Kitekintő

Földrajztanárok továbbképzése Győr-Moson-Sopron megyében

JÁKI KATALIN

ny. középiskolai tanár, szaktanácsadó, szakértő; drjakikatalin@gmail.com

Bevezetés

150 éves a Magyar Földrajzi Társaság, ez nagy idő, főleg ha belegondolunk abba, hogy ebben az időszakban mennyi minden történt és milyen gyors változáson ment keresztül a világ. Minden évforduló egyben jó alkalom arra is, hogy számvetést készítsünk. Erre vállalkoztam ebben a rövid írásban. Ha nem is mind a 150 évről, de az utolsó bő 50 év Győr-Moson-Sopron megyei társasági eseményeiből választottam ki a legsikeresebbeket, a legérdekesebbeket. 

Ebben az időszakban váltak hagyománnyá azok a színvonalas szakmai rendezvények, amelyekben meghatározó szerepet töltött be Göcsei Imre, aki szakfelügyelőként nagy lelkesedéssel, hozzáértéssel foglalkozott a kollégák szakmai továbbképzésével (Jáki K. 2013). Nyugdíjazása után is mint a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztályának elnöke szívén viselte az új ismeretek megosztását. Engem – egykori tanítványát – 1968-ban ő léptetett be a Magyar Földrajzi Társaság tagjai közé, és az ő irányítása mellett később szívesen vállaltam a Társaság Kisalföldi Osztályának titkári feladatait. Közösen terveztük, szervezetük meg a szakmai kirándulásokat és a földrajztanárok igényeihez igazodó továbbképzéseket. Ezek közül szeretnék néhányat feleleveníteni, és ezzel emléket állítani az elmúlt évtizedek sikereinek. 

A rendszerváltozás előtt

Kezdjük az emlékek sorát a talán legnagyobb rendezvénnyel. 1987-ben a Társaság Győrben rendezte meg a 40. Földrajzi Vándorgyűlést, ami komoly szervezési feladatokat jelentett. Nemcsak a szakmai program összeállításában való közreműködés, hanem a megfelelő feltételek megteremtése is a mi feladatunk volt. Kellett biztosítani olyan előadótermet, ahová befér több mint 300 fő, és – a nagy érdeklődésre való tekintettel – 8 autóbuszt is, amelyekkel eljuthattunk a megye különböző kistájaira, hogy szakmai hitelességgel a helyszínen ismerjük meg azok földrajzi jellemzőit. 

A Földrajzi Vándorgyűlés tudományos ülésszakának hallgatósága (előtérben jobbra Székely András az Eötvös Loránd Tudományegyetem, balra Balogh András, a zágrábi egyetem földrajzi tanszékének vezetője) (fotó: Jáki K.)

Nagyon sikeresek voltak a Kisalföldi Osztály és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) által közösen szervezett előadások is. Közülük is kiemelt érdeklődés kísérte Juhász Árpád geológus előadásait, amelyekben az akkor hazánkban még újdonságnak számító lemeztektonikai elmélet megismertetésére vállalkozott. Ezeken kívül meg kell említeni az 1980-as évek elején kezdődött és több mint egy évtizeden át futó Világjárók előadássorozatot is, amelyek során neves szakemberek előadásai távoli országokkal ismertették meg az érdeklődőket.

A földrajztanárok és a tanulók részére az 1980-as évek végére elkészült a Győr-Sopron megye földrajza című munka (Göcsei I. 1990). A könyvet Göcsei Imre szerkesztette, az egyes fejezeteket is részben ő írta, de a munkába bekapcsolódtak a megyében dolgozó tanár kollégák is. Nagy sikere volt a kiadványnak, a könyvek gyorsan elfogytak, ezért újabb kiadásra került sor. Más megyékből is érdeklődtek a kiadvány iránt, mert egyedül itt jelent meg olyan oktatási segédanyag, amely támogatta a tanárokat abban a munkában, hogy a diákok hitelesen megismerjék lakóhelyük változó földrajzi jellemzőit. 

A rendszerváltozást követő időszak

Szakmai rendezvények, nyári akadémiák, szakmai konferenciák

A rendszerváltozást követően különösen nagy igény mutatkozott olyan rendezvényekre, amelyek a földrajztanárok ismereteinek bővítését szolgálták. Közép- és Kelet-Európában, Délkelet-Európában új államok alakultak, megváltoztak a tulajdonviszonyok, gyors politikai átalakulás szemtanúi lehettünk. Felértékelődött a gazdaságföldrajz szerepe, és az érdeklődés középpontjába került. A tanulók egyre több új információhoz jutottak különböző forrásokból (híradások, utazások, majd az internet), a tankönyvek azonban – elsősorban átírásuk, kiadásuk hosszabb időigénye miatt – nem tudtak ezzel lépést tartani, ezért a földrajztanároknak komoly nehézséget jelentett a tanítási órákra való felkészülés. Érzékelve a gondokat gyorsan kellett cselekedni. Összefogott a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya és a TIT Pannon Egyesület Győri Szervezete, és országos konferenciákat, nyári akadémiákat rendeztünk. Kiemelt célként kezeltük a földrajtanárok továbbképzését, a korszerű, új ismeretanyag gyors eljuttatását a legkisebb településre is. 

Elsőként 1991. január 3–4-én kétnapos konferenciát hirdettünk Magyarország gazdaságföldrajza címmel, amelynek legfontosabb témái a magyar ipar helyzete, várható változásai, a külkereskedelem irányváltozásai, a mezőgazdaság területi szerkezetének átalakulása voltak. A következő nagy rendezvényünkre 1992. június 25–29. között került sor, amelyen folytattuk a gazdaságföldrajzi témájú előadásokat. Mivel a Nyári Akadémia többnapos rendezvény volt, így lehetőség nyílt arra, hogy az előadások több témakört is érintsenek. Látva az érdeklődő kollégák nagy számát 1993. október 15–18. között egy újabb konferenciát szerveztünk (az akkor formálódó első Nemzeti alaptanterv földrajzi tartalmú műveltségi területének nevét kölcsönözve) Földünk – környezetünk címmel. Fontosnak tartottuk a környezetvédelemre irányítani a földrajztanárok figyelmét. A Szigetközzel foglalkozó részben bemutattuk, hogyan változtak meg a táj természeti viszonyai. Egész napos, részben hajós kirándulás során a helyszínen láthatták a változásokat a résztvevők. Nagy volt az érdeklődés, még Szlovákiából és Romániából is jöttek földrajztanárok. A következő Nyári Akadémiát 1994. június 26–28. között rendeztük. A rendezvényen elsősorban Közép-Európa országairól hangzottak el előadások, továbbá az akkor bevezetés előtt álló új tantervi szabályozás miatt sor került a NAT, a kerettantervek és a helyi tantervek egymásra épülésének, a kompetenciafejlesztést középpontba állító új követelményrendszer földrajztanítási vonatkozásainak értelmezésére is. Áttekintettük az új általános és középiskolai tankönyveket és szemléltető eszközöket. A programba beiktattunk egy egynapos kirándulást is Győr–Bécs–Krems–Göttweig–Melk útvonalon.

Ismerkedés a Duna völgyének településeivel Bokor Péter vezetésével – városnézés Dürnsteinben (fotó: Jáki K.)

1996. június 22–25. között tartottuk a Globális gondok, lehetséges megoldások című, földrajz, biológia és kémia szakos tanárok részére szervezett négynapos rendezvényt. Fontosnak tartottuk, hogy a környezetvédelmet, a környezetgazdálkodást, a káros környezeti folyamatok bemutatását helyezzük előtérbe, és közösen gondolkodjunk arról, hogy az egyes gazdasági folyamatok milyen negatív hatást eredményeznek a Föld életében. Ismét foglalkoztunk a hazánk gazdasági életében végbemenő változásokkal, hiszen 1996-ra már lényegesen jobban lehetett érzékelni a rendszerváltozás után megmutatkozó folyamatok következményeit. A szekcióüléseken a Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos témákat vettük górcső alá. Arra összpontosítottunk, hogy mely ismerteteket szükséges tartalmazniuk a helyi tanterveknek a Földünk–környezetünk műveltségi területhez kapcsolódóan, továbbá hogy mennyire teljesíthetők azok a földrajzi követelmények, amelyeket a tanterv az Ember és társadalom, illetve az Ember és természet műveltségi területben fogalmazott meg. Érintettük, hogy milyen tankönyveket, taneszközöket tudunk felhasználni a NAT bevezetésekor. Természetesen ebben az évben is volt kirándulás a földrajztanárok számára: Győr – Nyúl (szurdik) – Pannonhalma (apátság, iskola, könyvtár) – Ravazd (löszfal) – Győr (a belváros műemlékei) útvonalon. A biológia és kémia szakos tanároknak a Hanságban a fehértói mintaterületet mutattuk be, ahol megismerhették a vizes élőhelyek védelmét szolgáló tevékenységeket. 

A következő konferenciát 1998. június 22–25. között Sopronban tartottuk, és a földrajztanárok mellett a kémiát és biológiát tanító kollégáknak is szervezetünk előadásokat, szekcióüléseket. A Globális gondok, lehetséges megoldások 2. címmel is jelezni akartuk, hogy a természettudományos tantárgyaknak nagyon fontos közös feladata a környezeti nevelés. Foglalkoztunk az éghajlatváltozással, a veszélyes hulladékok elhelyezésének kockázataival, a vizek szennyezettségének gyors növekedésével, a globális világ társadalmi és gazdasági kérdőjeleivel. Az egész napos kirándulást ebben az évben alternatív módon oldottuk meg, a résztvevők választhattak a Schneebegre vezető gyalogtúra, a Fertő tó ausztriai oldalán lévő települések, valamint  a Fertő–Hanság Nemzeti Park és a Soproni-hegység megismerése között. A szekcióüléseken tankönyvismertetőket és módszertani tanácsokat kaptak a résztvevők a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelmények megvalósításához kapcsolódóan. 

A legérdekesebb témájú és legnagyobb érdeklődésre számot tartott országos konferencia 2004. március 13–15. között volt Győrben A 21. század világának társadalmi, gazdasági és politikai kérdései címmel. A konferencia politikai földrajzi, geopolitikai témája újdonság volt a földrajztanárok számára. A meghívott előadók beszéltek a globális világ átalakulásáról, valamint a gazdasági és a politikai érdekek kapcsolatáról az amerikai geopolitikában Irak és Afganisztán vonatkozásában, az Amerikai Egyesült Államok külföldi működőtőke-befektetéseinek térszerveződéséről, Oroszország nagyhatalmi törekvéseiről, világgazdasági és világpolitikai szerepének összefüggéseiről. Az előadások megtartására az adott témák legjobb szakértőit kértük fel, így biztosítottuk a megfelelő szaktudományos színvonalat. 

A 21. század világának társadalmi, gazdasági és politikai kérdései című konferencia megnyitója (balról jobbra: Gerhardtné Rugli Ilona, Bernek Ágnes, Göcsei Imre, Szakács Imre, Környei László) (fotó: Jáki K.)

A szaktanári munkát segítő kiadványok 

Minden rendezvényünk fakultatív programként tankönyvbemutatókkal, térképkiállításokkal, új kiadványok árusításával, városnézéssel, vetített képes előadásokkal és színházlátogatással egészült ki. A résztvevők kérték, hogy nyomtatásban is jelenjen meg az előadások anyaga, így nemcsak ők juthatnak hozzá az új ismeretekhez, hanem azok a kollégák is, akik nem tudtak részt venni személyesen a rendezvényeken. Így került sor arra, hogy pályázati támogatással öt segédanyagot is ki tudtunk adni: Fejezetek napjaink gazdaságföldrajzából (Göcsei I. – Jáki K. 1991) című füzetek, majd pedig annak folytatásaként Segédanyag Magyarország földrajzának tanításához (Göcsei I. – Jáki K. 1992); később a sorozat Aktuális problémák a földrajztanításban (Jáki K. 1993) kötettel és a Földünk – környezetünk című segédanyaggal (Jáki K. 1994) folytatódott, végül a Környezetünk – egészségünk című könyvvel (Kerényi A. 1995) zárult. Kiadványaink nagyon gyorsan elfogytak, pedig viszonylag nagy, 1500-2000-es példányszámban jelentek meg. A neves szerzők tanulmányait Göcsei Imrével közösen szerkesztettük kötetekké. A felsorolt könyvek jelentős összefogás eredményeként jelenhettek meg. Legfőbb szponzorként a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és a megyei önkormányzat, továbbá Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Pedagógus Szakma Megújítási Projekt Programirodája, az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-Dunántúli Osztálya, a Művelődési Minisztérium, a TIT Pannon Egyesületének Győri Szervezete és a Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya említendő. 

Szakmai kirándulások

Nemcsak konferenciák szervezését igényelték a kollégák, hanem szakmai kirándulások indítását is, hiszen egy földrajztanárnak fontos, hogy saját élménye legyen a földrajzi vonatkozású természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekről, folyamatokról. A kollégák eljutottak Magyarország minden nemzeti parkjába, ahol a szakmai vezetők jóvoltából sok élményben volt részünk. Több alkalommal voltunk Budapesten pl. a Szemlő-hegyi-barlangban, a Planetáriumban és az Országos Meteorológia Szolgálatnál. Végigjártuk a Vértest, a Bakonyt, a Pilist, a Velencei-tó környékét, a Káli-medencét, a Medves-vidék vulkáni képződményeit, felkerestük a Kis-Balatont, Szentendrét, az Őrséget (4. ábra), Ipolytarnóc és Hollókő nevezetes értékeit. A szentgotthárdi Opel-műveket és az esztergomi Suzuki-gyárat is meglátogattuk, mint új beruházásokat. A kollégák nagyon szívesen jöttek külföldre is. A legnépszerűbb a Győr–Bécs–Göttweig–Krems–Dürnstein–Melk útvonal volt. Akkora volt az érdeklődés, hogy öt utat is szerveztünk azért, hogy minden érdeklődő láthassa a Duna wachaui áttörését. Jelentős érdeklődés mutatkozott a Glossglocknerre indított tanulmányút iránt is. Szlovéniában elsősorban a karsztjelenségeket tanulmányoztuk, megnéztük a Postojnai-cseppkőbarlangot és a Škocjani-barlangrendszert, megcsináltuk a föld alatti kanyontúrát, majd a Bledi-tavat és a plitvicei vízesést kerestük fel. Szlovákia nevezetességeit sem hagytuk ki: a Dobsinai-jégbarlangot, a bányavárosokat, Lőcsét, és túráztunk a Szlovák paradicsomban. Másik alkalommal Pozsonyt és a Dévényi-szorost láttuk. Csehországban a Šumavaban néztük meg a jégkorszak emlékeit, formáit, majd Telč, Český Krumlov, České Budějovice, Plzeň következett, de gyönyörködtünk Prága szépségében is. 

A kiránduláson részt vevők csoportja az Őrségi Nemzeti Parkban egy pityerszeri ház előtt (fotó: Jáki K.)

Tanártovábbképzések

Természetesen az új tantervi szabályozás, a Nemzeti alaptanterv bevezetése során fel kellett készíteni a földrajztanárokat a változásokra. 1999-ben szeptemberében 60 órás tanfolyamokat indítottunk A természetföldrajz oktatása címmel. Célunk részben az volt, hogy az új tankönyvek szerzői mondják el és mutassák be azokat a módszereket, amiket az adott fejezetek feldolgozásához eredményesnek tartottak. Az egyes kurzusokon mindössze 15 fő vehetett részt annak érdekében, hogy mindenkivel érdemben, intenzíven tudjanak foglalkozni. Ezért több alkalommal is megismételtük ugyanazt a programot. Az elméleti előadásokat kiegészítettük terepi gyakorlattal. Tanulmányoztuk a Ság-hegy földtanát, a vulkáni folyamatok nyomait, a kőzetfeltárásokat, és a Somlót gyalogosan bejárva össze tudtuk hasonlítani a két tanúhegyet. Utunkat a Bakonyban folytattuk Úrkút–Kab-hegy–Macska lika víznyelő megtekintésével. Karsztformákkal ismerkedtünk, de lehetőség nyílt ősmaradványok, üledékes kőzetek és mangánérc gyűjtésére is. 

Szintén 1999-ben bonyolítottuk le A jövő század társadalomföldrajza című 60 órás tanfolyamot. Nagy szükség volt rá, mert a korábban gazdaságföldrajznak nevezett tudományterület tanítása tartalmilag megváltozott, fontos volt az új szemlélet megismertetése. Ezen a tanfolyamon is követtük azt az elvet, hogy ne legyen húsznál több résztvevő. A globális világgazdaság földrajzi kérdései, a gazdasági erőterek megváltozása, a regionális gazdasági integrációk működésének kérdőjelei, az Európai Unió keleti bővítésének folyamata voltak talán a legérdekesebb témák. A szakmódszertan eszköztárából az informatikai módszerek, a földrajzi szoftverek megismerése volt a legfontosabb. 

