Hírek, események

A Nap eltérülése

MAKÁDI MARIANN

ELTE TTK FFI Földrajz szakmódszertani csoport; makadi.mariann@ttk.elte.hu

2022. június 21-én 11 óra 13 perckor kezdődik a csillagászati nyár, ez a nyári napforduló időpontja. Bolygónk a Nap körüli keringési pályán ekkor van legtávolabb a csillagunktól. A napforduló elnevezés onnan származik, hogy a Nap látszólagos évi égi útján december 21. óta folyamatosan észak felé haladt, és ebben az időpontban a lehetséges legészakabbi szélességi körön, a Ráktérítőn delelt merőlegesen, majd innen ellentétes irányt vesz a mozgása („megfordul”), a Baktérítő felé mozog (innen a térítők elnevezése). A nyári napforduló idején a Föld forgástengelye a legkisebb szöget zárja be a napsugarakkal, ezért a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Magyarországról nézve ezen a napon a Nap 66o magasságban delel, és 16 órán keresztül van a látóhatár felett. Innentől kezdve szép lassan rövidülnek a nappalok. 

A felvételen a két hosszú csík a Nap égi útját mutatja. A felső hosszabb a nyári napforduló, az alsó rövidebb a téli napforduló napján. (forrás)

A jellegzetes, periodikusan ismétlődő csillagászati eseményeket az emberiség csaknem a kezdetektől fogva ünnepelte, hiszen élete nagyban függött azoktól. A kereszténység felvételével Szent Iván napjához (június 24.) kötötték a nyári napfordulót, és számos szokást kapcsoltak hozzá. Közülük a tűzgyújtás vált a legáltalánosabbá. Vannak, akik úgy tartják, hogy a magyarság már a 11. században gyújtott ekkor tüzeket a Nap diadalmának köszöntésére, de erre vonatkozó hiteles adatok csak a 16. századtól vannak. Szalmából és gallyakból rakták a tüzeket, amelyeken gyógynövényeket (pl. ökörfarkkórót, ürömöt, bodzát, orgonát) is füstöltek. A tüzeket nemcsak körülállták énekelve, hanem át is ugrották, mert a tűzugrásnak mágikus hatást tulajdonítottak.

Szent Iván-napi tűzugrás (Buják, Nógrád megye 1930-as évek) (forrás)

Kiemelt kép forrása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük