Hírek, események

Madarak és fák napja

“Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében!” (Herman Ottó)

Hazánkban 115 éve május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját annak emlékére, hogy az európai államok 1902-ben egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.

Az első megemlékezést Herman Ottó polihisztor természettudós kezdeményezésére Chernel István ornitológus szervezte meg Kőszegen. Az 1906. évi I. törvénycikk értelmében az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő, hogy évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Ünneplése ekkortól vált hivatalossá. A világháború utáni szocializmus idején feledésbe merült a kezdeményezés, csak a rendszerváltozás után kerül ismét a figyelem középpontjába.

Vízparti fák téli napkeltekor (forrás)
A 300 évesre becsült legendás Rákóczi-fa (törökmogyoró) Romhányban (fotó: Makádi M.)

Miért éppen a madarak és a fák? A fák az egész világon egyetemes növényszimbólumok, amelyek összekötik az eget és a földet, koronájuk az ég felé tör, gyökérzetük a Föld mélye felé igyekszik. A fák az örök fejlődés és megújulás, a termékenység jelképei (lásd a népköltészetben pl. égig érő fa, aranyalmafa, bőségfa), a kiszáradt fák pedig az elmúlásé. A madarak is összekötik az eget és a földet, de a csodált, szabad mozgásukkal az égi világhoz tartoznak az ember ősi képzelet- és hitvilágában.

Fák nagyvárosi közparkban (fotó: Makádi M.)
A magányos fa is dísze az épített környezetnek. (fotó: Makádi M.)

A madarak és fák előtti tisztelgés méltó jelképe a természeti értékeink közös védelmének. Célja, hogy különösen a fiatalokban kialakítsa a kötődést a természeti környezet iránt.

A magányos madár szépsége (forrás)
Az ember az épített környezetben is vágyik a madarak közelségére (forrás)

Kiemelt kép forrása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük