Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Sztélék

Akszúmi sztélék – Etiópia

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Akszúm fekvése Etiópiában (Google Maps)

Földrajzi leírás

Akszúm ma egy kis, csendes település Etiópia északi részén, de a Kr. u. 1–10. század között birodalmi főváros volt, amely birodalom hatalma fénykorában egészen Jemenig terjedt. A kereszténységet a Kr. u. 4. században az egyik akszúmi uralkodó, Ezena király vette fel és terjesztette el birodalomszerte. Ma Akszúm világörökségi helyszín, mivel a város területén lévő nekropoliszban a királyokat, előkelőségeket és azok családtagjait temették el úgy, hogy hatalmas obeliszket állítottak a sírjuknál.

A város környékén több kisebb sztélémező található, amelyek ma már UNESCO világörökségi védelem alatt állnak. (letöltés)
A legépebben megmaradt sztélémezőn figyelhetjük meg a sztélék különböző típusait. (letöltés)
A sztélék anyaga az Akszúm határában felszínre bukkanó mélységi magmás kőzet, a szienit. (letöltés) (letöltés)

A legnagyobb sztélé több, mint 500 tonnát nyom, és 33 méter magas volt. Összetörésére két feltételezés is van. Az egyik szerint azért dőlt le, mert nem volt jó az alapozás, a másik szerint a területet meghódító arab törzsek döntötték le.

A legnagyobb, egykor 33 m magas sztélé most összetörve látható. (letöltés) (letöltés)

Egy 24 méter magas, 170 tonnás sztélé eredetileg Ezena király sírja felett állhatott, mielőtt az olaszok nem vetettek szemet rá, és Rómába nem szállították, hogy hirdesse Mussolini hatalmát. Szerencsére az obeliszk visszakerült, 2008-ban állították fel újra.

Az olaszok az 1937-ben elszállított sztélét három részre vágva szállították vissza. Az akszúmi repülőtér kifutópályáját meg kellett erősíteni, hogy a hatalmas szállítógép le tudjon szállni a sztélé darabjaival. (letöltés)

A sztéléket egy kőtömbből készítették, és az akkori időszak legnagyobb faragott emlékművei voltak. Az oszlopokat úgy tervezték, mintha egy épület lenne, egy mini felhőkarcoló. Álajtókat, emeleteken álablakokat faragtak bele, és ha ez a holtaknak emelt emlékmű, akkor talán a holtak lakhelyének szánták.

A díszítésük miatt úgy néznek ki a legnagyobb sztélék, mint az emeletes házak, emeletekkel, ablakokkal és ajtóval. (letöltés)

Keleti irányba tájolták a „bejáratát”, amerről a Nap kel fel, mivel a Nap fontos szimbólum lehetett számukra, sok helyen lehet a napkorongot díszítésként is látni. Tudósok fallikus jelképet is felfedeznek az obeliszkekben, mint a termékenység szimbólumai, és az életet és az újjászületést jelképezik. A sztélék többsége a Kr. u. 4. században készülhetett.

Hihetetlen, hogy az öt kilométerre lévő bányában milyen technológiával faraghatták ki ezeket a monolitokat, szállíthatták el és állíthatták fel ekkora méretű oszlopokat. Valószínűleg rámpák segítségével, elefántok erejével, görgőkön vitték a sztéléket.

Az egykori mesterek a kövek kifaragásához ilyen mércét használtak. (letöltés)
A jól megmunkált kőtömbök szoros illesztéséhez fém kapcsokat is használtak. (letöltés)

A felszín alatt több sírkamrát is találtak, amelyek feltárása még folyamatban van. 

A sztélék alatt jól megépített sírkamrák húzódnak. (letöltés) (letöltés)

Feladat – Kőzetek a laborban

A kőzetek kémiai összetételét vizsgálták a diákok, de a jegyzeteik kicsit összekeveredtek. Segíts nekik felismerni a kőzeteket összetételük alapján, és kapcsold hozzájuk felhasználásukat és a lehetséges mintavétel helyüket.

  1. Kőzetek összetétele. Nevezd meg a kőzeteket!
    • 1. kalcium-karbonát
    • 2. kalcium-magnézium-karbonát
    • 3. kvarc, földpátok, csillám
    • 4. főleg apró kvarcszemcsék, amiket kovasav, kalcit, limonit kötőanyag ragaszt össze
    • 5. legfontosabb ásványa a kvarc és az olivin
    • 6. apró kőzetliszt mészhártyával összecementálva
  2. A lehetséges mintavételi helyek:
    • a. a guyanai tepuikból (táblahegyekből)
    • b. a Szekszárdi-dombság területéről
    • c. Földünk leghosszabb barlangjából, a Mamut-barlangban lévő cseppkőből
    • d. a Gellért-hegy oldalából
    • e. a Balti-tenger (Rigai-öböl) partján lévő vándorkőből
    • f. a Dekkán-fennsíkról
  3. Felhasználási módjuk:
    • A. A kőzeten kiváló talaj képződik.
    • B. Az élelmiszeripar (cukorgyártás) és a cementgyártás is felhasználja.
    • C. Por alakban súrolásra, összetörve utak felszórására kiváló.
    • D. A Somoskőnél kibányászott kőzetből készültek Bécs utcakövei.
    • E. Ebből építették az egyiptomi piramisokat.
    • F. A jordániai Petrában a sziklasírokat ebbe a kőzetbe mélyítették.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldás (link)

Ki tudja miért hagyták abba egy sztélé kifaragását a hajdani szobrászok. (letöltés)
Az élelmes etióp emberek a sztélék közötti területet teff (gabonaféle) és cirok termesztésre hasznosítják. (letöltés)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük