékai az óriási fodrok, amelyek igencsak megnehezítik a hegymászók vagy éppen a kutatók terepjáróinak a mozgását. A jellemző szélirányra merőleges fodrok magassága elérheti a métereset is. Anyaguk nemcsak homokszem méretű törmelékből áll – ahogyan azt gondolnánk –, hanem sokkal nagyobb szemcséjű aprózódási termékek is részt vesznek a felépítésükben. A tavak, tengerek partján képződő fodrok ugyanis legfeljebb néhány cm-es nagyságot érnek el, és a sivatagi homokfodrok sem magasabbak pár cm-nél.

*Az uralkodó szélirány könnyen „leolvasható” a kiálló kőtömbök szemlélésével, hiszen a szél felőli oldal olyan, mintha vésővel lyuggatták volna ki. (letöltés) (letöltés)*

Hogyan alakulhattak ki ezek a méteres magasságot is meghaladó, akár egymástól több 10 méterre húzódó, több száz méter hosszúságot is elérő képződmények? A szélre merőlegesen képződő nagy fodrok kialakulása a helyi speciális viszonyoknak köszönhető. A Puna de Atacama felszínen lévő kőzeteinek túlnyomó része vulkáni eredetű, a fennsík fölé emelkedő vulkáni kúpok, mint pl. az Ojos del Salado (6893 m), Mulas Muertas (5897 m), El Muerto (6488 m) egykori kitöréseinek anyaga és az azok lepusztulásából származó törmelék építi fel. A hullámfodrok anyaga nagyrészt horzsakő, vagyis igen könnyű (1 g/cm³-nál kisebb sűrűségű), világos színű, több cm-es átmérőjű szemcsékből álló törmelékes anyag. A gyakorta fújó erősebb szelek ezeket a törmelékszemcséket meg tudják mozgatni görgetve-ugráltatva, és fodrokba rendezik. Kialakulásukban fontosak az időjárási viszonyok is, vagyis az, hogy az egyes szemcsék ne fagyjanak össze, és nedvesség se tapassza össze azokat.

*A szélárnyékos oldalon a lerakott homok felszínén homokfodrok alakulnak ki. (letöltés) (letöltés)*

*A rendkívül erős szelek óriás fodrokat építenek a kavics méretű szemcsékből*. Az óriásfodrok gerincét sötét, 1-3 cm-es andezitdarabok sokasága borítja (letöltés) (letöltés)

Meglepő, hogy az óriásfodrok gerincét sötét, és a többinél sokkal nehezebb (kb. 3 g/cm³), 1-3 cm-es andezitdarabok sokasága borítja. Hogyan kerülhettek fel ezek a nehéz darabok a szél által épített nagy fodrok tetejére? A megoldásra magyarázatot a gyakran előforduló vékony havas időszakok jelentik. Amikor a hó csak a nagy fodrok közötti mélyedéseket tölti ki, az alig kiálló gerincek között az erős szél hatására megindulhat a nagyobb és nehezebb törmelék csúsztatása a fagyott, kemény hófelszínen. Így az időszakos hókitöltés csúszópályaként segíti elő az andezit darabok vándorlását a fodrok gerincének tetejére.

*Az óriásfodrok gerincei egymástól több méter távolságra húzódnak. (letöltés)*

Feladat

Készíts szélszótárt! Párosítsd a jellemzőket a megfelelő széltípusokkal!

Széltípusok: kossava, tájfun, misztrál, sirokkó, főn, tornádó, bóra, nemere, blizzard, burán, pampero

Jellemzők:

A dél-francia tengerpart jellegzetes bukószele
Észak-Amerikában hideg levegőt szállító szél, amely nyomában gyakran hóvihar keletkezik
Észak-Afrika partjainál kialakuló, meleg és páradús levegőt szállító szél; előfordul, hogy vöröses-barnás homokszemeket is szállít
A Székelyföld keleti részén, a Keleti-Kárpátokban uralkodó száraz, viharos hegy-völgyi szél
Az Alpok északi oldalán megfigyelhető, völgyekbe hatoló bukószél
Az Adriai-tenger jellegzetes bukószele, amely száraz, hűvös levegőt szállít a dalmáciai hegységek felől a tenger irányába
A trópusi ciklon elnevezése a Távol-Keleten
Forgószél, amely Magyarországon is kialakulhat, néhány km-es körzetben van pusztító hatása
Dél-Amerika jellegzetes viharos szele, amely a dél felől betörő hideg levegő nyomán alakul ki
A Belső-Ázsia sztyeppéin kialakuló heves szél; nyáron nagyon forró, rengeteg port emelhet fel, amely ideiglenesen mérsékelheti a napsugárzást
Az Al-Duna mentén kialakuló heves, száraz szél

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Megosztás