A következő tanfolyamok már a kétszintű érettségi bevezetéséhez kapcsolódtak, amelyekre a középiskolákban tanító tanárokat hívtuk. Megyénkben szinte minden földrajztanár elvégezte az új típusú érettségiztetésre felkészítő tanfolyamot. Értelmeznünk kellett a követelményrendszert közép- és emelt szinten egyaránt, segíteni a földrajztanárokat abban, hogy a földrajzi fogalmakat, jelenségeket milyen módszerekkel érdemes tanítani az eredményes érettségi vizsga érdekében. Itt is azt az elvet követtük, hogy az előadók mentek helybe (Győrbe és Sopronba), illetve a szomszédos megyék megyeszékhelyeire (Szombathelye és Veszprémbe) is. 

Az eddig felsorolt továbbképzések mellett havonta egy-egy szakmai előadásra is sor került a MFT Kisalföldi Osztálya rendezésében. Nagyon népszerűek voltak és sokan hallgatták ezeket, sőt ezekre meghívtuk a középiskolák földrajz iránt érdeklődő diákjait is. A rendezvények sorából szeretném kiemelni a Göcsei Imre születésének 100. évfordulója alkalmából 2015. május 26-án tartott emlékünnepséget. Az emlékülésen előadások hangzottak a tudós tanár munkásságáról. Emlékét egy róla elnevezett teremmel és hagyatéka egy részének az érdi Magyar Földrajzi Múzeumnak történt átadásával is szeretnénk megőrizni múzeumigazgató. 2015 után a szervezőmunkát átadtam a fiatalabb generáció tagjainak, és a rendezvényeken már a hallgatóság tagjaként vettem részt. Erről az időszakról talán majd a következő évforduló alkalmából készül újabb beszámoló.

Göcsei Imre hagyatékának átadása az érdi Földrajzi Múzeum igazgatójának (balról jobbra: Szabó Péter dékán, Jáki Katalin,  Kubassek János, Göcsei Irén [Göcsei Imre lánya]) (fotó: Ütőné Visi J.)

Összegzés

Bízom benne, hogy ezzel a kis összegzéssel sikerült bemutatni azt a sokszínű munkát, amelyet a Társaság Kisalföldi Osztálya végzett a földrajztanítás szolgálatában. Úgy érzem, érdemben tudtuk segíteni a földrajztanárokat éppen abban az időszakban, amikor talán a legnagyobb változások érték a hazai földrajzoktatást. Sikerült az élményekkel teli kirándulásokon a terepen is megismertetni földrajzi környezetünk aktuális társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatait, a szakmai konferenciák segítségével pedig felkészülni a földrajzórák új kihívásaira. Reméljük, hogy a hagyományok az elkövetkező legalább 150 évben is tovább élnek majd.

Irodalom

  • Göcsei Imre (szerk.) (1990):  Győr-Sopron megye  földrajza. – Győr-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, Győr. 95 p.
  • Göcsei Imre – Jáki Katalin (szerk.) (1991): Fejezetek napjaink gazdaságföldrajzából. – Pannon TIT Győr Városi Szervezete, Magyar Földrajzi Társaság Kisalföldi Osztálya, Győr. 186 p.
  • Göcsei Imre – Jáki Katalin (szerk.) (1992): Segédanyag Magyarország földrajzának tanításához. – Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, Győr. 183 p.
  • Jáki Katalin (szerk.) (1993): Aktuális problémák a földrajztanításban. – Magazin Kiadó, Budapest. 148 p.
  • Jáki Katalin (szerk.) (1994): Földünk – környezetünk. – Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, Győr. 226 p.
  • Jáki Katalin (2013): Dr. Göcsei Imre. Hosszú és sikeres pálya a földrajztudomány szolgálatában 1915–2009. – In: Gönczöl Lászlóné – Kallós Károlyné – Jáki Katalin (szerk.): A hivatás bűvöletében. Jeles pedagógusok Győr-Moson-Sopron megyében. IV. Győr. pp. 63–76.
  • Kerényi Attila (1995): Környezetünk – egészségünk. – Magazin Kiadó, Budapest. 141 p.

Kiemelt kép: Göcsei Imre köszöntése  75. születésnapján (a képen balról jobbra: Rechnitzer  János, Marosi Sándor, Göcsei Imre, Somogyi Sándor,  Jungi Csaba, Annási Ferenc, Jáki Katalin) (fotó: TIT Győri szervezete)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük