Módszertani műhely

Interaktív intézménylátogatás a Kemenes Vulkánparkban

CSIZMADIA DÓRA

Eötvös Loránd Tudományegyetem TTK végzett biológia-földrajz tanárszakos hallgató; csizmadiadora44@gmail.com

Bevezetés

vulkánturizmus gyökerei egészen a 17-18. századig nyúlnak vissza, az ún. Grand Tour keretében ugyanis sokan keltek útra Európából, hogy utazásaik során tapasztalati úton gyarapíthassák tudásukat a világról (Harangi Sz. 2013). A Vezúv és az Etna térsége – napjainkhoz hasonlóan – kedvelt úticélnak számított a kezdetekkor is. A vulkáni tevékenységhez köthető geoturisztikai attrakciók felkeresése rohamos léptékben növekedett az elmúlt évtizedekben. A vulkánturizmus a fenntartható ökoturizmus speciális válfajaként legtöbbször az aktív és a szunnyadó vulkáni régiók, valamint az utóvulkáni működések felkeresésére irányul. A vulkáni működéssel kapcsolatban álló turisztikai kínálat a világ egyre több országában tematikus kiállításokkal és vulkánmúzeumokkal egészül ki, amelyek kiemelkedően magas oktatási potenciállal rendelkeznek. 

A Kemenes Vulkánpark bemutatása

Kelet-Közép-Európa első vulkánparkjának létesítésére a nyugat-magyarországi Celldömölk városában került sor a Ság-hegy lábánál (Szepesi J. et al. 2017). A bazalt tanúhegy közvetlen szomszédságában elterülő Kemenes Vulkánpark 2013. április 22-én, a Föld napján nyitotta meg kapuit a vulkáni működés iránt érdeklődő látogatók előtt (Németh A. 2015).  Hazánk első számú vulkánattrakciójának a megalkotása Karátson Dávid és Harangi Szabolcs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem vulkanológus professzorainak a nevéhez fűződik (Karátson D. 2013). Az Európai Unió által nyújtott 0,5 milliárd forintos támogatásból a Földes és Társa Építészeti Iroda jóvoltából készült el a látogatóközpont épülete (Karátson D. 2014). 

A Vulkánház épülete első ránézésre egyáltalán nem nevezhető szokványosnak: a kocka formájú, négyemeletes látogatóközpont egy gyufásskatulya benyomását kelti. Belső felépítése ugyancsak leképezi a külső megjelenés különlegességét: a szürke nyersbeton olyan érzetet kelt a látogatóban, mintha egy vulkán belsejében tenne tanulmányi sétát. A rozsdás lemezek tovább fokozzák a hely különleges hangulatát, ugyanis a földkéreg szilikátos kőzetanyagában megbújó repedésekben feltörekvő magma hatását keltik. A legmagasabb szintű vulkanológiai ismeretek kiállítási anyagát nyolc térbe rendezték. Az egyes termek felkeresése során a látogatónak lépcsősorokon kell a felszín felé haladnia, akárcsak az éppen kitörni készülő vulkán izzó kőzetolvadékának. A három nyelven elkészített vulkanológiai ismeretanyag a modern kor szellemiségétől átitatva, sok helyen érintőképernyős panelek alkalmazásával igyekszik megszólítani a fiatalabb generációkat is. 

A kiállítástérbe belépve a történelmi idők leghíresebb, leghírhedtebb vulkánkitöréseivel ismerkedhet meg a látogató. Szintén a földszinten helyezkedik el a Felfedező-terem, ami a vulkánok mint magashegységek világába nyújt betekintést a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció bemutatásán keresztül. A helyiségben lehetőség nyílik továbbá a vulkáni működéshez szervesen kapcsolódó földrengések szimulálására, valamint az is megfigyelhetővé válik, hogy mi történik a magma és a víz kölcsönhatása nyomán kialakuló freatomagmás vulkánkitörések során. Az utóvulkáni működések közül részletes leírást találunk a gejzírkitöréseket előidéző folyamatok hátteréről, illetve szemrevételezhetjük a vulkanológusok terepi felszerelését is. 

A Felfedező teremből kilépve utunk a lépcsőn keresztül vezet tovább, miközben érdekes idézeteket olvashatunk a történelmi idők vulkáni működésről szóló feljegyzéseiből, illetve híres írók, költők munkáiból. Az első emeleten találjuk a Tűzhányó termet, amelynek közepét Európa legnagyobb működő tűzhányója, az Etna makettje foglalja el. A teremben körbejárva megvizsgálhatjuk a vulkánokat felépítő ásványokkal és kőzetekkel, a Föld belső szerkezetének az ismertetése után pedig a magmaképződés folyamatába nyerhetünk betekintést. A felszínre került bazaltláva megszilárdulásáról és a kialakuló oszlopos szerkezet formavilágáról látványos fényképeket állítottak ki a világ számos pontjáról. 

A Tűzhányó termet magunk mögött hagyva a lávához hasonlóan újra a felszín felé kell emelkednünk. A lépcsősorok leküzdése után a Vulkánszimulációs terembe érünk, ahol megismerkedhetünk a bazaltlávafolyások két legfontosabb felszíntípusával, valamint az érintőképernyős panelen animációkon keresztül nyerhetünk betekintést a vulkánosság egyes folyamataiba. Szintén ezen az emeleten találjuk a sötét Naprendszer termet, ahol társbolygóink tűzhányó tevékenysége került bemutatásra. A folyosón híres vulkanológusok életéről szóló leírásokat találunk, amelyeket tabletek kijelzőjén olvashatunk. A következő emeleten található terem tematikáját a Kárpát-medence vulkánosságának a demonstrálása képezi. Az épület legfelső szintjének kiállításanyaga Eötvös Loránd munkásságát tekinti át, ahonnan a Ság-hegyre nyíló kilátást is megcsodálhatjuk. 

Az intézménylátogatások szerepe a földrajztanításban

Az intézménylátogatások a terepi földrajztanulás sajátos válfaját képezik. A múzeumok és látogatóközpontok felkeresése által a diákok számára lehetőség nyílik a valóság közvetlen és közvetett megfigyelésére. A megismerési folyamat aktív részeseiként maradandó ismeretekre tehetnek szert az iskola világát maguk mögött hagyva. Az új környezetben végbemenő tanulási folyamatot elsősorban nem kötelességként élik meg, hanem játékként és kikapcsolódásként tekintenek rá. A folyamatot nagyban elősegítik az életkori sajátosságokhoz igazodó múzeumpedagógiai foglalkozások, amelyek során nagy hangsúlyt helyeznek az élményszerűségre.  Az intézménylátogatások tehát „fontos terepét és szerves részét képezik a tevékenykedtetésen alapuló földrajzi tudásszerzésnek” (Makádi M. et al. 2013. 187. p.). 

A múzeumpedagógiai foglalkozások hagyományos eszköztárában előkelő helyen szerepelnek a frontális tárlatvezetések, amelyek a 21. században született Z-generáció igényeinek napjainkban már kevéssé tesznek eleget. A digitális bennszülöttek a technológiai vívmányok korában nőnek fel, így fogékonyak a modern eszközök használata iránt. A Kemenes Vulkánpark megalkotásakor tudatosan törekedtek a fiatalabb generációk megszólítására az infokommunikációs eszközök használata által. A szerző ezt az elképzelést gondolta tovább szakmódszertani szempontból és egy olyan múzeumpedagógiai foglalkozás tervezetét dolgozta ki a szabadulószobák koncepciójára átültetve, amely a feladatlapos iránymutatás helyett a virtuális térbe helyezi át az intézmény megismerésének menetét. 

A kiállításhoz tervezett foglalkozás módszertani háttere

A bemutatásra kerülő múzeumpedagógiai foglalkozás célja elsősorban a játékos ismeretszerzés, amely az önálló tanulás, valamint a kooperatív és szociális készségek fejlesztésén túl a digitális kompetenciákban való jártasságot is növeli. Valószínűleg még nem sok diák játszott végig olyan szabadulószobát, amely ötvözi a személyes jelenlétet az online térben elérhető tartalmakkal. Az újszerűség élményszerűbbé teszi a diákok számára a tanulási folyamatot, amely a tananyag hatékonyabb megszilárdítását is elősegíti (Kéri K. 2021). Az iskolapadban ülő Z-generációról általánosságban elmondható, hogy minden tevékenységre külön meg kell nyerni őket. A digitális eszközök beépítése a pedagógiai gyakorlatba nagyban elősegítheti ezt a folyamatot, a játékosítás által pedig még közelebb hozhatóak a diákokhoz a jelentős absztrakciót igénylő földrajzi tartalmak. „Az élmény hozzákapcsolása a feladathoz jó irány a résztvevők motiválására” (Kenéz A. 2019. 41. p.), a motiváció pedig elengedhetetlen feltétele a hatékony és eredményes tanulásnak.  

A Kemenes Vulkánpark a vulkáni működés törvényszerűségeit hivatott bemutatni, amely a köznevelés 6. évfolyamán természettudomány tantárgyban, a 7. és a 9. évfolyamon pedig a földrajz tantárgyba integrálva kerül elő a Föld mint kőzetbolygó témakörben. A múzeumpedagógiai foglalkozás kooperatív tevékenységekre épít, így a 13-16 éves diákok három fős csoportokban fedezik fel a Vulkánház kiállításanyagát. Az együttműködést szükségessé teszi a megoldandó feladatok nehézsége, a kérdések megválaszolásához ugyanis viszonylag nagy mennyiségű információanyagot kell feldolgozniuk, ami munkamegosztás nélkül nehezen valósulhat meg. A feladatok egyrészt a tantermi körülmények között megszerzett ismeretek megerősítésére szolgálnak, másrészt pedig új tudáselemek is elsajátíthatók általuk. 

A vulkánparkba tervezett foglalkozás alapgondolatát a nagy népszerűségnek örvendő szabadulószobák adták, amelyek során a résztvevőknek különböző logikai feladványok megoldásán keresztül kell kijutniuk egy helyiségből. Az intézménylátogatás tervezetének megalkotása során ezt a koncepciót ültettem át a Vulkánház példájára: a tanulók egy digitális szabadulószoba játékot játszanak végig a valóságban. Az épület egyes termeiben elhelyezett kiállításanyagot kell áttanulmányozniuk annak érdekében, hogy a virtuális térben meg tudják oldani a továbbhaladáshoz szükséges feladatokat, és ezáltal kiszabadulhassanak az épületből. A foglalkozás teljes időtartama alatt készülékük kijelzőjén olvashatják az utasításokat egy Google Űrlapon, így az egyes csapatok teljesen önállóan irányítják tanulási folyamatukat. A Vulkánház nyolc tematikus terében nyolc különböző LearningApps feladványt oldanak meg, amelyeket okostelefonjukon készítenek el. Ha jól válaszolnak a feltett kérdésekre, a megszerzett jelszó Google Űrlapba történő beírása után tudnak tovább lépni a játékban. Ugyanakkor ez a módszer az összefüggések feltárására és a folyamatok megértésére kevésbé alkalmas. Emiatt az intézménylátogatást érdemes kiegészíteni egy tanulmányi sétával a Ság-hegyi geológiai tanösvényen, amely a tanúhegy földtani és felszínalaktani értékeit, valamint a területet kialakító vulkáni működés különböző fázisainak jellegzetességeit mutatja be tájékoztató táblák segítségével. 

A Ság-hegyi geológiai tanösvény térképe (forrás: Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szórólapja)

A tanösvényt bejárva – akár a pedagógus iránymutatása által, akár a Vulkánházban igényelhető szakvezetés keretében – rendszerbe lehet foglalni a múzeum felfedezése során megszerzett ismereteket. A tanúhegyen tett tanulmányi kirándulás pedagógiai értékei tovább növelhetők a Sághegyi Múzeum felkeresése során. Az intézmény interaktív kiállítása lehetővé teszi a tanulók számára, hogy megismerkedjenek a táj természeti és kulturális értékeivel, valamint a helyi bányászat és szőlőművelés történetével. A múzeumépület körül futó kőpark a geológiai ismeretek elmélyítését is elősegítheti.  

A foglalkozás menete

Az intézménylátogatás előtt célszerű felmérni a diákok előzetes ismereteit és képzeteit a vulkáni működéssel kapcsolatban. A következő kérdések megválaszolása nemcsak a pedagógus számára nyújthat hasznos visszajelzést a tudásukról, hanem alkalmas lehet a tanulók érdeklődésének a felkeltésére is.  

  • Hány vulkán van a Földön?
  • Lehet-e még vulkánkitörés a Kárpát-medencében? Ha igen, hol és miért?
  • El lehet-e futni egy bazaltlávafolyás elől? 
  • Hány ember él a Földön potenciális vulkáni veszélyben?
  • Lehet-e előre jelezni a vulkánkitöréseket? 

A foglalkozás első lépésekén csoportalakításra kerül sor. Mivel a célkitűzések között a kooperatív készségek és a szociális kompetenciák fejlesztése egyaránt szerepel, célszerű a véletlenszerű csoportalakítási eljárást alkalmazni. Egy online csoportgenerátor alkalmazás (pl. Randomlist) segítségével – amely a játék szellemiségéhez is igazodik az IKT-technológia bevonásának köszönhetően – gyorsan létrehozhatóak a csoportok. Ezután a szabadulószoba linkjének a megosztása következik a tanulókkal: kinyomtatott QR-kódok alkalmazása által pillanatok alatt elérhetővé válik számukra a foglalkozás utasításait tartalmazó Google Űrlap. Minden csoport más linket kap, szükséges ugyanis megváltoztatni a feladatok sorrendjét, hogy egyszerre legfeljebb két csapat tartózkodjon egy teremben. 

A linkek megosztását megbeszélés követi, hogy az esetleges fennakadások esetében a tanulók hogyan tudják felvenni a kapcsolatot a pedagógussal, aki a foglalkozás teljes időtartama alatt elérhető a tanulók számára. A technikai információk megbeszélése után már csak a feladat megoldására rendelkezésre álló időkeret rögzítése, valamint a foglalkozás végét követő találkozási hely ismertetése van hátra. Az időkeretet célszerű másfél órában maximalizálni azért, hogy a kérdések megválaszolásán túl legyen idő elmélyedni a Vulkánház kiállításanyagában is, mielőtt a múzeum előterében ismét egybegyűlik az osztály. A tanári instrukciók után szabadjára engedhetők a diákok, a Google Űrlap útmutatásainak köszönhetően ugyanis nem szükséges számukra a folyamatos tanári jelenlét. 

A foglalkozás során megoldandó feladatok 

Helyszín: Vulkánház előtere

Utasítás: Párosítsd az egyes helyszíneket a hozzájuk köthető eseményekkel a Vulkánház előterében található információk alapján!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: Vulcanus

Megoldás:  

A Vulkánház előteréhez tartozó feladat megoldása (képernyőkép)

Helyszín: Felfedező-terem

Utasítás: Oldd meg a keresztrejtvényt!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: Andok

Keresztrejtvény

  1. (függőleges): Szabályos vagy szabálytalan időközönként, szakaszosan feltörő forróvizű forrás
  2. (vízszintes): A földrengés mélybeli kipattanásának helye idegen szóval
  3. (függőleges): A rengésfészek felszíni vetülete idegen szóval
  4. (függőleges): A földrengéshullámok terjedésének elemzésével foglalkozó tudomány
  5. (függőleges): A földrengés intenzitását a pusztító hatás alapján meghatározó skála neve
  6. (vízszintes): A földrengés méretét (magnitúdóját) meghatározó skála neve
  7. (vízszintes): A legkisebb tömegű kőzet az alábbiak közül: lávakő, salak, horzsakő
  8. (függőleges): A Föld legmagasabb vulkánjának a neve
  9. (vízszintes): Ennyi méter szintemelkedést kell leküzdenie a Földgömb-Atacama Klímamonitoring Expedíció tagjainak, mire felérnek a Puna de Atacama átlagos szintjéről a legmagasabb kráterperemig
  10. (függőleges): Ennyi méter magasan helyezkedik el a Föld legmagasabban fekvő tava

Megoldás:

Helyszín: Tűzhányó-terem

Utasítás: Írj „+” jelet a táblázat rovataiba, ha az adott ásvány részt vesz a megnevezett kőzetek felépítésében! Írj „-” jelet, ha nem!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: forró

Megoldás:

Helyszín: Tűzhányó-terem

Utasítás: Mely fogalmakra és jelenségekre ismersz rá a rövid leírások alapján? Egy-egy szóval válaszolj!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: folt

Megoldás:

Helyszín: Vulkánszimulációs-terem

Utasítás: Állítsd időrendi sorba a félmillió éves San Francisco-hegy történetének egyes eseményeit!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: kötélláva

Megoldás:

Helyszín: Naprendszer-terem

Utasítás: Válaszold meg a feltett kérdéseket a kihelyezett információs táblák alapján!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: Olympus Mons

Megoldás:

Helyszín: Kárpát-medence vulkanizmusát bemutató terem

Utasítás: Egészítsd ki a hiányos szöveget a megfelelő kifejezésekkel!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: Hargita

Megoldás:

Helyszín: Eötvös Loránd életét és munkásságát bemutatóterem

Utasítás: Keresd meg az Eötvös Loránd életével és munkásságával kapcsolatos kifejezéseket a betűrejtvényben!

A feladat helyes megoldása által megszerezhető jelszó: Ság-hegy

Megoldás:

Az utasításokat tartalmazó Google Űrlapok 

Az űrlap linkje: https://forms.gle/EoyfA3e5qAh2Pgzp9

Irodalom

  • Harangi Sz. (2013): Merre tovább, vulkanológia? A 21. század kihívásai. – Magyar Tudomány 174. 8. pp. 959–979.
  • Karátson D. (2013): Új kutatási irányzatok a vulkanológiában. Hozzászólás Harangi Szabolcs Merre tovább, vulkanológia? A XXI. század kihívásai című tanulmányához. – Magyar Tudomány 174. 12. pp. 1514–1518.
  • Karátson D. (2014): Kemenes Vulkánpark. – A Földgömb 32. 283. pp. 69–71.
  • Kenéz A. (2019): Gamification – a játékok alkalmazása a marketingben és a marketingoktatásban. – Marketing & Menedzsment 49. 4. pp. 36–51. https://journals.lib.pte.hu/index.php/mm/article/view/908
  • Makádi M. – Farkas B. P. – Horváth G. (2013): Tanulási-tanítási technikák a földrajztanításban. – Eötvös Loránd Tudományegyetem – Prompt, Budapest. https://www.eltereader.hu/media/2014/05/Tanulasi_tanitasi_READER.pdf
  • Németh A. (2015): Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont. –Kemenesalja 2710. p. 15.
  • Kéri K. (2021): Digitális és online lehetőségek, jó gyakorlatok a tanári munkában és a neveléstudományi kutatásokban. – Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Neveléstudományi Intézet és „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs. 140 p. https://doi.org/10.15170/PTE.BTK.NTI.DOL.2021
  • Szepesi J. – Harangi Sz. – Ésik Z. – Novák T. J. – Lukács R. – Soós I.(2017): Volcanic Geoheritage and Geotourism Perspectives in Hungary: a Case of an UNESCO World Heritage Site, Tokaj Wine Region Historic Cultural Landscape, Hungary. – Geoheritage 9. 3. pp. 329–349. https://doi.org/10.1007/s12371-016-0205-0

Kiemelt kép: Kemenes Vulkánpark Látogatóközpont, Vulkánház (forrás)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük