Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

A tűz szentélye

Atasgah tűztemploma – Azerbajdzsán

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium; vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Atasgah fekvése Azerbajdzsánban (Google Maps)

Leírás

Atasgah tűztemploma egy különleges hely Azerbajdzsánban, ahová szinte minden turista elzarándokol. A Kr. e. 1. században már tűz égett ezen a helyen, amelyet zoroaszter hívők kezdtek látogatni. A hívők nem imádták a tüzet, hanem tisztelték, vagyis úgy tekintettek rá, mint a fényesség és a dicsőség jelképére. A zoroaszterek szentnek tekintik a tüzet, mint Isten jelenlétének szimbólumát.

Napjainkban a metán már csövön érkezik a szentélybe és élteti a tüzet. (letöltés)

Azonban hindu, szikh hívők is megjelentek a „tűz-hely” körül. Ugyanis a Selyemút egyik ága a szentély mellett vezetett egykor, így sok vallás hívei keresték fel a szent helyet, ettől kezdve nagyon sok indiai (parszi) kereskedő zarándokolt el a tűzszentélyhez, akik a Kaszpi-tenger térségében kereskedtek áruikkal, illetve a tavon lévő hajók kézműves famunkáit biztosították. 

Ezen a kapun léphetünk be a tűztemplom körzetébe. (letöltés)

A a szentély mai formájában a 16. század végén és a 17. század elején épült. Egy gazdag indiai hívő pénzéből 1810-ben a tűz fölött kialakítottak egy kőből álló, ötszögletű „oltárt”, amely a nagy udvar közepén áll.

Az „örök tűz” az udvar közepén lévő épületben lobog, háttérben a cellák bejáratai nyílnak. (letöltés) (letöltés)

A szentélyt övező falakhoz kicsiny szobákat tapasztottak. Ezek a helyiségek egyrészt karavánszerájként működtek, vagyis a megfáradt kereskedőknek nyújtottak szállást. Az állataiknak is volt istálló, mai napig látszanak a lovak etetői. A másik részük a sokféle vallás híveinek nyújtott menedéket. Volt időszak, amikor akár 70 valláskövetőnek is helyet adtak a kis cellák. A falakon perzsa és sokféle nyelven láthatók írások, amelyek ma már kutatóknak források, régen viszont a fal „újságként”, hírforrásként szolgált az erre megforduló embereknek. A nagy udvaron áldozati és rituális helyeket, esővizet gyűjtő ciszternákat és egy régi gázcső rozsdásodó maradványai láthatók.

A központi szentély körül lévő kőemelvényeken a hívők különböző rituálékat mutattak be. (letöltés)

Ma már a hely múzeumként látogatható, ahol életnagyságú figurákkal mutatják be az idelátogató kereskedők hajdani életét, a különféle vallású hívők imához szükséges eszközeit. 

A cellákban szálltak meg a hívők és a Selyemút megfáradt kereskedői is.(letöltés) (letöltés)
A teherhordó állatoknak is jutott fedett menedék. (letöltés)

Az Atasgah szentélyben természetesen fellobbant tűz a 19. században aludt ki, ugyanis ekkor kezdődött el a kőolaj utáni kutatás, amely a környéket sem kímélte. A kitermelés nagymértékűvé válása után a szentélynél „elfogyott” a metán utánpótlódása. Tűz nélkül a hely kezdett elhagyatottá válni. Az utolsó itt élő hívő egy hindu vallású ember volt, aki az 1960-as években távozott. 

A makett jobb oldalán a 17. század előtti, a bal oldalán a 17. században épült központi szentélyt rekonstruálták. (letöltés)

A komplexum elhagyatottá vált, de nem elfelejtetté! 1975-ben született újjá mint történelmi, építészeti emlékhely. Atasgah – vagyis a „kő oszlopok, ahol a tűz ég” – szentélyében 1969-ben újra kigyulladt a tűz, igaz, ma már gázcsövön érkező metánnal táplálják a szent lángot…

Feladat – Azerbajdzsáni ki mit tud

  1. Mi jelent az ország elnevezése?
    • a. tűz őrzője
    • b. a hegyek világa
  2. Mekkora az ország hazánkhoz viszonyított területe?
    • a. nagyobb
    • b. kisebb
  3. Mi az ország hivatalos fizetőeszköze?
    • a. manat
    • b. szum
  4. Melyik vallás híve a lakosság nagy része?
    • a. görögkatolikus
    • b. iszlám
  5. Melyik nyelvhez hasonlít a leginkább az országban használt hivatalos nyelv?
    • a. török
    • b. tadzsik
  6. Mi a neve az ország fővárosának, aminek a jelentése „üvöltő szelek”?
    • a. Baki
    • b. Dusanbe
  7. Miben „leg” a főváros?
    • a. a Föld legalacsonyabban fekvő fővárosa
    • b. a Föld legkorábbi alapítású fővárosa
  8. Egy 164 méteres rúdon lobog az ország fél focipályát kitevő nagyságú zászlója. Melyik állítás igaz róla?
    • a. a zöld szín az iszlám hitre, a kék szín a türk eredetre utal
    • b. a piros szín a mártírokra, a kék szín a békére utal
  9. Kinek a nevéhez fűződik a kőolajkutatás és kitermelés elkezdése a 19. században az Abşeron-félszigeten?
    • a. Hugo Loudon
    • b. Alfred Nobel 
  10. 1848-ban itt termeltek ki először a világon kőolajat. Miben voltak még elsők a kőolajjal kapcsolatban?
    • a. az első kőolajszállító hajó elkészítése, amely már „ömlesztett áruként” szállította a kőolajat a hordóban tárolt kőolaj helyett
    • b. itt hozták létre az első kőolajvezetéket

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük