Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Józsuéfák

Imádkozó pálmaliliomok – Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedés

A Mojave-sivatag fekvése Kaliforniában (Google Maps)

Földrajzi leírás

A Mojave-sivatag jellegzetes növényei a pálmaliliomok nemzetségébe tartozó józsuéfák. Nagyobb populációja egy „oázist” alkot a sivatagban.

A Mojave-sivatagban kis oázisokat alkotnak a józsuéfák csoportjai. (letöltés)

Az első telepeseket a fa látványa a bibliai Józsuéra emlékeztette, amint széttárt karral Isten felé fordul. A növények fatermetűre nőnek, és késői elágazásuk még csak erősíti ezt a hatást. A legnagyobb példányok magassága elérheti a 10 métert is, de átlagosan 3 méter magasak. Mivel évente alig 300 mm csapadék hullik, a növények viszonylag távol nőnek egymástól. A tetejükön hordozzák a kardalakú levelekből álló lombkoronát.

Az első telepeseknek Józsué imára tárt karjai jutottak eszébe a liliomfák látványától. (letöltés)
A hatalmas gránitsziklák tövében sok állatnak biztosítanak élőhelyet a józsuéfák. (letöltés) (letöltés)

A növény szaporodása a koevolúció szép példája. Megporzásukat a jukkamoly végzi, a növény cserébe „felneveli” a belehelyezett petékből kikelő hernyókat, ellátva őket élelemmel a magkezdeményeiből „jut is marad, is alapon”. A sivatagban oly gyakori bozóttüzek sem tesznek kárt a józsuéfákban, inkább a konkurens növények elpusztulásával a csemeték nyugodtan tudnak növekedni. A „fák” rengeteg állatnak adnak lehetőséget a megélhetéshez. Madarak fészkeiket rejthetik a lombkoronákba, vagy éppen a törzsekbe vájt odúba. Más madarak a hegyes levelekre felnyársalva helyezik biztonságba rovarcsemegéjüket. A szétszórt magok sem vesznek kárba, rovarok, madarak, rágcsálók táplálékát adják. A kígyók a fa elhalt ágai között vadásznak éjjel kedvenc zsákmányaikra, a gyíkokra. Senkinek sem ajánlott benyúlnia egy fa törzsén lévő odúba, hiszen az elhagyott „lakásokat” kígyók vehetik birtokba, akik a forróság elől bújnak meg benne.

Egy-egy példányuk elérheti a 10 méteres magasságot is. (letöltés)

A jukkafélék nemzetségébe tartozó növényt az indiánok már korán felfedezték maguknak. Rájöttek, hogy leveléből kötelet, hálót, csapdákat, szandált, edénytartót, kosarat lehet csinálni. Ha széttört egy cserépedény, akkor jukkazsinórral fogták össze, mint nálunk annak idején dróttal a drótostótók. A jukkából a szálakat áztatással nyerték, a fellazult rostokat kikaparták, így ki tudták szedni a szövésre is alkalmas szálakat. A széleslevelű jukka késő tavasszal hozott virágot, amit nyersen, főzve is fogyasztottak a helyiek. Gyökeréből és a szárából is készítettek gyógyszereket. Sok magot találtak a tűzhelyek hamujában, ami arra utalt, hogy a magjait akár sütve is fogyaszthatták ínségesebb időkben.

A józsuéfák élőhelyének védelmében hozták létre a Joshua Tree Nemzeti Parkot. (letöltés)
A sűrű lombkorona a nagy melegben sok állatnak ad árnyas élőhelyet. (letöltés)

Feladat

Olvassátok el a szöveget, és találjátok meg benne a hibákat! Az „étlap” Kolumbusz Kristóf utazása előtt íródott. Miért tartották hamisnak a megtalálók?

Idézet egy királyi asztal menüjének leírásából: Az előétel tökkel töltött tojás volt, majd bablevest szolgáltak fel finom csipetkével, disznóhússal, majd töltött paprika következett paradicsomos mártásban. A nap fénypontja a pulykasült volt krumlipürével, és sült báránycomb káposztával, szőlőlevélbe csavart csirkemellfilével. Desszertként túrós csuszát, almás pitét, pattogatott kukoricát tálaltak fel. Pezsgő, bor, ananászlé, sör volt az italválaszték.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük