2020. december 6.
Ahogyan az adventi koszorú első gyertyájának, úgy a másodiknak is lila a színe, jelentése mégis eltérő az elsőétől. Ez a gyertya ugyanis nem a hitet, hanem a reményt szimbolizálja (t.i. a Messiás eljövetelének reménye, aki a zsidó nép közül való lesz).
Az ezotériában úgy tartják, hogy ezen a napon egy piros ruhás angyal érkezik közénk az égből. Kezében egy serleget is hoz, amiben összegyűjti az emberek őszinte szeretetét. Ezután visszaszáll az égbe, ahol a nemes érzésből az angyalok fényes csillagokat készítenek, hogy a földi halandóknak, ha rájuk néznek, boldogság költözzön a szívébe.
Advent első vasárnapján megnyitottad a lelkedet mások felé, most pedig eljött az ideje, hogy abból az erőből, ami a sajátod, másoknak is adj. Ezúttal gondold végig, hogy mi az, amit másokért tehetsz: egy bíztató mosoly, egy kedves és bátorító szó, egy érintés. Ne azt nézd, hogy mit kaphatnál vissza, hanem a segítő szándék vezéreljen!
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
(Juhász Gyula: Karácsony felé)
