Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Sziklarajzok birodalma

Gobusztán – Azerbajdzsán

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A képek készítésének helye (Google Maps)

Földrajzi leírás

Azerbajdzsánban található az az érdekes hegyvidéki táj, ahol sziklák őrzik a korai emberek történetét. Hogyan is lehet ez? A 4500 hektárnyi védett területen több mint 6000 sziklába vésett rajz mesél a múltról, az emberek szokásairól épp úgy, mint az akkori klímáról és az azt tükröző növényekről, állatokról. 

Gobusztán kopár félsivatagi vidéke (letöltés)

A terület 20 000 éve volt folyamatosan lakott egészen a középkorig. Az akkori környezet erősen különbözött a mai félsivatagos jellegű tájtól. Az éghajlatot a Kaszpi-tenger szintjének ingadozása is meghatározta. Az eljegesedés idején – bár ezt a területet jégtakaró nem borította – erdők lehettek, a gránátalma és a vadgesztenye termésével is találkozhattak az első letelepülők. Ahogy melegedett az éghajlat, úgy váltotta fel az erdőket a szavanna, majd a sztyepp. A nedvesebb időszakokban tölgyek és fenyők vehették át az uralmat, aztán végleg a szárazságtűrő fajok határozzák meg a tájképet.

A Kaszpi-tó egykori jóval magasabb vízszintjéről a gobusztáni sziklák előterében felhalmozott tavi üledékek tanúskodnak. (letöltés)

A turistautakat úgy tervezték, hogy az érdeklődők a látogatóközpontból indulva a legteljesebb képet kapják a sziklavésetekről. Bár gyér a növényzet, de így is nehéz észre venni a sziklarajzokat. A tudósoknak is sok évnyi munkájába telt, nem is szólva a sokféle módszerről, amíg alaposan felmérték és feltárták a területet. Vannak olyan rajzok, amelyek inkább esti világításnál tűnnek fel, mint napfényben, mások a sziklákra helyezett papír satírozásánál rajzolódtak ki.

A sziklarajzokat rejtő hegyoldal (letöltés)

A Földön az emberek sok helyen rajzoltak sziklára, így jöttek létre az újságpapír-szikláknak nevezett falak. Gobusztánban is nagyon beszédesek a rajzok. Láthatunk vadászjelenetet, férfit nyílvesszővel és táncoló embereket, akik valószínűleg rituális táncot lejtettek a vadászat előtt, hogy kérjék annak sikerét (Ausztráliában is láthatunk hasonlót a szikrarajzokon). Az ábrázolt körtánchoz hasonlót ma is táncolnak Azerbajdzsánban, a neve Yalli.

Emberábrázolások a sziklafalon (letöltés)

A sziklarajzokon sok állatot is felismerhetünk, mint a kecskét, a szarvast üldöző párducot, a delfint, amely az utolsó jégkorszak előtt tűnt el a környékről. A bölényeket sokszor nőkkel ábrázolják, amely termékenységet hivatott biztosítani, hiszen voltak korszakok, amikor a bölények számától függött az emberek életben maradása.

A sziklarajzok egy része azért jól látható, mert a kőzetfelszínen kialakult sötét színű sivatagi máz eltávolításával az alapkőzet világosabb színe jól kiemeli a rajzok körvonalát. (letöltés) (letöltés

A hajó motívum a mezolitikumban jelent meg, a tudósok úgy vélik, hogy egyrészt szimbolikus jelentése volt, a halottat vitte a másvilágra, vagy éppen nagyon is valós jelentéssel bírt, az ősök a Kaszpi-tengeren használtak hasonló hajókat halászatra, közlekedésre.

Vadászó emberek és hajó ábrázolása a sziklafalon (letöltés)

A karcokat sokszor évről évre ugyanazokra a helyekre készítették, valószínű ezeket a sziklákat szent helyként tisztelték. Az ábrák többségét nem színezték ki, kagylókkal, kövekkel, aganccsal, csonttal vésték be a sziklákba. 

Az idősebb rajzok karcolt vonalai elhalványodnak a sivatagi máz újraképződése következtében (letöltés) (letöltés)

A turistaúton vigyázni kell, hogy hová lépünk, mert egyes helyeken 10-40 cm átmérőjű kb. 20 cm mély üstszerű mélyedéseket láthatunk, amelyeket esővízgyűjtésre vagy a rituális ünnepeken az áldozati állatok vérének felfogására használták, de az is lehet, hogy ételek készítésére.

Feladat

Egy párbeszédet olvashatsz egy idegenvezető és egy érdeklődő utas között. A válaszokból szavak hiányzanak. Egészítsd ki azokat a cikk szövege alapján!

  • Utas: Melyik országban található Gobusztán, a sziklarajzok birodalma?
  • Idegenvezető: El fogunk repülni …1…, amelynek fővárosa Baku.
  • Utas: Milyen volt a táj éghajlata a jégkorszak idején?
  • Idegenvezető: Meleg és …2… éghajlat lehetett, mert erdők is kialakulhattak akkoriban.
  • Utas: Milyen növényzet váltotta fel az erdőket, amikor a csapadék mennyisége csökkent?
  • Idegenvezető: A szárazabb vegetációt a …3… és a sztyepp növényzete alkotta.
  • Utas: Hogyan tudták a tudósok láthatóvá tenni a rajzokat?
  • Idegenvezető: A sziklára …4… tettek, és ceruzával satírozni kezdték.
  • Utas: Hogyan nevezik azokat a sziklákat, amelyekre a különféle emberek rajzoltak?
  • Idegenvezető: Ezeket a telerajzolt, és így nagyon sok érdekes információval bíró sziklákat …5… nevezik.
  • Utas: Mivel vadásztak kezdetben az emberek a rajzok szerint?
  • Idegenvezető: A vadászok …6… használtak a vadak leterítésére.
  • Utas: Mely patás állatokat ábrázolták?
  • Idegenvezető: Sokféle állatot, mint például …7…, 8… és bölényeket is.
  • Utas: Mihez használták a hajókat az emberek a Kaszpi-tengeren?
  • Idegenvezető: A Kaszpi-tengeren a hajósok …9…, és a hajók fontos közlekedési eszköznek is számítottak.
  • Utas: Mely, egykor élő emlősállat részét használták az emberek a rajzok befaragására a sziklába?
  • Idegenvezető: Az emberek …10… és …11… használtak a képek megalkotásához.
  • Utas: Majdnem beleléptem egy üstszerű mélyedésbe. Mire használták ezeket az emberek?
  • Idegenvezető: Ezekben …12… fogtak fel, vagy éppen az áldozati állatok …13… gyűjtötték, de …14… készítése sem kizárt.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük