Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

A bátorság jelképe

A Maszada szigethegye – Izrael

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A Maszada elhelyezkedése Izraelben (Google Maps)

Földrajzi leírás

A Holt-tenger körül utazgatva egy hatalmas, meredek oldalú hegy vonja magára az emberek tekintetét. Szinte hívogat a megmászására, hogy aztán a tetejéről gyönyörű panoráma táruljon a szemünk elé a Holt-tenger felé.

A Maszada tömbje bástyaként emelkedik ki a Holt-tenger árkának nyugati peremén. (letöltés)

A Szír–Arab-árok pereméről a hátravágódó időszakos vízfolyások vágtak le szigethegyeket, mint amilyen a Maszada is.

A hegy tengerszint feletti magassága éppen meghaladja a 40 m-t, viszont a hegy lába –300 m-en, a Holt-tenger partvonala pedig –430 m-en van. (letöltés)
A Kígyó-ösvény kanyarog a hegy lejtőjén, háttérben a Holt-tenger. (letöltés)

Közel 400 méteres relatív magasságával és a lapos tetejével szinte kínálta a lehetőséget erődök kialakítására. A régészeti ásatások a mai napig tárnak fel újabb és újabb épületromokat. Ezek közül az egyik leghíresebb Júdea királya, Heródes (Kr. e. 37–Kr. u. 4.) által építtetett kastélykomplexum és katonai tábor.

A Kígyó-ösvény kanyarog a hegy lejtőjén, háttérben a Holt-tenger. (letöltés)
Kelet felé a Holt-tenger egyre távolabbra húzódó partvonalára nyílik szép kilátás. (letöltés)
A gondos régészeti feltárás alapján végzett rekonstrukció segít elképzelni, hogy milyen lehetett egykor az erődítmény. (letöltés)

Gyönyörű freskók és mozaiktöredékek maradtak az utókorra, illetve a hegy tetején fürdőmaradványokra is bukkantak.

A rideg kőfalakat valaha színes vakolat és freskók díszítették. (letöltés)
Heródes idejében változatos mozaikpadlók díszítették a palota termeit. (letöltés)

Egy igen száraz, sivatagi környezetben, ami a Holt-tenger környékét jellemzi, nehéz elképzelni, honnan szerezhették a vizet az emberek a fürdők használatához. A vádik vizét fogták fel és vezették el a ciszternákba, de a hegy tetején a ritkán hulló csapadékot is összegyűjtötték a sziklába vájt medencékbe, így akár 40 000 m3 vizet is tudtak tárolni.

A fürdőt padlófűtéssel építették meg. (letöltés)

A jeruzsálemi templom feldúlása után Kr. u. 66-tól zsidó zelóták telepedtek be az elhagyott épületekbe, az egykori palota berendezéseit eltávolították, hogy a családok a gyerekeikkel beköltözhessenek. Az emberek a római katonák elől menekülve csak időlegesen találtak védelemre a szigethegy tetején. A római katonák tábort vertek a hegy lábánál, és próbálták kiéheztetni a menekülteket. Majd kétéves ostrom után a katonák földből és fából rámpát kezdtek építeni, hogy feljuthassanak a tetőszintre. Ezt látván az ellenállók (közel 960 férfi, nő, gyerek) drámai elhatározásra jutottak, eldöntötték, hogy nem szeretnének a rómaiak kezére kerülni, és rabszolgaként leélni az életüket. Ezért tömeges öngyilkosságra szánták el magukat. Kivételt ez alól csak öt gyerek és két nő képezett, akik a ciszternákban kerestek menedéket, és akik beszámolójából értesült az utókor a vértanúságról. Mindez Kr. u. 73-ban történt.

Ma is sokan zarándokolnak el a hősiességet, bátorságot szimbolizáló helyre. A kréta mészkőből, dolomitból, márgából felépülő rétegek között megbúvó épületromok, zsinagóga maradvány mai napig újabb részletekbe engednek bepillantást mind a régészeknek, mind az odalátogató turistáknak.

Az egykori római tábor falai jól láthatók a Maszadából. (letöltés)

Feladat

A képek segítségével Izrael területén kalandoztunk. Most utazzunk egy kicsit a Negev-sivatag kietlen világában egy totó segítségével!

  1. Hány százaléka sivatag Izrael területének?
    • a. 10%
    • b. 25%
    • c. 60%
  2. Mi a jelentése a Negev-sivatag nevének?
    • a. felszántott
    • b. fátlan
    • c. felperzselt
  3. Értékes rézérc is van a sivatagban. Mit bányásznak ma jelentős mennyiségben?
    • a. vasércet
    • b. foszfátot
    • c. aranyércet
  4. Melyik uralkodó termeltette ki Timna rézércbányáit?
    • a. Salamon
    • b. Heródes
    • c. Dávid
  5. A sivatag fontos oázisvárosa En Gedi. Mit termesztenek itt a bibliai idők óta?
    • a. banán
    • b. szőlő
    • c. kakaó
  6. Korábban a nabateus nép élt ezen a területen. Miért honosították meg a nabateusok a szőlőművelést?
    • a. mert szerették a bort
    • b. mert mazsolával akartak kereskedni
    • c. mert a vallási rituálékban a bor is szerepet kapott, így ezzel jól tudtak kereskedni
  7. David Ben-Gurion volt egyike azoknak, akik először vetették fel a sivatag „termékennyé” tételét. Miről híres ő?
    • a. ő volt Izrael első miniszterelnöke
    • b. ő volt Izrael első hadügyminisztere
    • c. ő volt Izrael első pártjának megalapítója
  8. Melyik termék kereskedelmi útvonala haladt át a Negev-sivatagon a Földközi-tenger felé?
    • a. borostyán
    • b. tömjén
    • c. porcelán
  9. Mi jellemző a Negev-sivatagban élő beduinokra?
    • a. vendég érkezésekor a nők és a gyerekek együtt étkeznek a vendégekkel
    • b. a gyerekek a beduin „sátrakból” is járnak iskolába
    • c. a beduinok hagyománytiszteletből elutasítják a technika vívmányait (például a mobiltelefont)
  10. Sok beduin költözik be Beér-Sevába, a Negev fővárosába. Mi nem jellemző rájuk?
    • a. sokan képezik magukat az itt lévő egyetemen
    • b. sokan katonai szolgálatba állnak az izraeli hadseregbe
    • c. a városban is ragaszkodnak hagyományos sátraikhoz
  11. Mi volt a Blue Flag nevű „esemény”, aminek a sivatag adott otthont?
    • a. sivatagi hadgyakorlat
    • b. egy beduin népzenei találkozó
    • c. egy teveverseny, amit a kérdésben jelölt tárgyért rendeztek
  12. Mit találtak fel az egyik sivatagi kibucban?
    • a. szélkereket
    • b. üvegházat
    • c. csepegtető öntözést

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük