Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Mono-tó

Kalifornia Holt-tengere – Amerikai Egyesült Államok 

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

A Mono-tó fekvése Észak-Amerikában (Google Maps)

Földrajzi leírás

Nagyon sok tó létezik a világban, amely tájképi környezete, keletkezése, a víz színe vagy éppen a benne élő élőlények miatt érdekes. A Mono-tó minden szempont szerint egy igen különleges helynek számít. Kalifornia Holt-tengere, ahogyan Mark Twain nevezte. A tó egy hatalmas medencében fekszik vulkáni hegyekkel körülvéve.

A Mono-tó hegyekkel körülölelt medencében fekszik. (letöltés)
A tó területe a vízszint függvényében erősen változik. (letöltés)

Egy nagyobb, kb. 1-3 millió éve keletkezett tónak a maradványa, a Mono-tó 760 ezer éves lehet. Területe igen erősen változik a jelentős vízszintingadozásnak köszönhetően, ami elérheti az 1,8 métert is. Ennek oka egyrészről az, hogy sivatagos környezetben fekszik, a száraz évszakban jelentős mennyiségű vizet veszít a párolgással. A másik ok pedig az, hogy 1941-től Los Angeles vízellátását próbálják megoldani a tóba érkező folyók vizének megosztásával, elvezetésével. A tónak nincs kifolyása, így vize csak a beleömlő folyókból és a felszín alóli hozzáfolyásokból táplálkozhat.

A tó vize rendkívül sós, kétszer sósabb, mint az óceán (átlagos sótartalom 80 g/l). Főként klorid-, szulfát-, karbonát-vegyületekben gazdag és erősen lúgos kémhatású (pH = 10). Ezek a rendkívüli tulajdonságai adják egyben a tó különlegességét is. A tómedence aljáról feltörő kalciumban gazdag források kalcium-karbonát, édesvízi mészkő kiválását eredményezik, gyönyörű, sokszor kéményszerű formákat kialakítva a víz alatt. Amikor a tó vízszintje jelentősen lecsökkent, ezek a változatos és különleges alakzatok a felszínre kerültek igen bizarr, mesebeli tájképet kialakítva.

A feltörő források helyét jelzik a kéményszerű édesvízimészkő-tornyok. (letöltés)
A legnagyobb édesvízimészkő-toronycsoport a tó déli partja mentén alakult ki. (letöltés

A kis szigetek kiváló fészkelőhelyet adnak a madaraknak, ahol védetten nevelhetik a fiókáikat. Persze kérdezhetnénk, hogy hol találhatnak táplálékot a madarak, avagy ilyen rendkívüli környezetben van-e élet a tóban. Akármilyen furcsán hangzik, de a Nagy-sóstó után itt a legnagyobb a kaliforniai sirályok populációja, több, mint 80 madárfaj él vagy időszakosan megfordul a tó körül. Azonban a tó sem „lakatlan”. Elég nagy a produktivitása, hiszen elég sok alga, sókedvelő garnélarák és alkáli sólégy (Ephydra hians) él a tóban. Az utóbbi életének kétharmad részét a vízben tölti, ott fejlődik és bábozódik be. A légy potrohán lévő apró kitinszőrszálak vékony levegőréteget tartanak meg, ami lehetővé teszi, hogy a légy „búvárkodjon”.  A lárvák és a bábok burka sokkal több zsírt és fehérjét tartalmaznak, mint a rákok. Emiatt lettek fontos táplálékai a madaraknak. Ezek a tápláló rovarok adnak energiát az akár 4000 kilométeres nonstop repüléshez is egyes madaraknak. 

Sólegyekre vadászó sirály. (letöltés)
A sólegyek és lárváik sok ezer madár élelemforrását jelentik. (letöltés)

A legyek és a rákok nagy számát az magyarázza, hogy a víz összetétele miatt halak nem élnek a tóban, így nincs ragadozó. A finom szőrborítás és a viaszbevonat miatt képződő buborék pedig szinte szárazon tartja a testüket, megvédi a lúgos víztől. 

A madarak igen különleges módon jutnak ezekhez a legyekhez. Az egyik vadászati stratégia, hogy a tópart szélét tömegekben beborító legyek között nyitott csőrrel futnak a madarak, így csak nyelniük kell a táplálékot. A másik módszer pedig az, hogy a csőrükkel örvényt keltenek a sekély vízben, így a tó alján lévő lárvák, bábok feljönnek a víz felszínére.

Az itt élő Kutzadika’a (légyevők) indiánok is rájöttek arra, hogy a bábok és a lárvák pörkölve vagy szárítva is finom csemegék, de eltarthatók a téli ínségesebb napokra is. Ezért szezonálisan, az augusztusi időszakban letelepednek a Mono-tó környékén. 

Sajnos a tó élete igencsak veszélybe került, amikor az őt tápláló vízfolyások vizét elvezették Los Angeles ivóvízhiányát enyhíteni. A mésztufaszigetek sorra félszigetekké váltak, így a madárfiókák a hüllők és az emlősök könnyű prédái lettek. A sótartalom drasztikus megnövekedése pedig veszélybe sodorta a tóban lévő élőlényeket. Sok önkéntes állt ki a tónak és igen különleges ökoszisztémájának megmentéséért, sajnos a mozgalom elindítóját, David Gainest ezért meg is ölték… Azonban 1978-tól elérték, hogy csak megfelelő vízszint esetén lehet csökkenteni a tóba jutó vízutánpótlást.

Feladat

Az indián törzsek vigyáznak környezetük egyensúlyára, hiszen az ő megélhetésük is a viselkedésüktől függ. Ezzel kapcsolatban sok mondás született, ami a természet és az emberek értékeire hívja fel a figyelmet. Keresd meg a mondások első részéhez tartozó második részt!

A mondások első fele

  1. Csak azt vedd el, amire szükséged van, ….
  2. A jó főnök nem elvesz, …
  3. Az embernek nem hatalma van, …
  4. Ha eltávolodsz a természettől, …
  5. Óvatosan járj tavasszal, …
  6. Első tanárunk …
  7. A rövid dal is elég, …
  8. Ha a szem sosem könnyezne, …

A mondások második fele

  1. … hanem ad.
  2. … földanya terhes.
  3. … hanem felelőssége.
  4. … saját szívünk.
  5. … a lélek nem látna szivárványt.
  6. … megkeményedik a szíved.
  7. … és hagyd úgy a földet, ahogy találtad.
  8. … ha sok mindent megértesz.

A feladat leírása (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük