Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Legmagasabb vulkán

Földünk legmagasabb tűzhányója, Ojos del Salado – Chile/Argentína

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Az Ojos del Salado fekvés Dél-Amerikában (Google Maps)

Földrajzi leírás

Az Ojos del Salado vulkán Földünk legkülönlegesebb helyeinek egyike. Az Andokban, a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki bolygónk legmagasabb tűzhányója.

Az Ojos del Salado látképe a Laguna Verde partjáról (letöltés)
Az Ojos del Salado a Puna de Atacama fennsíkjából emelkedik ki. (letöltés)

Egészen 6893 méter magasra kell feltúráznunk, ha a csúcsát kívánjuk meghódítani! Ugyan van még két jelentkező a legmagasabb vulkáni címre, az ecuadori Chimborazo és a Hawaii Mauna Kea. A 6272 méteres Chimborazo csak akkor győzhetne, ha magasságát bolygónk középpontjától számítanánk. A Mauna Kea tűzhányó 9000 méteres magasságát pedig az óceán aljzatától mérték, a tenger felett csak „szerény” 4205 méterrel emelkedik.

Egyszóval a magassági rekordot az Ojos del Salado szunnyadó vulkánja tartja, amelynek utolsó nagyobb kitörése több mint 1300 évvel ezelőttre tehető, bár 1993-ban egy kis hamuszórással adott hírt magáról. Ez egy 1,2 millió évvel ezelőtt keletkezett rétegvulkán, lávadómokból és lávafolyásokból épül fel. A vulkán kőzetanyaga főként dácit. Hóborítást csak időszakosan láthatunk rajta, de a hó a száraz levegő miatt hamar elszublimál.

Szép kilátás nyílik a főkráter pereméről észak felé, a háttérben a Laguna Verde vize csillan meg. (letöltés)

A vulkán sokáig rejtegette a csúcsát, csak 1937-ben hódította meg két bátor és elszánt lengyel hegymászó, Jan Alfred Szczepanski és Justyn Wojsznis. Magyarok 2010-ben álltak először a csúcsán.

Az Atacama-tábor 5200 m magasságban fekszik a hegy északi lejtőjén. (letöltés)

Vannak, akik különböző magassági rekordokat szerettek volna itt elérni, valamilyen közlekedési eszközzel. 2007-ben a német Matthias Jeschke csapata egy hihetetlennek tűnő vállalkozással Jeep Wranglerrel kapaszkodott fel egészen 6646 méteres magasságra a vulkán oldalán, de a rekorderek nem örülhettek sokáig ennek a kiváló teljesítménynek, mivel egy chilei megszállott csapat két héttel ezután egy átalakított Suzuki Samurai terepjáróval 6688 méterig jutott fel. Matthias Jeschke tízfős csapata 2019. december 13-án két Mercedes-Benz Unimog teherautóval még ennél is 6 méterrel magasabbra, 6694 méterre jutott. A motorosok 6371 méterrel tartják a rekordot, de Manu Bustelo mountain bike-os teljesítménye egyenesen hihetetlen, miszerint 2013-ban felvitte biciklijét, és a csúcs sziklafalának tövéből, 6800 m-ről 5100 méterig ereszkedett le vele. 

A kráterperemen emelkedő legmagasabb csúcsot a kráteren keresztül gyalogolva érhetjük el. (letöltés)

Ha azt hinnénk, hogy ezek a rekordok és a csúcs megmászása könnyen teljesíthetők, nagyot tévednénk. Eleve több napos, akár hetes aklimatizációs túrák, jó testi kondíció nélkül nem lehet feljutni a csúcsrégióba, hiszen az oxigénhiány nagyon megterheli a szervezetet és nehézzé teszi a mozgást. A nagy magasságban hamar jelentkezhetnek a hegyi betegség tünetei is, mint a fejfájás, a szédülés, az étvágytalanság, az álmatlanság, a feledékenység, a fáradtság, a rossz közérzet, a szapora légzés, a hányás, súlyosabb esetben a tüdő- és agyödéma, az öntudat- és eszméletvesztés.

A nyári időszakban a permafrost olvadásának köszönhető kis tavak alakulhatnak ki (letöltés)

A nagy magasság mellett az extrém időjárási viszonyok is megnehezítik a tartózkodást ebben a magassági régióban: a viharos erejű szelek (az eddig itt mért legerősebb szelek meghaladták a 400 km/órát), az alacsony, fagypont alatti hőmérséklet nyáron is. A legközelebbi vízvételi hely is legalább 200 km-re található! Itt húzódik Földünkön a legmagasabban a hóhatár, azaz húzódna, ha a vulkán elérné a 7000 métert! 

A rendkívül erős szél óriás fodrokat épít a kavics méretű szemcsékből. (letöltés)
A szélárnyékos helyeken felhalmozott hóból a trópusi napsütés hatására kialakult penitenteszek között sétálhatunk. (letöltés)
Az erős szelek a kemény dácitsziklákat is csipkésre faragják a magukkal szállított porszemekkel. (letöltés)

Egy magyar kutatócsoport Nagy Balázs vezetésével 2012-ben indított el egy egyedülálló kutatást a vulkán 4200–6893 m közötti régiójában, ahová letelepített műszerekkel vizsgálják az örökfagy változását, ezáltal a globális felmelegedés hatásait. Egy-két évente a kutatók leolvassák, majd feldolgozzák a mért adatokat, és így figyelemmel kísérhetik környezetünk alakulását, és így sikerülhet megérteni az éghajlatváltozás következményeit is.

Egy 6500 m magasságban fekvő kráterben fumarola feltörések emlékeztetnek arra, hogy vulkáni területen járunk. (letöltés)
A kísérő vulkáni jelenségek közé tartoznak a savas melegvízfeltörések, kisebb iszapfortyogók is. (letöltés) (letöltés)
A Föld legmagasabban fekvő (6500 m) tómedencéjében kialakult jégréteget feltörő melegvizek is táplálják. (letöltés)

Feladat

Az Ojos del Salado oldalában, 5800 m-en fekvő Tejos-táborból indulunk az Ojos del Salado csúcsára. Alaposan át kell gondolni, hogy mit vigyünk magunkkal a fárasztó és hosszú útra. Nézzétek meg, hogy mi van a hátizsákban, és a feleslegesnek ítélt holmikat vegyétek ki! Indokoljátok meg, hogy miért nem érdemes magunkkal vinni az adott dolgot!

A hátizsák tartalma: hágóvas, termosz, víz PET-palackban, szélálló maszk, csoki, elsősegélycsomag, merülőforraló, alma, kukoricakonzerv, nagy kézi elemlámpa, gyufa, vízhatlan zacskó, fejlámpa, gyertya

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A meredek lejtőket borító hó megnehezíti a hegymászók és kutatók feljutását a vulkán csúcsára (letöltés)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük