Kaleidoszkóp

Mikulás már útra kél…

„Hóval lepett égi úton
Mikulás már útra kél,
csillagok szállnak fölötte,
s vígan fut vele a szél.

Világjáró a csizmája,
átlép várost, falvakat,
de olykor megáll, s elidőz
egy-egy kis ablak alatt…”  (Zelk Zoltán)

Magyar hagyomány szerint a december 6-ra virradó reggelen a piros ruhába öltözött Mikulás kisebb ajándékokat csempész a gyerekek ablakba kirakott csizmájába. 

A Mikulásnak két alakja él a társadalom emlékezetében. Az egyik az éjjel titokban ajándékot hozó, segítő, akinek személyéhez mindössze másfél évszázada kötődnek szokások, főként a városokban. Az Északi-sarkon lakik, és rénszarvassal húzott szánnal érkezik. A másik alak a büntető és jutalmazó. Ez utóbbi eredete a katolikus vallású vidékeken a középkorba nyúlik vissza, amikor szerepjátékokkal, alakoskodással emlékeztek a piros palástban, a fején püspöksüveggel és a kezében pásztorbottal járó Szent Miklós püspökre. Az elmúlt évben jól viselkedő gyerekeket dicsérő és megajándékozó, a kevésbé jókat pedig virgáccsal ijesztgető, elmarasztaló személyként él a köztudatban, akit angyalok és krampuszok segítenek.

A Mikulás-napi képeslapküldés is ünnepváró szokás volt. (forrás)

A Kárpát-medence vidéki településein Miklós-naphoz másfajta szokások kapcsolódtak. A Dunántúlon például a Miklós-járás (miklósolás). A fiúk, a még nem házas férfiak az utcákon járva ijesztgették a lányokat bekormozott vagy festett arccal, láncot csörgetve. Majd meglátogatták a házaknál a gyerekeket, amiért apró ajándékokat kaptak a szülőktől. Ebben a szokásban a gonoszűző jelleg hangsúlyosabb volt a karácsonyi lelki készülődésnél.

Jani, Mari Piroska 
Tudjátok-e mi van ma? 
Hoz az öreg minden jót 
Piros almát sok diót. 

Hát még mit, hát még mit? 
Frissen vágott suhogót.”
          (Ujváry 1975: 28)

Tóth Gábor elképzelése Láncos Miklósról (forrás: Magyar Képzőművészeti Galéria)

A lányok, a hajadon nők ezen a napon gombócfőzéssel jósoltak. Tizenkét gombócot főztek, és mindegyik gombócba egy-egy férfi nevét rejtették. Ugyanis azt tartották, hogy amelyik gombóc legelőször bukkan a víz felszínére, az megmondja, ki lesz a férjük.

A Mikulás-kultusz földrajzi, történelmi hátteréről és a szokás átalakulásáról már korábban írtunk. 

Az iskolai Mikulás ünnepségeken jutalmazták a jó magaviseletű és jól tanuló gyerekeket, akik versekkel, dalokkal kedveskedtek az ajándékozónak (1953). (forrás: Fortepan 123479)

Kiemelt kép: Mathieu Ellas Myrai Szent Miklós. A tengerészek védőszentje című festménye, 1736.  (forrás)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük