Hírek, események

Az Év ásványa és az Év ősmaradványa, 2023

HARMAN-TÓTH ERZSÉBET – FELKERNÉ KÓTHAY KLÁRA

Magyarhoni Földtani Társulat; celadonite@gmail.com, klara.kothay@gmail.com

A Magyarhoni Földtani Társulat az Év ásványa, Év ősmaradványa programjának választásán nagy fölénnyel nyertek a befutók, az antimonit mögött a csillám-csoport és a goethit végzett, míg a borostyánkő egy tengeri sünt (Clypeaster) és a páfrányfenyőt (Ginkgoites) utasította maga mögé.

Az év ásványa 2023 – az antimonit, avagy hasznot hozó, puha dárdák

Az antimonit az antimon fém legfontosabb ércásványa (72% Sb). Számos nyelvben a latin stibium (antimon) szóból eredő névvel illetik (például angolul stibnite), innen a vegyjele is.

Antimonit 6 cm magas kristálycsoport, Herzsabánya (Herja, Románia) (fotó: Kupi László)

Formagazdag kristályai általában oszlopos, tűs kifejlődésűek, hosszuk akár a 20 cm-t is meghaladhatja. Az antimon nyelvújításkori neve (dárdany) is az antimonit dárdaszerű kristályaira utal. Kristályszerkezeti sajátosságai miatt az oszlopok, tűk oldalát alkotó egyik lap mentén kitűnően hasad, és kristályai akár görbültek, hullámosak is lehetnek. Puha, körömmel karcolható. Élénk fémfényű, ólomszürke kristályainak felülete – erős fény hatására különösen – gyorsan fénytelenre, feketére vagy tarkára futtatódik. Forróvizes oldatokból kristályosodó ásvány, általában az ércesedések késői, kis hőmérsékletű szakaszában képződik.

Az antimont ma használják tűzgátló anyagokban, fémötvözetekben (pl. ólommal az akkumulátorokban), kerámiákban, üvegekben.

Az év ősmaradványa 2023 – a borostyánkő, ahol az anyag maga a kövület…

A borostyánkő egykor élt fás szárú növények megkövesedett gyantája. Ma is sok növénycsoport termel gyantát, amely a növény testén keletkező sérülések zárásakor látja el nélkülözhetetlen feladatát. A növényből kicsorgó gyanta kezdetben mézszerű, csillogó és ragacsos, így képes a vele kapcsolatba kerülő, kisebb-nagyobb növényi részeket és állatokat csapdába ejteni, ezeket nevezzük zárványoknak. A szabad levegőn a gyanta az esetlegesen belekerült zárványokkal együtt idővel megkeményedik, kedvező körülmények között pedig fosszilizálódik. 

Balti borostyánkő rovarzárvánnyal (16 mm magas) (fotó: Kupi László)

A világ leghíresebb borostyánkő kincsei a dominikai, a balti és a mianmari borostyánok. Hazánkban is több borostyánkő-előfordulás ismert (pl. Dudar, Pilisborosjenő, Putnok), ám a legfontosabb a Bakony hegységben, az ajkai szénbányászat „melléktermékeként” előkerült, késő-kréta korú borostyánkő, az ajkait, amelyből nemrég új pók- és darázsfosszíliákat is leírtak.

A 2023. év elején az antimonitról és a borostyánkőről sokfélét megtudhat az olvasó az evasvanya.hu valamint az Év ásványa és Év ősmaradványa Facebook-oldalakon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük