Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Mi fán terem a majomkenyér?

Baobabfa – Szenegál

VASVÁRY KINGA Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A fotók készítésének helyszínei (Google Maps)

Földrajzi leírás

A szavanna éghajlatú átmeneti öv az egyenlítői öv és a térítői öv sivatagja közötti terület. Az év nagy részében magas hőmérséklet és nagy szárazság jellemző, a „megváltást” jelentő „égi áldás” július és szeptember között hullik. Ilyenkor ömlik az eső, aminek növények, állatok, emberek együtt örülnek. A szavanna aranysárga színe hirtelen zöldre vált. A folyók megáradnak, hatalmas tócsák, kisebb-nagyobb tavak alakulnak ki, amelyek azután egy ideig az állatok vízellátását fedezik a száraz időszakban. 

Szenegál nagy része a Száhelövben fekszik, fás szavanna a jellemző társulás a területén. Jellegzetes fái az ernyő alakú akáciák és a majomkenyérfák. A majomkenyérfa másik neve baobabfa, amely az arab „bu hibab” szóból ered, ami sokmagvú termést jelent. A baobabfák a szavannán szálanként nőnek, de Szenegálban egész erdőségeket is alkotnak. A fára ránézve is láthatjuk, hogy melyik évszakban vagyunk, hiszen a száraz évszakban leveleiket lehullatják, ilyenkor csak az ágai látszanak. Ezért alakult ki egy legenda, miszerint mivel a fa nagyon rátarti volt, a más fákra irigykedő fát Isten kitépte a földből, és büntetésből fordítva ültette vissza. Sokszor fejjel lefelé növő fának is mondják.

A baobabfa a száraz évszakban lehullatja a leveleit, víztakarékossági okokból. (letöltés)
Az esős évszakban a baobabfa hatalmas lombkoronát fejleszt. (letöltés)

Törzse akár több ezer liter vizet is képes raktározni. A levelei kicsik a párolgás csökkentése érdekében, az idősebb fák törzse viszont igen vastag, kerületük elérheti a 30-40 métert is. Belsejük az idők során kiüregesedik, ezért nehéz a fák korát pontosan meghatározni, hiszen nincs a mintavételre alkalmas rész. A fák becsült kora elérheti átlagosan az 1000-1500 évet is, de lehetnek akár 4000-5000 éves példányok is. 

A kikorhadt fák belseje olyan tágas is lehet, hogy akár több ember is elfér benne. Ezt az emberek ki is használták tanácskozásra, pihenésre, tárolásra. Ilyen fákba temették a griotokat, vagyis a szenegáli énekmondókat, akik zenei kísérettel énekelték meg a történelmet, a családok életét, ahogyan azt nálunk Tinódi Lantos Sebestyén tette.

Szenegál legnagyobb átmérőjű baobabfája, amelyet sok turista keres fel, ezért a helyiek kisszuvenírboltocskákat alakítottak ki körülötte. (letöltés)

A baobabfa termeténél fogva is kiérdemelte a tiszteletet, sokszor a helyiek nevet is adnak a településük közelében növő fáknak. Ugyanis a városok alapításánál is nagy szerepet kaptak, az emberek szívesen építették köré a házaikat. A fák körül rendezték a koronázási és egyéb fontos ünnepeket, ahogy az igazságosztást és a katonák hűségesküjét is. A papok áldozatokat mutattak be, a beavatási szertartásokon vagy éppen nagy döntések előtt állók kecske, birka vérével öntözték meg a törzsét. 

A baobabfák körül alakultak ki a települések. (letöltés)

A majomkenyérfák termése ehető, a nevük is jelzi, hogy a majmok is kedvelik. A terméshúst az asszonyok zacskóban árulják az út mentén, de a piacokon is kapható. Fanyar íze van, melegben jól esik rágcsálni. Porrá törve, vízzel hígítva szörpöt készítenek belőle. A port ételekhez is adagolják, például kölesből készült kuszkusz nevű ételhez, mivel kitűnő emésztést segítő hatású, de gyomorbántalmak, hasmenés ellen is nagyon hasznos. A levele ehető, immunerősítő, a kérge lázcsillapításra alkalmas. A fa rostjaiból kötelet fonnak, bútorokat készíthetnek. A fa kérge tűzálló, így a szavannán időről-időre fellobbanó tüzek sem tesznek kárt bennük. 

A baobabfa virága és termése. (letöltés)
A baobabfa termése ehető, kissé fanyar, édeskés ízű. (letöltés)

A szenegáli Joel város határában áll egy óriási baobabfa, amelynek kerülete 30 méter. Belseje ennek is teljesen kiüregesedett. Kis lyukon keresztül lehet bemászni, belsejében denevérek tanyáznak. A denevérek szállásért cserébe beporozzák a fák hatalmas, kocsányon csüngő virágait. A fa körül kis boltok állnak, az eladók szívesen mutogatják 800 évesre becsült „fájukat”, a híres maszkok és egyéb szuvenírek eladásának reményében.

Egy kis lyukon keresztül tudunk bemászni a fa kiüregesedett törzsébe. (letöltés)
A Bandia Vadrezervátum védett baobabfája, amelynek üregébe énekmondókat temettek el. (letöltés) (letöltés)

Feladat

Igaz és hamis állításokat olvashatsz a szavannával kapcsolatban. Válaszd ki az igazakat!

  1. A szavannákat csak Afrikában veszélyezteti az elsivatagosodás.
  2. A száraz évszak csapadékhiányát súlyosbíthatja a helytelen mezőgazdasági gazdálkodási mód.
  3. A túl sok állat tartása a vízbázisok, a kutak kimerüléséhez vezethet.
  4. Az őshonos állatok esetében nem fordul elő a területek túllegelése, ha a vándorlásuknak nincs akadálya.
  5. Afrikában a szavannán a helyiek sok állatot, főleg kecskét, juhot, bölényeket tartanak.
  6. A talaj csak a pataerózió miatt pusztulhat le.
  7. A szavannán a legnagyobb a patások fajgazdagsága.
  8. A szavanna fái lombhullatók, sok vizet képesek raktározni.
  9. A helyiek faszén-előállítása (égetése) és eladása is nagyban hozzájárul a természetes növénytakaró megőrzéséhez.
  10. A Száhel-övben élő törzseknél a nyájak méretét a hagyományok is befolyásolják, nagyobb állatállomány előnyösebb házasságot tesz lehetővé.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László és Vasváry Kinga készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük