Módszertani műhely

Hazánk nagy kihívása, az aszály

TÓTH ÁDÁM biológia-földrajz tanár szakos hallgató, Szegedi Tudományegyetem; toth.adi98@gmail.com

Célcsoport: 9. évfolyam

Időtartam: 2 x 45 perc

Óratípus: alkalmazó, új ismeretet feldolgozó óra

Az óra oktatási céljai

  • Magyarország éghajlatának áttekintése a klímaváltozás tükrében 
  • A klímaváltozás jelensége Magyarországon
  • „Kiszáradó Magyarország” – az aszály problémája hazánkban
  • Hazánk vízkészletekkel kapcsolatos problémáinak megismerése; éghajlattani és más természetföldrajzi ismeretek alkalmazása
  • Új fogalmak: klímaváltozás, klímamodellek, klimatikus egyensúly, középvízhozam, vízforgalmi mérleg, környezeti kockázataszályveszély, aszályindex, nyári nap, klimatikus extremitások, erőforrás.

Az óra nevelési céljai

  • A diákok érzékenyítése környezetünk problémáira, a fenntarthatóság fontosságára, elhivatottságuk megerősítése a klímaváltozás hatásainak megismerésére és az enyhítésükre irányuló cselekvő magatartásra.
  • A problémák sokoldalúságának meglátása, a több szempontból való elemzés fontosságának hangsúlyozása.
  • Környezettudatosságra, felelős gondolkodásra, együttműködésre nevelés; dialektikus gondolkodásra nevelés. Örömmel alkalmazza ismereteit, használja azokat problémamegoldásra.
  • Törekvés egy belső igény kialakítására: a problémák ismereteken és tényeken alapuló magyarázatára.

Az óra képzési céljai

  • Kommunikációs kompetenciák: szövegértés és beszédkészség fejlesztése, információk gyűjtésének, rendszerezésének, értelmezésének és közvetítésének gyakorlása; 
  • Digitális kompetenciák: hatékony információszerzés- és szűrés képessége, digitális térképek (Google Earth) elemzése; 
  • Matematikai és gondolkodási kompetenciák: ok-okozati összefüggések, logikai kapcsolatok felismerése, megfogalmazása, következtetésekre épülő problémamegoldás, analizáló és szintetizáló képesség fejlesztése, problémacentrikus gondolkodásmód fejlesztése; 
  • A személyes és társas kapcsolati kompetenciák: kooperációs készség, társas kommunikáció fejlesztése, közös problémamegoldás gyakorlása; 
  • Kreativitás: problémamegoldás;
  • Innovációs és vállalkozói kompetenciák: a csoportos feladat végrehajtásának megszervezése, munkából való részesülés.

Tantárgyi koncentráció

Belső koncentráció: klimatikus hatás (atlantikus, mediterrán, kontinentális), éghajlati típus, medencejelleg, földrajzi övezetesség, magassági övezetesség, csapadékképződés, csapadékeloszlás (térbeli, időbeli), csapadékmennyiség, napi, havi, évi középhőmérséklet,éves napfénytartam, felhőzöttség, evapotranspiráció, felszíni víz, felszín alatti víz, vízgyűjtő terület, belvíz, talajvíz, relatív vízhiány, aszály, erőforrás, fenntarthatóság, folyószabályozás; Atlanti-óceán, Kelet-európai-síkvidék, Földközi-tenger, Azori-szigetek, Alpok, KárpátokKárpát-medence, Dunántúli-középhegység, Északi-középhegység, Alföld, Tisza-völgy, Duna-völgy

Külső koncentráció: biológia – ökoszisztémák; kémia – oldatok (szennyeződések); matematika – függvények, diagramok; történelem – mezőgazdasági forradalom, Árpád-kor; angol – nyelvismeret; gazdasági-társadalmi kitekintés (mezőgazdaság, területhasználat, társadalmi igények, környezetvédelmi stratégia).

Aszály hatása a termőföldeken (forrás)

Tanulási eredmények

  • Magyarázni tudja a klimatikus adottságok segítségével hazánk kitettségét a klímaváltozásnak.
  • Ismeri a főbb folyamatok földrajzi hátterét, az ország helyzetéből fakadó erősségeket, gyengeségeket, veszélyeket és lehetőségeket, az aszály hatásait.
  • Ismeri a főbb tendenciákat, azok földrajzi és klimatikus hátterét alapszinten magyarázni tudja.
  • A megszerzett tudást a későbbiekben alkalmazni tudja, segítséget nyújt a mindennapi tájékozódásban (hírek olvasása, időjárási jelenségek megfigyelése, természetben tett megfigyelések).
  • A klímaváltozás hatásainak kérdéséhez kellően komolyan, de pozitív szemlélettel áll, látja a lehetőséget a változtatásra és a cselekvés lehetőségére.
  • Igyekvést mutat a későbbiekben a tájékozottságra, a témakörrel kapcsolatban érdeklődést mutat.
  • A környezeti problémák iránt érzékeny, érzi hatásuk súlyát, szerteágazóságát.

A tanítási óra részletes terve (link)

Csoportmunka

1. csoport: ERŐSSÉGEK

Magyarországot sokszor víznagyhatalomként emlegetik. Ez egy igen nagy fegyver lehet a klímaváltozás hatásainak, különösképpen az aszály ellensúlyozására. Feladatotok, hogy elemezzétek a Magyarország vízmérlegét bemutató ábrát és táblázatot a kérdések segítségével!

Vízmegtartó megoldások – infografika az elemzéshez (forrás)

2. csoport: GYENGESÉGEK

Az aszályérzékenység Magyarországon az egyik legnagyobb környezeti probléma. Az ország klimatikus adottságai olyan „gyengeségként” könyvelhetőek el, amelyeket ellensúlyozni kell az aszály káros hatásainak mérséklése érdekében. Feladatotok, a térképek és a kérdések segítségével megvizsgálni, milyen tényezők miatt érzékeny az ország (különösen annak egy kitüntetett területe) az aszályra.

Pusztuló égerláp az Ipoly mentén (fotó: Tóth Á.)

3. csoport: VESZÉLYEK

A klímaváltozás egy olyan tényezőegyüttes, amely hazánkban többek között az aszályveszélyt is növeli. Feladatotok megvizsgálni, hogy a Magyarországon már bekövetkezett és a jövőben várható klimatikus változások miként növeli az ország kitettségét az aszály veszélyének. (link)

Diagramelemzés csoportmunkában IKT-eszközökkel (forrás)

4. csoport: LEHETŐSÉGEK

A linken PILOT-LIFE projektekről olvashattok, Magyarország területéről. Valamilyen módon mind a vízmegtartáshoz kapcsolódik, és komoly lehetőségeknek ígérkeznek a vízmegtartásra, ezáltal az aszály hatásainak mérséklésére. Feladatotok, hogy elolvassátok Bátya és Rákócziújfalu településeken megvalósuló projekteket, és a kérdések segítségével levonjátok a következtetéseket.

A vízmegtartás egy lehetősége: természetes mocsár az Ipoly árterén, háttérben a Börzsönnyel (fotó: Tóth Á.)

5. csoport: ASZÁLY GAZDASÁGI-TÁRSADALMI HATÁSAI

Az aszály hatásai messzebbre nyúlnak pusztán a mezőgazdasági károknál. Gyakoribb megjelenése egy egész sor problémát indukál, amelyek közvetetten mindennapi életünkre is hatást gyakorolnak. Feladatotok, hogy ezeket a hatásokat elemezzétek a kérdések és az infografika segítségével.

A csoportmunka részletes feladatleírásai (link)

Egy lehetséges szófelhő az aszály enyhítésének lehetőségeiről Mentimeter használatával (szerk. Tóth Á.)

Képek a feladathoz (link)

Prezentáció (link)

Szakirodalmi források

A zsűri véleménye a pályamunkáról: Eredeti, alaposan kidolgozott tanítási óra tervezetét láthattuk. A csoportfeladatok és a naprakész forrásból készített feladatok külön elismerést érdemelnek. A tanóra, amely Magyarország éghajlatával és annak változásaival ismerteti meg a diákokat egy SWOT-analízissel bírja rá őket a különböző szempontok együttes figyelembevételére.

Kiemelt kép forrása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük