Módszertani műhely

Taníts érdekesen érdekeset! – tündérkémények

Tündérkémények Kappadókiában – Törökország

VASVÁRY KINGA
Budapest I. Kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium, vasvary.kinga@gmail.com

Elhelyezkedése

Kappadókia fekvése Kis-Ázsiában (Google Maps)

Földrajzi leírás

A természet és az emberek együttes munkájával gyönyörű sziklaváros jött létre a kis-ázsiai Kappadókiában. Bár a Bibliában is említik a helyet Péter apostol Kappadókia lakóihoz intézett levelében, ez a vidék sokáig felfedezetlen volt a világ előtt.

A hátravágódó időszakos vízfolyások badlanddé szabdalják a szőlő- és gyümölcsültetvények közötti területet. (letöltés)
Uchisar tufakúpjaiba egész települést faragtak ki évszádok alatt az itt élt emberek. (letöltés)

A táj mesebeli: csupasz kúpok (“tündérkémények”) hihetetlen változatos formában, nagy számban és sokféle színben meredeznek az ég felé.

A Pasa-völgyben a puhább tufaréteget keményebb ignimbrit fedte be. (letöltés)
Az ignimbrit maradványai kemény sapkaként védelmezik az alattuk lévő puhább rétegeket a lepusztulástól. (letöltés)

Egyik-másik kúp kősapkát visel a tetején, amelynek fontos szerepe volt a formák alakulásában, hiszen a keményebb kőzetből álló „kősapka” védte meg a kúpokat a lepusztulástól. Az építőanyagot főként egy 3916 m magas tűzhányó, az Erciyas dag szolgáltatta, amely kitöréseinek eredményeként nagy vastagságban tufa- és ignimbritrétegek rakódtak le a környéken. A folyóvízi erózió, a szél, illetve a csapadék leöblítő munkája eredményeként alakultak ki a kőzetminőségnek megfelelően a oszlopok, kúpok és egyéb bizarr formájú képződmények.

A jól faragható tufarétegekbe lakásokat, raktárakat is faragtak, melyeket belső folyósok kötöttek össze. (letöltés)

Az embereket ez a különös táj nemhogy elkergette, inkább vonzotta, és sokan lakóhelynek választották és választják a mai napig. Az első lakásokat valószínűleg Kr. e. 4000 táján vájták a jól faragható kőzetbe.

A felsőbb szintekre helyenként szűk, kéményszerű feljárókon mászhatunk fel. (letöltés)
Zelwe ősi települését egy völgyfő tufakúpjaiban alakították ki. (letöltés)

Az itt letelepedő szerzetesek templomokat, kolostorokat (cellákkal, ebédlővel) is kialakítottak a sziklákban. A korai keresztények itt találtak menedéket üldözőik elől, sokan ezért a felszín alá épített „városokban” laktak.

A 9–12. században épült bizánci templomok falát igen élénk színű freskók díszítik. A freskók annak idején a szegények Bibliájaként szolgáltak, a hívők képregényszerűen ismerkedtek meg a Biblia történeteivel. Sajnos sok festményen látszik rongálás nyoma, ami a képromboló mozgalmakhoz (III. Leó pápa) és az iszlám hívőkhöz köthető, akik az arcok egy részét semmisítették meg. 

A 9-12. században kifaragott bizánci templomok közül néhányat csak a 20. század második felében tártak fel, így azok színpompás freskói átvészelték a képrombolások időszakát. (letöltés)
A bizánci templomokban – az épített templomokhoz hasonlóan – kupolákat és oszlopokat is kifaragtak. (letöltés)
Az oszlopoknak nem volt igazi tartó funkciója. (letöltés)
Az iszlám vallás tiltja az emberek és állatok ábrázolását, ezért az iszlám vallás elterjedését követően a hívők a freskókról az arcokat eltávolították. (letöltés)

A török családok közül ma is sokan laknak a saját maguk által készített vagy a felhagyott és újra hasznosított üregekben. Mások raktárnak, istállónak, pincének használják a kedvező mikroklímával rendelkező helyiségeket. A nyári nagy forróságban vagy éppen a téli hidegben kiválóak a környéken termesztett zöldségek, gyümölcsök, szőlő, illetve bor tárolására. Ma már egyre több szállodát is berendeznek a „tündérkéményeknek” nevezett sziklalabirintusban. 

Tündérkémények madárperspektívából. (letöltés)
Ürgüp határában látványos kősapkás tufakúpokat jöttek létre. (letöltés)

Feladat

Az emberek nagyon sokféle otthont építenek maguknak attól függően, hogy a Föld melyik részén laknak. Párosítsd a képekhez a lakóktól idézett szöveget!

Képek

Képek letöltés

Szövegek

  1. Kecskéket tenyésztünk, ez adja megélhetésünk egy részét. Fekete gyapjából szőjük otthonunk anyagát. Gyorsan fel tudjuk rakni a tevénkre, ha éppen az állataink lelegelték a környéken a füvet. 
  2. Őseink „őrállóként” telepedtek le az ország nyugati határvidékének őrzésére. A házaink alapanyaga a fa volt. A családunk egykor szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott a földjeink kis termőképessége miatt.
  3. Speciális házainkat, amelyek régen a védelmünket szolgálták és a család gazdagságát hirdették, napjainkban már csak a turistáknak mutatjuk be. Dédnagyapám még ide menekült egy rosszakarójának bosszúja elől. 
  4. Úgy tudjuk, hogy őseink hajóval érkeztek, ezt szimbolizálja házunk alakja is. Halottainkat csak akkor temetjük el, ha elég bivalyt tudunk feláldozni emlékére.
  5. A földhivatalnál nincs helyrajzi számunk, és mivel a halászatból élünk, nem is engedhetjük meg magunknak, hogy egy helyen éljünk.
  6. Lakásunk egykor tökéletesen illett hagyományos életmódunkhoz, a bölényvadászathoz. Ma már csak nosztalgiából állítjuk fel, amikor összejövünk hagyományos táncainkkal ünnepelni.
  7. Épp a kancát fejtem meg, és a tejből köpüléssel kumiszt csinálok, ami gyógyszer, ital és a sok téli zsíros étel után méregtelenítő is egyben. 
  8. Nagy hálókat terítettünk a fák alá, hogy az olajbogyó ne érintkezzen a talaj mikroorganizmusaival, amikor a bottal leverjük a fáról. Így jobb minőségű olajat sajtolhatunk.
  9. Idegenvezetőként szívesen mutatom meg a nyírfából és kőből épült házainkat, amiket gyeptéglával fedtek be őseink. Ma is szívesen alkalmazzuk a gyeptéglaszigetelést a háztetőn, ablakainkba pedig ugyan erre a célra zuzmókat helyezünk.
  10. A lakásom előtt reggel tüzet raktam, és izgatottan várom a férjem érkezését az állatokkal. Nagy ünnep lesz holnap, a lányom alsó fogait távolítjuk el, hogy behelyezhessük az ajkába az első korongot.

A feladat szövege (letöltés)

A feladat megoldása (link)

A fotókat dr. Mari László készítette.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük