Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Az oázisok jelképe

A datolyapálma – Észak-Afrika és Közel-Kelet

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A fotók készítésének helyszínei (Google Maps)

Földrajzi leírás

A trópusi sivatagi oázisok emblematikus növénye a datolyapálma. Talán el sem képzelhető nélküle egy szaharai oázis. Nem volt ez mindig így. Amikor az emberek birtokba kezdték venni a sivatagot, akkor a természetesen fakadó éltető forrásvíz körül lévő sivatagi növények közé betelepítette a datolyapálmát, ezzel megváltoztatva a kis zöld „sziget” arculatát.

Az oázisokat uraló pálmafaligetek települések nevét is adták, mint pl. a Szíriában lévő Palmüra városának. (link)
A folyammenti oázisoknak is fontos haszonnövénye a datolyapálma (Ziz-völgye). (link)

A növény őshazája Elő-Ázsia (pontosabban Irak déli része), innen terjedt a sivatagos területekre. Minden olyan csapadékban szegény, magas évi átlaghőmérsékletű helyre ültethető, ahol gyökérzetével eléri a talajvízszintet. Nemzetségneve, a Phoenix arra utal, hogy a föníciaiak terjesztették el a növényt a száraz területeken. Az elültetett magvak 2-3 hónap alatt kicsíráznak, elég gyorsan növekednek, és a kifejlett növények 8 éves korukban hoznak először termést. Általában 100 éven át teremnek, de ismert 200 éves datolyapálma is. A legidősebb datolyafamatuzsálem Izraelben, az Arava-völgyben él. Sok ásatásban találnak idős, akár 1000-2000 éves datolya szemeket, amelyek elvétve még csírázóképesek is.

Egy datolyapálma ültetésének lehetünk szemtanúi (Al-Raka, Omán). (link)

A datolyapálma meghatározója az oázisgazdálkodásnak. Levelei árnyat adnak ahhoz, hogy alattuk gabonát, zöldségféléket termeszthessenek.

Omán száraz hegyvidékének völgyeiben is datolyaültetvények zöldellenek. (link)
A datolyapálmák árnyékának védelmében számos növényt termesztenek. (link)

A törzséből házak gerendáit készítik, leveleiből kerítést, kosarat fonnak, vagy éppen a házak tetejét fedik be vele, és megszárítva tüzelőanyagnak is használhatók. Az arabok a termését a „sivatag kenyerének” is nevezik, amely szénhidrátban és fehérjében is gazdag, ami az oázisban a szűkös húsforrás miatt fontos. Állati takarmánynak is jelentős, tyúkok, szamarak, tevék növekednek rajta.

A férfiak szüretkor játszi könnyedséggel felkúsznak a fa törzsén, és levágják az érett fürtöket. Majd egy lapos felületre teszik ki száradni, mivel szárított formában jól lehet tárolni és exportálni. Az aszalt gyümölcsökből vízben áztatva, majd főzve mézet is csinálnak. Ez a méz és a datolyaszirup fontos édesítőszernek számított, hiszen a sivatagi éghajlat nem alkalmas cukornád vagy cukorrépa termesztésre. A fák tetején lévő rügyekből főzelék készülhet. Főként a fiatal fiúk titokban felmászva a pálmákra megcsapolják a tetején lévő levélgyűrűt, és a kicsorgó nedv megerjedéséből pálmabort kapnak, bár az iszlám vallás szerint alkoholt nem szabadna inniuk. 

A datolyapálma felhasználása nagyon régről ismert. A karthágói pénzérméken látható a növény, az ókori görögök és a rómaiak győzelmi ünnepeik során leveleit díszítésre használták. A keresztény hagyomány szerint a béke és a szeretet jelképe, és emlékeztet Jézus bevonulására Jeruzsálembe. 

Magyarországon csak egy-kétféle datolyát ismerünk, de ha bemegyünk egy helyi bazárba vagy zöldségboltba, elképesztő választékát láthatjuk a datolyának a minőségtől és a felhasználástól függően. Van amelyik főzésre való, a másik takarmányozásra, vagy éppen emberi csemegének.

Sok embernek nyújt megélhetést a datolya eladása. (link)
A datolyának sokféle változata ismeretes, van amit étkezési célokra, takarmányozásra használnak fel (Aleppo) (link)

Feladat

A feladatban igaz és hamis állításokat olvashatsz. Döntsd el, hogy melyik állítás az igaz a térítői sivatagi oázisokra!

  1. Csak természetes vagy mesterségesen fúrt kutak mentén találhatók oázisok.
  2. A lakóházakat a kút, a vízforrás közelében építik fel.
  3. A sivatagban az oázisokban alakultak ki állandó települések. 
  4. Az oázisba szigorúan tilos más (hagyományosan ott nem termesztett) növények bevitele a rovarkártevők kivédése érdekében.
  5. A vízelosztásról még ma is sok helyen apáról fiúra öröklődő mesterséget végző ember gondoskodik.
  6. Az öntözőcsatornák elhanyagolását börtönnel is büntethetik.
  7. Az öntözött földeken semmilyen gabonát nem tudnak termeszteni.
  8. Az oázisokban „emeletes” növénytermesztés is kialakulhat: 20 méter magas datolyapálmák árnyékába banánt vagy citrusféléket ültetnek, alattuk kölest, búzát, zöldségeket termesztenek.
  9. Sok család számára a datolya és a zöldségek eladása jelenti az egyedüli pénzforrást.
  10. Az oázisok egykor kereskedelmi útvonalak fontos állomásai voltak.
  11. Az oázisokban a csökkenő mértékű öntözés miatt a talaj elszikesedhet.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük