Módszertani műhely Taníts érdekesen érdekeset!

Indzsera

Kenyér, evőeszköz és tányér, az indzsera – Etiópia

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Az indzserával kapcsolatos fotók készítésének helyszínei Etiópiában (Google Maps)

Földrajzi leírás

Sok országnak van olyan jellegzetes pékáruja, amelyről az ország akár azonosítható is. A franciáknál a bagettet, a németeknél a rozskenyeret említhetnénk példaként. Etiópiában azonban hiába keressük – például az otthonról hozott téliszalámihoz – a nálunk megszokott kenyérfélét, csak kevés boltban kapható hasonló, az is csak a turisták kedvéért. A helyiek egy indzserának nevezett, inkább szivacsos lepényfélére emlékeztető „kenyeret” fogyasztanak szinte minden ételhez napszaktól függetlenül. Ez egy kör alakú, lapos tészta, amire ráteszik az apróra vágott húsokat, a köretnek szánt zöldségeket és a különféle fűszereket, valamint a szőnyegszerűen feltekert többi indzserát.

Az indzsera tésztája szivacsos állagú, íze enyhén savanyú, kicsit idegen a magyar ízlésvilágtól. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)
Hagyományos tálalás a vendéglőben, indzserán az etióp ételkülölegességek (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Az indzsera alapvető élelmiszernek számít, a városokban a családok éppúgy sütik nap mint nap, mint falun. A szegény családok étlapjáról sem hiányzik, csak a „rávalók” szűkösebbek, főleg csicseriborsóból vagy babból készült shiro nevű püréből állhat. Az éhes pocakok valószínűleg a tésztafélével laknak jól.

A palacsintaszerű tésztát vaslapon sütik. (fotó: Mari László) (letöltés) (letöltés)

Azonban mielőtt negatív kritikával illetnénk ezt a lepényfélét nagyarányú fogyasztása miatt, tudnunk kell, hogy a teff nevű gabonaféléből készül, amelynek igen magas a kálcium-, vas-, cink- és B-vitamintartalma, nincs benne sikér, gluténmentes, tehát nagyon egészséges. A teff a legkisebb gabonaszem a világon, egy szem búza tömege 150 teffszemmel egyenértékű. A teff szó jelentése is az, hogy apró. 

A teff magjai nagyon aprók, mákszemnyi méretűek. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

A teff az Etióp-fennsíkon őshonos, termesztése az Etióp-magasföldnek a Vojna-dega szintjében általános, tehát kb. 1500–2500 méter között, ahol a csapadék már igen jelentős (800–1100 mm/év). Apró mérete miatt kézzel vetik és aratják. Egyes helyeken (mint például a Simien-hegységben) sokszor fenyegeti az érő teffet a dzseláda páviánok torkoskodása, a gyerekek kövekkel, botokkal védik szinte egész nap a termést. A másik probléma a vízhiány. Ha nem esik elég eső, akkor kevés gabonát tudnak aratni, és ez hozzájárulhat a nagy éhínségek kialakulásához is. A sáskajárás sem kíméli a termést, amely vissza-visszatérően pusztítja az etiópok mindennapi kenyérnek valóját.

A mai napig kézzel aratják a teffet Etiópia-szerte. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Az aratás után a teffet megőrlik, a lisztet vízzel, élesztővel összekeverve erjesztik, majd egy fémlapon megsütik. Így kapják a szivacsos szerkezetű, kissé savanykás ízű, lapos tésztát, amely tányár, evőeszköz, és finom, tápláló ételként szolgál közel 100 millió embernek. 

Az étkezés alapos kézmosással kezdődik. A vendéglőkben a pincérek hozzák a szappant, és vizet öntögetnek a kezünkre. Erre nagy szükség van, hiszen a saját kezünk lesz az evőeszközünk.

Étkezés előtt a kezünket, mivel „evőeszközként” használjuk, jó alaposan meg kell mosnunk. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

A feltekert indzserából lecsippentünk egy kisebb darabot, óvatosan összefogjuk vele a húst és a zöldségeket, majd a fűszerbe mártva meg kell próbálni a szánkba egyensúlyozni. A fűszereknek, főleg a chilipaprikának igen fontos szerepe van, hiszen sok húsfélét (mint például a birkahúst) nyersen fogyasztják, csak felaprítva teszik az indzserára mint tányérra. Az erős fűszerek „feladata” a belek fertőtlenítése.

Ebédszünet egy kis irodában (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Azt sem szabad elfelejteni, hogy mindezt szigorúan csak jobb kézzel, hiszen mint az araboknál vagy akár Ázsiában sok helyen, a bal kéz tisztátlannak számít…

Csak jobb kézzel szabad az ételhez nyúlni. (fotó: Vasváry Kinga) (letöltés)

Feladat

Találjátok ki, melyik növényre vagy állatra igazak az alábbi megállapítások! Válasszátok ki a felsorolt lehetőségek közül! Egy növény nem illik sehová.

Lehetséges állatok és növények: bab, alka, tengerimalac, durián, manióka, mormota, pulyka, vaszabi, curry, yerba mate cserje

  1. Ez a nagy gumójú növény ugyan Dél-Amerikából származik, de Afrika szerte is lereszelik, megszárítják, lisztet őrölnek, majd kenyérfélét sütnek belőle. A növény cianidot is tartalmaz, amit kivonva az indiánok nyilakhoz, dárdákhoz használtak. 
  2. Egy fűszernövény, aminek a levelét használják ízesítésre főként Ázsiában, de ma már a világ sok táján. Indiában őshonos, a vegetáriánus konyha alapfűszere. Eredeti jelentése mártás, de ma már húsok sütéséhez is használják.
  3. Amerikában őshonos növény, amelyet a kosárfonó indiánok melegvízben főztek úgy, hogy a tűzön felforrósított követ dobták egy sűrűn szőtt, vízzel töltött kosárba a növény magjai közé. Ezzel a főzéstechnikával a magok nem főttek meg jól, kemények maradtak. 
  4. A káposztafélék családjába tartozó növénynek a gyökerét használják fűszerként. Íze rendkívül erős, amely a növénynek védelmet jelent az állatok dézsmálása ellen. A levegőn hamar elveszíti csípősségét, ezért frissen kell fogyasztani. Halas ételeket is mártogatnak bele a japán konyhában.
  5. A sztyeppén élő „ehető” állatok egyike, amelyre a mongolok vadásznak. Türelemmel várják, hogy az óvatos állatok az üregükből kibújjanak. Az állat húsát megsütik száraz trágyán rakott tűzön. Előfordul, hogy az állat bundájában főzik meg a húsdarabokat felforrósított kövek segítségével.
  6. Ez a növény kiváló ízű, de a szaga elviselhetetlenül büdös (kén-vegyülettől záptojás szagú), amikor meghámozzuk. Ezért közlekedési eszközökön, szállodákban, középületekben is megtiltották a fogyasztását. A növénynek viszont nagyon hasznos az átható illat, mivel ezzel vonzza a denevéreket, amelyek a megporzását végzik. A termése hatalmas, átmérője elérheti a 25 cm-t is. 
  7. Egyre kedveltebb a turisták körében ez az állat, amelyet már az inkák is szívesen fogyasztottak. Az Andokban kevés a táplálékforrás, ezért megbecsülték az emberek a nagy fehérjetartalmú húst. Az ecuadoriak még fagylaltnak elkészítve is fogyasztják.
  8.  A jezsuita misszionáriusok megfigyelték, hogy a guarani népcsoport tagjai nem szenvedtek skorbuttól, pedig szinte csak húst ettek. Ők a leforrázott leveleket itták teaként. Ma már sokan tökedényből szívják ki a teát egy bombillának nevezett szívószállal. 
  9. Az egyedüli állat, amit az indiánok háziasítani tudtak az amerikai kontinensen. A telepesek első vadászzsákmánya is ez volt. A hálaadási vacsorán két állatnak elnöki kegyelmet adnak. 
  10. Az inuitok fókabőrbe csomagolják ezeknek az állatoknak a tetemét, akár több hónapra. Amikor oxigéntől elzárva megerjednek, akkor kibontják, és azonnal fogyasztható finom csemegék.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük